Groznij (hajó)

Groznij
Hajótípus	rakétás cirkáló
Üzemeltető	Szovjet Haditengerészet
Hajóosztály	Projekt 58
Pályafutása
Építő	Zsdanov Hajógyár
Építés kezdete	1960. február 23.
Vízre bocsátás	1961. március 26.
Szolgálatba állítás	1962. december 3
Szolgálat vége	1991. július 9.
Sorsa	szétbontották
A Wikimédia Commons tartalmaz Groznij témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Groznij (oroszul: Грозный) a Szovjet Haditengerészet 58-as tervszámú (NATO-kódja: Kyndal-class) rakétás cirkálója volt, amelyet 1962-ben állítottak szolgálatba. Eredetileg korvettként építették, de később rakétás cirkálóvá minősítették át. Kezdetben az Északi Flotta, később a Fekete-tengeri Flotta, majd szolgálatának utolsó időszakában a Balti Flotta állományában üzemelt. 1991 nyarán vonták ki a flotta hadrendjéből, 1992-1993-ban szétbontották.

Története

A Szovjetunió első, hajók elleni rakétafegyverzettel felszerelt cirkáló-sorozatának, az 58-as tervszámú hajóknak az első példánya volt. A hajó tervezése 1957-ben kezdődött el a leningrádi CKB–53 tervezőirodában. Ezzel párhuzamosan folyt a hajóra szánt Volna légvédelmirakéta-rendszer (az SZ–125 hajófedélzeti változata) és a P–35 hajók elleni robotrepülőgép fejlesztése. Építése 1960. február 23-án kezdődött a leningrádi Zsdanov Hajógyárban. 1961. március 26-án bocsátották víze, majd 1962. december 30-án állították szolgálatba az Északi Flottánál, honi kikötője Szeverodvinszk volt. Még szolgálatba állítása előtt, 1962. július 22-én személyes Nyikita Hruscsov pártfőtitkár is meglátogatta. 1965. július 25-én a hajó részt vett Leningrádban a Flotta Napja alkalmából a Néván tartott katonai parádén, a szélesebb közvélemény ekkor láthatta először a Groznij cirkálót.

1966 szeptemberétől a Fekete-tengeri Flottához osztották be, honi kikötője Szevasztopol lett. A Fekete-tengeri Flotta állományában több Földözi-tengeri bevetésen vett részt, amelyek során az amerikai és NATO kötelékek és repülőgép-hordozó csoportok megfigyelése volt a feladata.

1976–1982 között a hajó nagyjavításon tartózkodott Szevasztopolban a Szevmorzavod hajójavító üzemben. A nagyjavítás után, 1984-től a Balti Flotta állományába tartozott. Ebben az időszakban a hajó honi kikötője a Kalinyingrádi területen található Baltyijszk volt. 1985–1986 között azonban ismét a Földközi-tengeren tevékenykedett.

1989-től időszakos javítás miatt a lettországi Liepājában horgonyzott a 29. hajógyárnál. A munka lassan haladt és a Szovjetunió széteséséig be sem fejeződött. Ez idő alatt a hajót Kalinyingrádba akarták vontatni, de a helyi lett hatóságok ezt megtiltották. Így Liepāja volt az utolsó állomáshelye, a hajót itt érte a szolgálatból történő kivonás 1991. július 9-én. Az üzemen kívül hajót fémtolvajok fosztogatták, 1993-ban pedig ismeretlen okból elsüllyedt a kikötőben. Később kiemelték és Lettország fémhulladékként értékesítette.

Források

• V. M. Vasziljev: Korabl, operegyivsij szvoje vremja, Osztrov kiadó, Szentpétervár, 2001, ISBN 5-94500 001-9
• Kynda class missile cruisers (1961) - Project 58 (amerikai angol nyelven). naval encyclopedia, 2020. január 12. (Hozzáférés: 2020. október 18.)