„Kőszegdoroszló” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
34. sor: 34. sor:
== Története ==
== Története ==
A község területén már a vaskorban éltek emberek, ezt bizonyítják az itt talált csontvázas sírok és kerámia töredékek. A Pogányok nevű szőlőhegyen valószínűleg már a római korban is szőlőtermesztés és borászat folyt. Erre utal az itt a [[19. század]]ban talált [[Bacchus]] szoborfej, amiről a hegy a nevét kapta. Doroszló községet [[1279]]-ben ''Durisley'' alakban említik először. Kezdetben a Németújváriak birtoka, majd az oligarchák leverése után királyi birtok lett. [[1405]]-ben [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] a Garai családnak adta. A [[15. század]] közepén osztrák birtok. A [[17. század]] végén az Eszterházy család szerezte meg. Katolikus temploma is nagyon régi, eredetileg [[romanika|román stílus]]ú, melyből a szentély és a keleti oldalon levő két kis ablak maradt meg. A község lakói a [[16. század]]ban evangélikusok lettek, a község [[1633]]-ban vált anyagyülekezetté. Templomában [[1650]]. [[január 11.|január 11-én]] és [[1666]]. [[december 14.|december 14-én]] tartottak evangélikus zsinatokat. A templomot [[1673]] körül az [[ellenreformáció]] hatására vissza kellett adni a katolikusoknak. Ennek ellenére [[1697]]-ben Doroszlón a 310 lakosból csak 32 volt a katolikusok száma, az evangélikus hívek [[Nemescsó]]ra jártak istentiszteletre. Az evangélikus templom építésére csak [[II. József magyar király|II. József]] türelmi rendelete után nyílott lehetőség.
A község területén már a vaskorban éltek emberek, ezt bizonyítják az itt talált csontvázas sírok és kerámia töredékek. A Pogányok nevű szőlőhegyen valószínűleg már a római korban is szőlőtermesztés és borászat folyt. Erre utal az itt a [[19. század]]ban talált [[Bacchus]] szoborfej, amiről a hegy a nevét kapta. Doroszló községet [[1279]]-ben ''Durisley'' alakban említik először. Kezdetben a Németújváriak birtoka, majd az oligarchák leverése után királyi birtok lett. [[1405]]-ben [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] a Garai családnak adta. A [[15. század]] közepén osztrák birtok. A [[17. század]] végén az Eszterházy család szerezte meg. Katolikus temploma is nagyon régi, eredetileg [[romanika|román stílus]]ú, melyből a szentély és a keleti oldalon levő két kis ablak maradt meg. A község lakói a [[16. század]]ban evangélikusok lettek, a község [[1633]]-ban vált anyagyülekezetté. Templomában [[1650]]. [[január 11.|január 11-én]] és [[1666]]. [[december 14.|december 14-én]] tartottak evangélikus zsinatokat. A templomot [[1673]] körül az [[ellenreformáció]] hatására vissza kellett adni a katolikusoknak. Ennek ellenére [[1697]]-ben Doroszlón a 310 lakosból csak 32 volt a katolikusok száma, az evangélikus hívek [[Nemescsó]]ra jártak istentiszteletre. Az evangélikus templom építésére csak [[II. József magyar király|II. József]] türelmi rendelete után nyílott lehetőség.
[[Kép:Kdoroszlo02.jpg|200px|right|thumb|A római katolikus templom]]
[[Kép:Kőszegdoroszló, Szent Márton római katolikus templom.jpg|200px|right|thumb|A római katolikus templom]]


Vályi András szerint ''"DOROSZLÓ. Deiszdorf. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szerdahelynek szomszédságában, Kőszegtöl mintegy fél mértföldnyire; ámbár szép javai, ’s meglehetős szőlő hegyei is vagynak, eladásra is jó alkalmatossága, de mivel határja soványas, második Osztálybéli."''<ref>{{Vályi}}</ref>
Vályi András szerint ''"DOROSZLÓ. Deiszdorf. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szerdahelynek szomszédságában, Kőszegtöl mintegy fél mértföldnyire; ámbár szép javai, ’s meglehetős szőlő hegyei is vagynak, eladásra is jó alkalmatossága, de mivel határja soványas, második Osztálybéli."''<ref>{{Vályi}}</ref>

A lap 2020. november 1., 22:04-kori változata

Ez a szócikk Kőszegdoroszlóról szól. Hasonló címmel lásd még: Doroszló.
Kőszegdoroszló
Fő utca
Fő utca
Kőszegdoroszló címere
Kőszegdoroszló címere		 Kőszegdoroszló zászlaja
Kőszegdoroszló zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásKőszegi
Jogállásközség
PolgármesterJoó Tamás Imre (független)[1]
Irányítószám9725
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség298 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 20′ 46″, k. h. 16° 32′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 46″, k. h. 16° 32′ 28″
Kőszegdoroszló (Vas vármegye)
Kőszegdoroszló
Kőszegdoroszló
Pozíció Vas vármegye térképén
Kőszegdoroszló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőszegdoroszló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kőszegdoroszló (németül: Deutschdorf, horvátul: Duorslov)[3] község Vas megyében, a Kőszegi járásban.

Fekvése

Szombathelytől 15 km-re északnyugatra, Kőszegtől 9 km-re délre, Kőszeghegyalján, a Doroszlói-patak mentén fekszik.

Nevének eredete

A Kőszeg várához tartozó falu nevét először Durisley formában örökítették meg, 1279-ben.

Története

A község területén már a vaskorban éltek emberek, ezt bizonyítják az itt talált csontvázas sírok és kerámia töredékek. A Pogányok nevű szőlőhegyen valószínűleg már a római korban is szőlőtermesztés és borászat folyt. Erre utal az itt a 19. században talált Bacchus szoborfej, amiről a hegy a nevét kapta. Doroszló községet 1279-ben Durisley alakban említik először. Kezdetben a Németújváriak birtoka, majd az oligarchák leverése után királyi birtok lett. 1405-ben Luxemburgi Zsigmond a Garai családnak adta. A 15. század közepén osztrák birtok. A 17. század végén az Eszterházy család szerezte meg. Katolikus temploma is nagyon régi, eredetileg román stílusú, melyből a szentély és a keleti oldalon levő két kis ablak maradt meg. A község lakói a 16. században evangélikusok lettek, a község 1633-ban vált anyagyülekezetté. Templomában 1650. január 11-én és 1666. december 14-én tartottak evangélikus zsinatokat. A templomot 1673 körül az ellenreformáció hatására vissza kellett adni a katolikusoknak. Ennek ellenére 1697-ben Doroszlón a 310 lakosból csak 32 volt a katolikusok száma, az evangélikus hívek Nemescsóra jártak istentiszteletre. Az evangélikus templom építésére csak II. József türelmi rendelete után nyílott lehetőség.

A római katolikus templom

Vályi András szerint "DOROSZLÓ. Deiszdorf. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szerdahelynek szomszédságában, Kőszegtöl mintegy fél mértföldnyire; ámbár szép javai, ’s meglehetős szőlő hegyei is vagynak, eladásra is jó alkalmatossága, de mivel határja soványas, második Osztálybéli."[4]

Fényes Elek szerint "Doroszló, magyar falu, Vas vgyében, ut. p. Kőszeg. Lakja 250 ágostai, 163 k., kath. és ev. fiókegyházakkal, jó bortermesztéssel. Birja h. Eszterházy."[5]

Vas vármegye monográfiájában "Doroszló, 77 házzal és 424 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Kőszeg. Régi község, mely már a rómaiak idejében is lakott volt. Pogány nevű szőllőhegyén e század elején számos római emlék, köztük egy Bachus-fő, látott napvilágot. A XIII. században már Kőszeg várához tartozott és akkor Durisley volt a neve. Ez időben a Németújváriakat uralta, később a Garayaké lett, majd Palóczi Simon és Országh Mihály lettek földesurai, 1746-ban pedig Sigray József, majd a Szegedy -család."

1910-ben 415 magyar lakosa volt. Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.

Az evangélikus templom

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Kutschi István (független)[6]
  • 1994–1998: Kutschi István (független)[7]
  • 1998–2002: Aradszky János (független)[8]
  • 2002–2006: Kutschi István (független)[9]
  • 2006–2010: Naisz Károlyné (független)[10]
  • 2010–2014: Joó Tamás Imre (független)[11]
  • 2014–2019: Joó Tamás Imre (független)[12]
  • 2019-től: Joó Tamás Imre (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
243
248
246
275
274
298
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,1%-a magyarnak, 2,8% németnek, 0,4% horvátnak, 0,4% lengyelnek, 0,4% románnak mondta magát (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,5%, református 0,4%, evangélikus 42,3%, felekezet nélküli 2,8% (23,6% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei

  • Szent Márton püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű. A templomot 1769-ben barokk stílusban építették át. Tornyát később építették hozzá, de a szakszerűtlen alapozás miatt nyugati irányban megdőlt, ezért a 19. században vaskos támpillérekkel támasztották meg. Berendezése 19. századi, ekkor készült az oltárkép is. Orgonáját 1927-ben építették. A templomot utoljára 1975-ben restaurálták.
  • Evangélikus temploma 1792-ben épült.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Kőszegdoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  4. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. ↑ Kőszegdoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Kőszegdoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  8. ↑ Kőszegdoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  9. ↑ Kőszegdoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  10. ↑ Kőszegdoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  11. ↑ Kőszegdoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  12. ↑ Kőszegdoroszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  13. ↑ Kőszegdoroszló Helységnévtár

További információk

Commons:Category:Kőszegdoroszló
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőszegdoroszló témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kőszegdoroszló&oldid=23206560”