„Marcali” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Milan823 (vitalap | szerkesztései)
2 380 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát Milan823 (vita) szerkesztéséről Solymári szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
17. sor: 17. sor:
| KSH kód = 18500
| KSH kód = 18500
}}
}}
'''Marcali''' [[város]] [[Somogy megye|Somogy megyében]], a [[Marcali járás]] székhelye. A [[Eger|megyeszékhely]] után a megye harmadik legnépesebb [[Település|települése]].
'''Marcali''' [[város]] [[Somogy megye|Somogy megyében]], a [[Marcali járás]] székhelye.


== Fekvése ==
== Fekvése ==

A lap 2020. október 26., 20:47-kori változata

Marcali
A Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom
A Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom
Marcali címere
Marcali címere		 Marcali zászlaja
Marcali zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásMarcali
Jogállásváros
PolgármesterDr. Sütő László (Marcali az Otthonunk Egyesület)[1]
Irányítószám8700
Körzethívószám85
Népesség
Teljes népesség10 700 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség108,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület104,4 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 34′ 59″, k. h. 17° 24′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 59″, k. h. 17° 24′ 23″
Marcali (Somogy vármegye)
Marcali
Marcali
Pozíció Somogy vármegye térképén
Marcali weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Marcali témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Marcali város Somogy megyében, a Marcali járás székhelye.

Fekvése

A Balatontól 14 kilométerre délre, a 68-as főút és a 37-es számú Somogyszob–Balatonszentgyörgy vasúti szárnyvonal mellett fekszik. (A vonalon 2009. december 13. óta szünetel a személyforgalom.)

2014 decembere előtt a 68-as főút keresztülhaladt a belvároson, azóta azonban a főút keletről elkerüli a lakott területeket; a városon átvezető régi nyomvonal attól fogva 682-es számmal számozódik, másodrendű főútként.

Keletről, Lengyeltóti vonzáskörzete irányából (Öreglak-Nikla felől) a 6704-es út vezet a városba, Nagykanizsa vonzáskörzete (Zalakomár és Galambok) felé a 6805-ös út indul innen, nyugati szomszédja, Somogysámson pedig (a városhoz csatolt, egykor önálló Horvátkút érintésével) a 6818-as úton érhető el.

A település szőlő- és borgazdasági szempontból a Balatonboglári borvidék részét képezi.[3]

Története

Marcali a Péc nemzetségből származó Marczali család ősi birtoka volt. Nevét egy 1274-ben kelt latin nyelvű oklevél említette először. 1332–1337 között a pápai tizedjegyzék is említette, így már ekkor egyházas hely volt, 1455-ben Szent Aniamus tiszteletére szentelt plébániatemplomát, valamint a város mellett Szent Domonkos tiszteletére emelt pálos kolostorát is említették az oklevelek. 1448-ban már városi kiváltságokat is élvezhetett, 1494-ben pedig iskolája is volt.

1488-ban, Marczali László halála után a település a Báthori család birtokába került.

A török hódoltság idején járási székhely volt, de az itteni erősség csak 1566, Szigetvár eleste után került török kézre. Az 1563-as török kincstári adólajstrom ekkor 35 házat sorolt itt fel, majd az 1573–1574. évi fejadólajstrom a város következő részeit tartalmazta: Újfalu 33 ház, Felső-utcza vagy Benács-utcza 18 ház, Alsó-utcza 19 ház, Felső-utcza 5 ház. Eresznek (Érsek-utcza) 10 ház.

Az 1598–1599 közötti magyar királyi adólajstromban pedig Babócsa várának tartozéka, és 1626–1627-ben már mint Nádasdy Pál birtokát említették.

1660-ban a pannonhalmi főapátsági tizedváltságjegyzék már Szent-György várának tartozékaként említette.

1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományba a királytól, 1715–1733 között gróf Széchenyi Zsigmond birtoka lett.

1772. augusztus 24-én országos, 1820. április 28-án pedig hetivásárok tartására is szabadalmat nyert.

Első gyógyszertárát 1797-ben alapította meg duliczi Duliczky János (1769–1823) gyógyszerész, a "Szentháromság" néven.[4] Duliczky János az önzetlen bőkező hírneve volt ismert: "azon nemes cselekedetét, mely szerint, már egy ízben az említett (Somogy) Vármegyében és Helységben fekvő, ’s betegeskedő katonaság számára meg kivántató minden Orvossagot, a’ maga Patikájából csupa felebaráti szeretettöl indíttatván ingyen adott, mod ujjonnan az által tetézte, hogy az említett N. Vármegyében helyheztetett Somogyvár Helyscgbeli lakosoknak , hafonlóképppen minden meg kivántató Orvodágot, csupa hazafiúi buzgóságból, ’s a’nyomorultakon való fzives szánakozásból pénznélküi szolgáltatott".[5] Halála után, 1825-ben veje, nemeskéri Kiss Gábor (1794–1863) gyógyszerész vette át a vezetését. Duliczi Duliczky Franciska (1809–1888) férje vezette a gyógyszertárt egészen 1863-ig, amikor gyermekük, nemeskéri Kiss István (1833–1884) gyógyszerész lett az új tulajdonosa. Kiss István viszont 1873-ban eladta Kőrös Viktornak, majd létrehozta a nemesvidi Megváltó nevű gyógyszertárat.[6]

Az 1848–49-es szabadságharc és jobbágyfelszabadítás idején a település kétnyelvű lakossága egy szívvel állt a Noszlopy Gáspár vezette honvédcsapat soraiba.

1861. október 20-án egy nagy tűzvészben a település kétharmad része leégett, 1902-ben pedig egy újabb tűzvészben egy egész puszta hamvadt el, 42 épülettel.

A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott.

1910-ben 4588 lakosából 4559 magyar volt. Ebből 4127 római katolikus, 54 református, 379 izraelita. A Tanácsköztársaság ideje alatt a forradalom szervezésének egyik központja.

1926-ban hozzácsatolták a szomszédos Nagygomba községet.

A második világháború után megindult fejlődés tette lehetővé, hogy évszázadokkal ezelőtti kiváltságait visszaszerezze. 1977-ben ismét városi rangot kapott, ekkor csatolták hozzá a szomszédos Bize, Boronka és Horvátkút községeket is.

A település falain belül országos hírű tudósok, alkotóművészek születtek és dolgoztak. Többek között Marczali Henrik, Lengyel József, Bernáth Aurél.

Marcali egykor katonaváros volt. Két laktanyával is büszkélkedhetett. A belső Hunyadi János Laktanya, illetve a külső Petőfi Sándor Laktanya. A marcali belső laktanya építése 1949-ben kezdődött és 1951 augusztusában került átadásra. A laktanya 11 hektáron terült el a település központjában, és 1990-ben zárták be. A laktanya helyén jelenleg üzletek, lakóépületek és piac található, valamint a volt tiszti étkezdében működik a Helyőrségi Klub.

1950-ben kezdték el a külső laktanya építését, amelybe egy év múltán költöztek az első katonai alakulatok. A laktanya 1980-ban közel 38 hektáron terült el, 1500 fő sorállomány befogadóképességgel. Az utolsó katonai szervezet 2001. március 31-én költözött ki a laktanyából. Ezzel a dátummal szűnt meg a Honvédség az egykori helyőrségben.[7]

2014. december 29-én adták át a 68-as főút várost keletről elkerülő új, 8 kilométer hosszú, 2×1 sávos szakaszát.[8]

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Dr. Sütő László (nem ismert)[9]
  • 1994–1998: Dr. Sütő László (MSZP-SZDSZ)[10]
  • 1998–2002: Dr. Sütő László (MSZP-Marcaliért)[11]
  • 2002–2006: Dr. Sütő László (MSZP-SZDSZ)[12]
  • 2006–2010: Dr. Sütő László (MSZP)[13]
  • 2010–2014: Dr. Sütő László (Marcali az Otthonunk Egyesület)[14]
  • 2014–2019: Dr. Sütő László (Marcali az Otthonunk Egyesület)[15]
  • 2019-től: Dr. Sütő László (Marcali az Otthonunk Egyesület)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
11 733
11 697
11 169
11 132
10 818
10 700
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 1,1% németnek, 3,4% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% szerbnek, 0,1% horvátnak, 0,1% ukránnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,4%, református 2,5%, evangélikus 0,6%, felekezet nélküli 12,9% (23,6% nem nyilatkozott).[16]

Nevezetességei

http://forgachpince.hu/
  • Turistaútvonalak: Zuhogó, Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet.

https://turistautak.openstreetmap.hu/turut-5732832 https://www.ddnp.hu/termeszetvedelem/vedett_termeszeti_teruletek/boronka-melleki_tajvedelmi_korzet

  • Marcali hát és borvidék

http://vinopedia.hu/del-balatoni-borvidek

  • Boronkai-víztározó

Rendezvények

  • Minden év februárjában rendezik meg a Borforraló Fesztivált.[17]

Média

Megszűnt médiumok

  • Marcali Városi Televízió (1989-2011)[18]
  • N-Joy Rádió - Marcali, FM 88,0 MHz (2006-2013)

Sportélete

Labdarúgás

Marcali sportegyesületei több sportágban is jól szerepeltek már régóta. A városban két futballcsapat is volt. A Marcali VFC, amely a város csapata, előzőleg Marcali Traktor SK, Marcali MEDOSZ, illetve Marcali Vörös Meteor néven is szerepelt, többek között az NB III-as és a megyei bajnokságban. Itt kezdte pályafutását a későbbi sokszoros újpesti válogatott, olimpiai bajnok Bene Ferenc is. A másik egyesület a helyi katonacsapat volt Latinka SE néven.[19]

A Marcali Városi Szabadidő Egyesület (Marcali VSZSE)

Az asztalitenisz-, a sakk-, a kézilabda- és a kosárlabda-szakosztályok is jelentősek még.

A Marcali Tenisz Club követi a régi hagyományokat. A Marcali VSZSE Tenisz Szakosztálya 2002-ben alakult.

Kézilabda

A marcali női kézilabdacsapat 1993-ban alakult meg. Alapító elnöke Kiss László. 1999 és 2001 között a magyar kézilabda első osztályában (NB I) is szerepelt. Nevesebb játékosai: Utasi Ágota, Kévés Renáta, Balogh Beatrix.[20]

Híres emberek

Lásd még: Kategória:Marcaliak

Itt született

Itt halt meg

Itt élt, ill. él

Testvérvárosai

Képtár

  • A Noszlopy Gáspár Általános Iskola légifotón
    A Noszlopy Gáspár Általános Iskola légifotón
  • A kastély légifotója
    A kastély légifotója
  • Az épülő Marcali Városi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont
    Az épülő Marcali Városi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont

Jegyzetek

  1. ↑ a b Marcali települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 8.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  4. ↑ http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2014/08/A-gy%C3%B3gyszer%C3%A9szet-megjelen%C3%A9se-%C3%A9s-fejl%C5%91d%C3%A9se-Somogy-megy%C3%A9ben-1760-1950-ig.pdf
  5. ↑ Magyar Kurir, 1805. január-május (19. évfolyam, 3-41. szám)1805-04-23 / 33. szám
  6. ↑ http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2014/08/A-gy%C3%B3gyszer%C3%A9szet-megjelen%C3%A9se-%C3%A9s-fejl%C5%91d%C3%A9se-Somogy-megy%C3%A9ben-1760-1950-ig.pdf
  7. ↑ http://somogyi-obsitos.hupont.hu/2/marcali
  8. ↑ Megnyílt a forgalom előtt a Marcalit keletről elkerülő új útszakasz. [2015. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  9. ↑ Marcali települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Marcali települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  11. ↑ Marcali települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  12. ↑ Marcali települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  13. ↑ Marcali települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  14. ↑ Marcali települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  15. ↑ Marcali települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
  16. ↑ Marcali Helységnévtár
  17. ↑ Borforraló fesztivált rendeztek Marcaliban. SOnline, 2018. február 25. (Hozzáférés: 2018. február 26.)
  18. ↑ „Marcali TV: megszüntetve” (Hozzáférés ideje: 2018. április 4.) (magyar nyelvű) 
  19. ↑ Marcali, Honvéd Latinca SE. Magyar Futball. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  20. ↑ http://marcalivszse.hu

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Marcali&oldid=23182930”