„Tolna (Magyarország)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
|||
16. sor: | 16. sor: | ||
| KSH kód = 25274 |
| KSH kód = 25274 |
||
}} |
}} |
||
'''Tolna''' ({{németül|Tolnau}}) [[város]] [[Tolna megye|Tolna megyében]], a [[Tolnai járás]] székhelye. |
'''Tolna''' ({{németül|Tolnau}}) [[város]] [[Tolna megye|Tolna megyében]], a [[Tolnai járás]] székhelye. A [[Eger|megyeszékhely]] után a megye ötödik legnépesebb [[Település|települése]]. |
||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
A lap 2020. október 26., 20:37-kori változata
Tolna | |||
Tolna központja és katolikus temploma a magasból; 1 óra és 11 óra között az 5112-es, 11 óra és 5 óra között az 5116-os út húzódik | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Tolnai | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Appelshoffer Ágnes (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 7130 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 10 697 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 155,9 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 71,07 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 25′ 30″, k. h. 18° 46′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 30″, k. h. 18° 46′ 30″ | |||
Tolna weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tolna témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tolna (németül: Tolnau) város Tolna megyében, a Tolnai járás székhelye. A megyeszékhely után a megye ötödik legnépesebb települése.
Fekvése
Szekszárdtól 10 kilométerre, északkeletre található.
Megközelítése
Közúton az M6-os autópályán, a 6-os és a 63-as főúton (közigazgatásilag itt ágazik el Cece-Székesfehérvár irányába); vonattal a Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalon érhető el. Naponta többször közlekednek Baja - Sárbogárd között InterRégió márkanéven a vonatok. Sárbogárdon InterCity csatlakozást biztosítanak Pécs és Budapest fele. Tanítási időszakokban péntekenként Budapest-Keleti pu.-ról 15:15-kor indul a Sugovica expressz, mely szintúgy megáll Tolna városában (Tolna-Mözs vasútállomás) és közvetlenül elérhető vele Tolna. Továbbá munkanapokon 16:29-kor személyvonat indul Székesfehérvárra is, közvetlenül.
Története
Területe már a római korban is lakott volt, majd a honfoglalás után a fejedelmek fiainak és unokáinak szálláshelye, I. Istváné is; később is a trónörökösök birtoka, egészen a 12. századig. A települést 1055-ben, a tihanyi apátság alapítólevelében említik először. Neve valószínűleg a telona, azaz „vámok” szóból ered.
A vár – valószínűleg földvár – Szent István uralkodása alatt épült. A települést a 15. század végéig Tolnavár néven említik. A tatárjárás után a Kőszegiek birtoka volt, tőlük foglalta vissza Károly Róbert. 1279-ben jelenik meg először egy oklevélben külön a vár és a falu.
A 15. század második felében Tolnavár település már mezőváros, megyegyűléseket is tartottak itt. Valószínűleg a pálos szerzetesrend is megtelepedett benne, színvonalas iskolája is lehetett, de erről kevés az adat. A század közepén a város címerhasználati jogot kapott V. Lászlótól.
Mátyás király országjáró útjai idején gyakran megszállt Tolnaváron, 1463-ban országgyűlést is tartott itt, a török elleni hadjáratra készülve. 1466-ban újra országgyűlés volt a városban.
A 16. századtól Tolnavár helyett már Tolna néven említik a települést, ami ebben az időben gyorsan fejlődő, virágzó helység volt, színvonalas iskolával, és mezővárosként is szabad királyi városi kiváltságokkal[forrás?]. A török időkben fejlődése megtorpant. II. Lajos király innen indult a mohácsi csatába. A győztes törökök hamar megszállták a várost. A következő évtizedekből kevés adat maradt fenn, de több utazó is nagy városként említi, 8000 lakossal, ami kiemelkedően nagynak számított. A 16. század végi és 17. század eleji török elleni harcok során azonban Tolnát többször is feldúlták, lakosai elmenekültek, a város elnéptelenedett. 1696-ban már csak mintegy harminc család élt a városban.
A 18. század első felében III. Károly király a Wallis grófoknak adományozta a területet. Az új urak német telepeseket hívtak a mezővárosba, aminek újra volt vásártartási joga is. Tolna hamarosan újra gazdát cserélt, az Apponyiaké, majd a Festeticseké lett. 1745-ben tűzvész pusztított a városban, de ez csak rövid időre akasztotta meg a fejlődést.
A 19. században szabályozták a Duna déli szakaszát, a tolnai ág eliszaposodott, így a város megmenekült az állandó árvízveszélytől, de kikötőjét elveszítette, a halászatot jelentősen sújtotta az intézkedés, és a vízimalmokat is át kellett telepíteni.
A selyemfonó 1900 és 1971 között működött, ma kis múzeum állít neki emléket. A ma legnagyobbnak számító foglalkoztató, a Fastron 1993-ban települt le a városban.[3]
1989-ben Tolnához csatolták Mözs községet, ezzel egy időben városi rangot kapott.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Keszthelyi Márton (nem ismert)[4]
- 1994–1998: Keszthelyi Márton (független)[5]
- 1998–2002: Dr. Szilák Mihály (független)[6]
- 2002–2006: Dr. Szilák Mihály (MSZP)[7]
- 2006–2010: Dr. Sümegi Zoltán (Fidesz-KDNP)[8]
- 2010–2014: Dr. Sümegi Zoltán (Fidesz-KDNP)[9]
- 2014–2019: Appelshoffer Ágnes (Fidesz-KDNP)[10]
- 2019-től: Appelshoffer Ágnes (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 12 291 | 12 080 | 12 112 | 11 126 | 11 080 | 10 764 | 10 697 |
1980 | 1990 | 2001 | 2011 | 2016 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 4,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,2%, református 6,7%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 17,5% (28,6% nem nyilatkozott).[11]
Látnivalók
- Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum
- Festetics-kastély
- Szentháromság-szobor (1790)
- Katolikus templom (1773)
- Kálvária-kápolna (1779)
- Mözsi templom (1822)
- Selyemfonó-emlékszoba
- Textil-emlékszoba
- Garay-kastély
- MAG-Ház Turisztikai Látogatóközpont
- Holt-Duna
Itt született
- 1130-ban II. Géza magyar király
- 1801-ben Müller Adolf zeneszerző, a Theather an der Wien karmestere
- 1835-ben Emmerth Antal zeneszerző, tanár
- 1839-ben Festetics Mária csillagkeresztes hölgy, Erzsébet királyné udvarhölgye
- 1854-ben Wosinsky Mór
- 1930-ban Tóth János Kossuth-díjas filmoperatőr, rendező; a modern magyar filmművészet kiemelkedő alakja
- 1949-ben Gottvald Károly fotóriporter
Testvérvárosok[12]
Jegyzetek
- ↑ a b Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 12.)[halott link]
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Fastron Hungaria Kft.: nagyszabású projekt, bővülő gyárkapacitás, azonnali munkalehetőség. TM Krónika, 2018. április 12. (Hozzáférés: 2019. október 10.)[halott link]
- ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
- ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
- ↑ Tolna Helységnévtár
- ↑ Testvérvárosok. [2016. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 3.)
További információk
- Tolna város honlapja. www.tolna.hu (Hozzáférés: 2020. május 13.) arch
- Startlap linkgyűjtemény. tolna.lap.hu (Hozzáférés: 2020. május 13.) arch
- Térkép Kalauz – Tolna. terkepkalauz.hu
- Tolna - légi fotók