„Erdélyi fejedelmek listája” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Krmarci (vitalap | szerkesztései)
715 szerkesztés
A táblázat frissítése, a "Családfa" rész egy új cikkbe illesztése.
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:Arms of Transylvania in Cod. icon. 391.svg|keretnélküli|120px|jobbra|link=Erdélyi Fejedelemség]]
[[Fájl:Wappen Großfürstentum Siebenbürgen.png|bélyegkép|120px|Erdély címere 1659.]]
Ezen a lapon az [[Erdélyi Fejedelemség|erdélyi fejedelmek]] listája található [[1526]]-tól [[1711]]-ig. (Ez után már nem volt magyar fejedelme Erdélynek).
Ez a lap az '''Erdélyi fejedelmek listája''', amely az [[Erdélyi Fejedelemség]] 1570 és 1711 közötti, valamint az azt megelőző, 1526 és 1570 közötti időszak uralkodóit sorolja fel időrendben.


== A keleti Magyar Királyság uralkodói (1526–71) ==
== Tabló ==

A [[Magyar Királyság]] az [[Mohácsi csata|1526-os mohácsi vereséget]] követően előbb kettő, majd [[Buda ostroma (1541)|Buda 1541-es török elfoglalásával]] három részre szakadt. Az ország középső, [[Török hódoltság|Hódoltságnak]] nevezett részét a [[törökök]] szállták meg. Északon és nyugaton az úgynevezett ''[[Királyi Magyarország]]'' – ez jogfolytonosság szempontjából nem különbözött a középkori Magyar Királyságtól – a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] fennhatóság alá került, keleten pedig a középkori [[erdélyi vajda]]ságból és hozzá kapcsolódó részekből jött létre előbb a ''keleti Magyar Királyság'', majd az 1570-es [[speyeri szerződés]]sel az [[Erdélyi Fejedelemség]].

{| class="wikitable" border="1" cellpadding="4" width="97%"
|-
|+ A keleti Magyar Királyság uralkodói listája
|-
!width="17%" style=background:#ADD8E6;|Uralkodó
!width="10%" style=background:#ADD8E6;|Életterminusa
!width="10%" style=background:#ADD8E6;|Uralkodása kezdete
!width="10%" style=background:#ADD8E6;|Uralkodása vége
!width="25%" style=background:#ADD8E6;|Megjegyzés
!width="1%" style=background:#ADD8E6;|Portré
|-
|bgcolor="#F0FFF0" |<center>'''[[I. János magyar király|Szapolyai János]]'''<br/><small>Magyarország választott királya ||<center>1487. február 2.<br/>–<br/>1540. július 17/21.<br/>(57 évesen) ||<center>1526. november 11. ||<center>1540. július 17/21. ||<center>A [[Szapolyai-család|Szapolyai-ház]] tagja, [[Szapolyai István|Szapolyai István nádor]] és [[Hedvig tescheni hercegnő|Tescheni Hedvig]] fia, 1510-től [[erdélyi vajda]], majd 1526-tól [[Magyarország uralkodóinak listája|választott magyar király]]. Az [[Váradi béke|1538-as váradi békében]] lemondott az utódlásról [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd császár és király]] javára. ||<center>[[Fájl:Szapolyai János fametszet.jpg|60px|]]
|-
|bgcolor="#F0FFF0" |<center>'''[[Jagelló Izabella magyar királyné|Jagelló Izabella]]'''<br/>{{lengyelül|Izabela Jagiellonka}}<br/><small>Erdély kormányzója ||<center>1519. január 18.<br/>–<br/>1559. szeptember 15.<br/>(40 évesen) ||<center>1540. augusztus 31. ||<center>1551. július 19. ||<center>A [[Jagelló-ház]] tagja, [[I. Zsigmond lengyel király]] és [[Sforza Bona lengyel királyné|Bona Sforza királyné]] leánya, [[I. János magyar király|Szapolyai János]] feleségeként [[Magyar uralkodók házastársainak listája|magyar királyné]] is. [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán szultán]] megbízásából kormányzó. 1551-ben [[Fráter György]] lemondatta I. Ferdinánd javára. ||<center>[[Fájl:Izabela Jagiellonka-królowa Węgier.jpg|60px|]]
|-
|bgcolor="#F0FFF0" |<center>'''[[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]]'''<br/>{{németül|Ferdinand I.}}<br/><small>Magyarország királya ||<center>1503. március 10.<br/>–<br/>1564. július 25.<br/>(61 évesen) ||<center>1551. július 26. ||<center>1556. november 25. ||<center>A [[Habsburg-ház]] tagja, [[I. Fülöp kasztíliai király|Szép Fülöp burgundi herceg]] és [[II. Johanna kasztíliai királynő|Őrült Johanna kasztíliai királynő]] fia, egyben [[Nyugati császárok listája|német-római császár]] és [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar király]] is. 1553-ban [[Dobó István]]t nevezi ki [[Erdélyi vajda|vajdává]], ám 1556-ban megfosztják erdélyi címétől. ||<center>[[Fájl:Hans Bocksberger (I) - Emperor Ferdinand I - WGA02326.jpg|60px|]]
|-
|bgcolor="#F0FFF0" |<center>'''[[Jagelló Izabella magyar királyné|Jagelló Izabella]]'''<br/>{{lengyelül|Izabela Jagiellonka}}<br/><small>Erdély kormányzója ||<center>1519. január 18.<br/>–<br/>1559. szeptember 15.<br/>(40 évesen) ||<center>1556. november 25. ||<center>1559. szeptember 15. ||<center>Ez volt második kormányzói regnálása. A Ferdinánd császár és királlyal szembeni elégedetlenség okán az [[Erdélyi országgyűlés|1556-os erdélyi országgyűlés]] visszahívta, ő pedig fia nevében irányította az országot. Kormányzósága immáron 1559-es haláláig tartott. ||<center>[[Fájl:Izabela Jagiellonka-królowa Węgier.jpg|60px|]]
|-
|bgcolor="#F0FFF0" |<center>'''[[II. János magyar király|Szapolyai János Zsigmond]]'''<br/><small>Magyarország választott királya ||<center>1540. július 7.<br/>–<br/>1571. március 14.<br/>(30 évesen) ||<center>1559. szeptember 15. ||<center>[[Speyeri szerződés|1570. augusztus 16.]] ||<center>A [[Szapolyai-család|Szapolyai-ház]] tagja, [[I. János magyar király|I. János választott magyar király]] és [[Jagelló Izabella magyar királyné|Jagelló Izabella királyné]] fia, kezdetben régens mellette édesanyja, Izabella királyné. ||<center>[[Fájl:II. János Zsigmond magyar király.jpg|60px|]]
|}

== Az Erdélyi Fejedelemség fejedelmei (1571–1711) ==
:''Főcikk: [[Erdélyi Fejedelemség]]''

Az 1570-ben [[Miksa magyar király|II. Miksa német-római császár]] és [[II. János magyar király|Szapolyai János Zsigmond]] között megkötött [[speyeri szerződés]] kimondta, hogy az akkor fennálló határokat véglegesnek tekintik, és János Zsigmond lemond a magyar királyi címről, cserébe viselheti az „''Erdély és Magyarország hozzákapcsolt részeinek princepse''” (azaz [[Fejedelem|fejedelme]]) címet. Ténylegesen ettől kezdve beszélhetünk [[Erdélyi Fejedelemség]]ről, bár az egyezmény János Zsigmond halála miatt életbe sem lépett.

{| class="wikitable" border="1" cellpadding="4" width="97%"
|-
|+ Erdély fejedelmeinek listája
|-
!width="17%" style=background:#ADD8E6;|Uralkodó
!width="10%" style=background:#ADD8E6;|Életterminusa
!width="10%" style=background:#ADD8E6;|Uralkodása kezdete
!width="10%" style=background:#ADD8E6;|Uralkodása vége
!width="25%" style=background:#ADD8E6;|Megjegyzés
!width="1%" style=background:#ADD8E6;|Portré
|-
|bgcolor="#F0FFF0" |<center>'''[[II. János magyar király|Szapolyai János Zsigmond]]'''<br/><small>Erdély fejedelme ||<center>1540. július 7.<br/>–<br/>1571. március 14.<br/>(30 évesen) ||<center>[[Speyeri szerződés|1570. augusztus 16.]] ||<center>1571. március 14. ||<center>Az [[Speyeri szerződés|1570. augusztus 16-án megkötött speyeri szerződést]] követően hivatalosan ő lesz az első erdélyi fejedelem. ||<center>[[Fájl:II. János Zsigmond magyar király.jpg|60px|]]
|-
|bgcolor="#F0FFF0" |<center>[[Báthory István erdélyi fejedelem|<small>''Somlyai''</small><br/>'''Báthory István''']]<br/><small>Erdély fejedelme ||<center>1533. szeptember 27.<br/>–<br/>1586. december 12.<br/>(53 évesen) ||<center>1571. május 25. ||<center>1586. december 12. ||<center>A [[Báthori-család|Báthory család somlyói ágának]] tagja, [[Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534)|Báthory István vajda]] és Thelegdy Katalin fia, kezdetben [[Váradi kapitányok listája|váradi főkapitány]], majd [[Jagelló Anna lengyel királyné|Jagelló Anna királynő]] férjeként a [[Lengyel–Litván Unió]] [[Lengyelország uralkodóinak listája|királya]] is. ||<center>[[Fájl:Riehl Portrait of Stephen Bathory.jpg|60px|]]
|-
|bgcolor="#F0FFF0" |<center>[[Báthory Zsigmond|<small>''Somlyai herceg''</small><br/>'''Báthory Zsigmond''']]<br/><small>Erdély fejedelme ||<center>1572. március 20.<br/>–<br/>1613. március 27.<br/>(41 évesen) ||<center>1586. december 12. ||<center>1598. március 23. ||<center>[[Báthory István erdélyi fejedelem|Báthory István fejedelem]] unokaöccse, [[Báthory Kristóf|Báthory Kristóf vajda]] és [[Bocskai Erzsébet]] fia, 1581-től [[erdélyi vajda]]. 1594 nyarán unokaöccse, [[Báthory Boldizsár]] átvette tőle a kormányzást, majd 1598-ban ő maga mondott le az erdélyi fejedelmi címről. ||<center>[[Fájl:Arolsen Klebeband 02 143.jpg|60px|]]
|-
|colspan = "6" bgcolor = "#F0FFF0" align="center"|''1598: a [[tizenöt éves háború]] során [[Rudolf magyar király|II. Rudolf német-római császár]] beveszi az országit és biztost nevez ki annak kormányzásra.''
|-
|bgcolor="#F0FFF0" |<center>[[Báthory Zsigmond|<small>''Somlyai herceg''</small><br/>'''Báthory Zsigmond''']]<br/><small>Erdély fejedelme ||<center>1572. március 20.<br/>–<br/>1613. március 27.<br/>(41 évesen) ||<center>1598. augusztus 22. ||<center>1599. március 21. ||<center>Ez volt második regnálása. Távollétében többször volt kinevezett helytartó felesége, [[Habsburg Mária Krisztierna|Ausztriai Mária Krisztierna főhercegnő]]. Lemondott unokatestvére javára. ||<center>[[Fájl:Arolsen Klebeband 02 143.jpg|60px|]]
|-
|bgcolor="#F0FFF0" |<center>[[Báthory András erdélyi fejedelem|<small>''Somlyai''</small><br/>'''Báthory András''']]<br/><small>Erdély fejedelme ||<center>1563 körül<br/>–<br/>1599. október 31.<br/>(36 éves kora körül) ||<center>1599. március 29. ||<center>1599. október 31. ||<center>[[Báthory Zsigmond|Báthory Zsigmond fejedelem]] unokatestvére. [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Vitéz Mihály havasalföldi fejedelem]] a sellenberki csata során legyőzte, majd [[Ördög Balázs]] székely szabadságharcos meggyilkolta. ||<center>[[Fájl:Andrew Báthory.jpg|60px|]]
|-
|colspan = "6" bgcolor = "#F0FFF0" align="center"|''1599–1601: az országot elfoglalja és császári helytartóként kormányozza [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Vitéz Mihály]], majd őt váltja [[Giorgio Basta]].''
|-
|bgcolor="#F0FFF0" |<center>[[Báthory Zsigmond|<small>''Somlyai herceg''</small><br/>'''Báthory Zsigmond''']]<br/><small>Erdély fejedelme ||<center>1572. március 20.<br/>–<br/>1613. március 27.<br/>(41 évesen) ||<center>1601. április 3. ||<center>1602. június 29. ||<center>Ez volt harmadik, immáron utolsó regnálása. 1602-ben végleg lemondott a fejedelmi címről és [[Csehország (történelmi tartomány)|Csehországba]] távozott. ||<center>[[Fájl:Arolsen Klebeband 02 143.jpg|60px|]]
|-
|colspan = "6" bgcolor = "#F0FFF0" align="center"|''1601–1603: az országot újra [[Giorgio Basta]] császári hadvezér irányítja a II. Rudolf helytartójaként.''
|-
|bgcolor="#F0FFF0" |<center>[[Székely Mózes erdélyi fejedelem|<small>''Idősebb siménfalvi''</small><br/>'''Székely Mózes''']]<br/><small>Erdély fejedelme ||<center>1553. április 15.<br/>–<br/>1603. július 17.<br/>(50 évesen) ||<center>1603. április 15. ||<center>1603. július 17. ||<center>Korábban [[Báthory István erdélyi fejedelem|Báthory István fejedelem]] testőrségének parancsnoka, a [[Felsősófalva|sófalvi]] [[Sóvidék|sóbánya]] kamarása, [[Udvarhelyszék]] királybírája, több alkalommal a fejedelemség hadseregének parancsnoka. Ő volt [[Erdélyi Fejedelemség|Erdély]] egyetlen [[Székelyek|székely]] származású fejedelme. ||<center>–
|-
|colspan = "6" bgcolor = "#F0FFF0" align="center"|''1603–1604: előbb [[IX. Radu havasalföldi fejedelem|Radu Șerban]] vajdaként, majd újra [[Giorgio Basta]] császári helytartóként volt az ország kormányzója.''
|-
|bgcolor="#F0FFF0" |<center>[[Bocskai István|<small>''Kismarjai''</small><br/>'''Bocskai István''']]<br/><small>Erdély fejedelme ||<center>1557. január 1.<br/>–<br/>1606. december 29.<br/>(49 évesen) ||<center>1605. február 21. ||<center>1606. december 29. ||<center>A [[Bocskai család]] sarja, [[Báthory Zsigmond]] nagybátyja, a [[Bocskai-felkelés|Bocskai-szabadságharc]] vezetője, [[Magyarország uralkodóinak listája|névleges magyar király]] 1605 novemberétől. Az 1596-os [[véres farsang]] megszervezője. ||<center>[[Fájl:4k ref portre bocskai.jpg|60px|]]
|-
|bgcolor="#F0FFF0" |<center>[[Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem|<small>''Felsővadászi báró''</small><br/>'''Rákóczi Zsigmond''']]<br/><small>Erdély fejedelme ||<center>1544 körül<br/>–<br/>1608. december 5.<br/>(64 éves kora körül) ||<center>1607. február 11. ||<center>1608. március 5. ||<center>Az ország egyik leggazdagabb főura, a [[Rákóczi-család]] vagyonának megalapozója. Halála előtt lemondott [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] javára. ||<center>–
|-
|bgcolor="#F0FFF0" |<center>[[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|<small>''Somlyai''</small><br/>'''Báthory Gábor''']]<br/><small>Erdély fejedelme ||<center>1589. augusztus 15.<br/>–<br/>1613. október 27.<br/>(24 évesen) ||<center>1608. március 7. ||<center>1613. október 27. ||<center>[[Báthory István erdélyi fejedelem|Báthory István fejedelem]] unokaöccsének, Báthory István főispánnak a fia. 1613-ban a [[hajdúk]] megölték. Ő volt családja utolsó uralkodója az [[Erdélyi Fejedelemség]]ben. ||<center>[[Fájl:BathoriG.jpg|60px|]]
|-
|bgcolor="#F0FFF0" |<center>[[Bethlen Gábor|<small>''Iktári''</small><br/>'''Bethlen Gábor''']]<br/><small>Erdély fejedelme ||<center>1580 körül<br/>–<br/>1629. november 15.<br/>(49 éves kora körül) ||<center>1613. október 23. ||<center>1629. november 15. ||<center>A [[Bethlen család]] sarja, [[Bethlen Farkas (főkapitány)|Bethlen Farkas főkapitány]] és Lázár Druzsina fia, [[Magyarország uralkodóinak listája|választott magyar király]] 1620 és 1621 között. Uralkodását „''Erdély aranykora''” néven említik. ||<center>[[Fájl:Bethlen Gábor rézmetszet.jpg|60px|]]
|-
|bgcolor="#F0FFF0" |<center>'''[[Brandenburgi Katalin]]'''<br/><small>Erdély fejedelmasszonya ||<center>1602. május 28.<br/>–<br/>1649. augusztus 27.<br/>(45 éves) ||<center>1629. november 15. ||<center>1630. szeptember 21. ||<center>A német [[Hohenzollern-ház|Hohenzollern-ház porosz–brandenburgi ágának]] tagja, [[János Zsigmond brandenburgi választófejedelem|János Zsigmond választófejedelem]] és Poroszországi Anna leánya, [[Bethlen Gábor|Bethlen Gábor fejedelem]] özvegye. Férje halálát követően választották fejedelemnek. ||<center>[[Fájl:Brandenburgikatalin.jpg|60px|]]
|-
|bgcolor="#F0FFF0" |<center>[[Bethlen István erdélyi fejedelem|<small>''Iktári''</small><br/>'''Bethlen István''']]<br/><small>Erdély fejedelme ||<center>1582 körül<br/>–<br/>1648. január 10.<br/>(66 éves kora körül) ||<center>1630. szeptember 28. ||<center>1630. november 26. ||<center>[[Bethlen Gábor|Bethlen Gábor fejedelem]] öccse, lemondatta [[Brandenburgi Katalin]]t, ám ő maga végül nem foglalta el a fejedelmi széket, hanem [[I. Rákóczi György|Rákóczi György]] kinevezése mellett döntött. ||<center>[[Fájl:Bethlenistvánfejedelem.JPG|60px|]]
|-
|bgcolor="#F0FFF0" |<center>[[I. Rákóczi György|<small>''Felsővadászi''</small><br/>'''I. Rákóczi György''']]<br/><small>Erdély fejedelme ||<center>1593. június 8.<br/>–<br/>1648. október 11.<br/>(55 évesen) ||<center>1630. december 1. ||<center>1648. október 11. ||<center>[[Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem|Rákóczi Zsigmond fejedelem]] és [[Gerendi Anna]] fia. Uralkodása alatt az ország gazdaságilag és politikailag is megerősödött. Az [[Erdélyi református egyházkerület|erdélyi református egyház]] lelkes támogatója. ||<center>[[Fájl:Rákóczi György I.jpg|60px|]]
|-
|bgcolor="#F0FFF0" |<center>[[II. Rákóczi György|<small>''Felsővadászi''</small><br/>'''II. Rákóczi György''']]<br/><small>Erdély fejedelme ||<center>1621. január 30.<br/>–<br/>1660. június 7.<br/>(39 évesen) ||<center>1648. október 11. ||<center>1657. október 25. ||<center>[[I. Rákóczi György|I. Rákóczi György fejedelem]] és [[Lorántffy Zsuzsanna]] fia. Mivel szembefordult a [[Török porta]] akaratával és megvívta a lengyelek elleni háborúját, így megfosztották a trónjától. ||<center>[[Fájl:II. Rákóczi György.jpg|60px|]]
|-
|bgcolor="#F0FFF0" |<center>[[Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem|<small>''Kisrédei gróf''</small><br/>'''Rhédey Ferenc''']]<br/><small>Erdély fejedelme ||<center>1610 körül<br/>–<br/>1667. május 13.<br/>(57 éves kora körül) ||<center>1657. november 2. ||<center>1658. január 9. ||<center>A [[Rhédey család|grófi Rhédey család]] sarja, [[Rhédey Ferenc (bihari főispán)|Rhédey Ferenc főkapitány]] és [[Károlyi Katalin]] fia. Kinevezését követően nem sokkal lemondott az újra visszatérő [[II. Rákóczi György|II. Rákóczi György fejedelem]] javára. ||<center>–
|-
|bgcolor="#F0FFF0" |<center>[[II. Rákóczi György|<small>''Felsővadászi''</small><br/>'''II. Rákóczi György''']]<br/><small>Erdély fejedelme ||<center>1621. január 30.<br/>–<br/>1660. június 7.<br/>(39 évesen) ||<center>''1658. január 14.'' ||<center>''1659. március 30.'' ||<center>Ez volt második regnálása. Mivel a törökök nem ismerték el uralkodását, így [[Barcsay Ákos]] személyében új fejedelmet választattak, ám ő még ''[[de facto]]'' megtartotta hatalmát 1659-ig. ||<center>[[Fájl:II. Rákóczi György.jpg|60px|]]
|-
|bgcolor="#F0FFF0" |<center>[[Barcsay Ákos|<small>''Nagybarcsai''</small><br/>'''Barcsay Ákos''']]<br/><small>Erdély fejedelme ||<center>1619 körül<br/>–<br/>1661 júliusa<br/>(42 éves kora körül) ||<center>1658. október 7. ||<center>1660. december 31. ||<center>Az erdélyi nemesi [[Barcsay család]] tagja. A fejedelemségbe újra betörő II. Rákóczi György letaszította a trónról, majd [[Kemény János erdélyi fejedelem|Kemény János]] foglyul ejtette és meggyilkoltatta. ||<center>[[Fájl:Barcsayákos.jpg|60px|]]
|-
|bgcolor="#F0FFF0" |<center>[[Kemény János erdélyi fejedelem|<small>''Gyerőmonostori''</small><br/>'''Kemény János''']]<br/><small>Erdély fejedelme ||<center>1607. december 14.<br/>–<br/>1662. január 23.<br/>(54 évesen) ||<center>1661. január 1. ||<center>1662. január 23. ||<center>Az erdélyi nemesi [[Kemény család]] sarja. Mivel politikájával közeledett [[I. Lipót magyar király|I. Lipót császárhoz]], így a [[Török porta]] ellene szervezett hadjárata elől a [[Magyar Királyság]]ba menekült. ||<center>[[Fájl:Johann Kemény - Fürst von Siebenbürgen.jpg|60px|]]
|-
|bgcolor="#F0FFF0" |<center>[[I. Apafi Mihály|<small>''Apanagyfalvi''</small><br/>'''I. Apafi Mihály''']]<br/><small>Erdély fejedelme ||<center>1632. november 3.<br/>–<br/>1690. április 15.<br/>(57 évesen) ||<center>1661. szeptember 14. ||<center>1690. április 15. ||<center>Az [[Apafi család]] tagja. A leghosszabb ideig regnáló fejedelem. Halálával lezárult [[Erdélyi Fejedelemség|Erdély]] önálló államiságának korszaka. Fiát, [[II. Apafi Mihály]]t ugyan megválasztották, ám sosem iktatták be. ||<center>[[Fájl:Michael I Apafi.PNG|60px|]]
|-
|bgcolor="#F0FFF0" |<center>[[Thököly Imre|<small>''Késmárki gróf''</small><br/>'''Thököly Imre''']]<br/><small>Erdély fejedelme ||<center>1657. szeptember 25.<br/>–<br/>1705. szeptember 13.<br/>(47 évesen) ||<center>1690. szeptember 22. ||<center>1690. október 25. ||<center>A [[Thököly család]] sarja, [[Thököly István (főúr, 1623–1670)|Thököly István főúr]] és [[Gyulaffy Mária]] fia, a [[Kurucok|kuruc]] hadak főgenerálisa, korábban 1682 és 1685 között [[Felső-Magyarország]] fejedelme is. ||<center>[[Fájl:Thököly Imre portré.jpg|60px|]]
|}

== Kronológia ==
<big>'''Erdély uralkodóinak életterminusa és regnálása'''</big>
<timeline>
<timeline>
ImageSize = width:720px height:auto barincrement:15px
ImageSize = width:720px height:auto barincrement:15px
193. sor: 287. sor:


</timeline>
</timeline>

== Táblázat ==

{| class="wikitable" style="background:AntiqueWhite;text-align:left;"
|+
|-
!|Portré
!width=22%|Név
!width=19%|Uralmának kezdete
!width=19%|Uralmának vége
!width=40%|Megjegyzés
|-
| align="center" bgcolor="#d8f8d8" colspan="5" |'''Keleti Magyar Királyság''' <br />[[Magyarország]] az [[1526]]-os [[mohácsi csata|mohácsi vereséget]] követően előbb kettő, majd [[Buda (történelmi település)|Buda]] [[1541]]-es török elfoglalásával három részre szakadt. Az ország középső, ''Hódoltság''nak nevezett részét a törökök szállták meg. Északon és Nyugaton az ún. ''Királyi Magyarország'' [[Habsburg-család|Habsburg]] fennhatóság alá került, keleten pedig a középkori [[erdély]]i vajdaságból és hozzá kapcsolódó részekből jött létre előbb a keleti Magyar Királyság, majd az [[1570]]-es [[speyeri szerződés]]sel az ''Erdélyi Fejedelemség.''
|-
|[[Fájl:Szapolyai János VU.jpg|80px]]
|[[I. János magyar király|'''I. (Szapolyai) János''']]<br /><small>* [[1487]]<br />† [[1540]]. [[július 22.]] || [[1526]]. [[november 11.]]||[[1540]]. [[július 21.]] || <small>[[1510]]-től [[erdélyi vajda]], [[mohácsi csata|Mohács]] után királlyá választották, majd [[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg Ferdinándot]] is. Kettejük harcával telt János király egész élete. Az [[1538]]-as [[váradi béke|váradi békében]] az utódlásról lemondott Ferdinánd javára. '''Szapolyai nem volt erdélyi fejedelem'''.
|-
|rowspan=2|[[Fájl:Isabella Jagiellon.jpeg|80px]]
|rowspan=2|[[Jagelló Izabella magyar királyné|'''(Jagelló) Izabella''']]<br /><small>* [[1519]]. [[január 18.]]<br />† [[1559]]. [[szeptember 15.]] ||[[1540]]. [[augusztus 31.]] || [[1551]]. [[július 19.]]
|rowspan=2| <small>Szapolyai János özvegye. Férje halála után [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] szultán a keleti országrész és [[Erdély]] kormányzásával bízta meg kiskorú fia nevében. '''Izabella nem volt erdélyi fejedelem'''.
|-
|[[1556]]. [[november 25.]] || [[1559]]. [[szeptember 15.]]
|-
|[[Fájl:Fráter György MTA.jpg|80px]]
|'''[[Fráter György]]''' <br /> (Utyeszenovics, Martinuzzi)<br /><small>* [[1482]]<br />† [[1551]]. [[december 16.]] || [[1542]]. [[január 26.]] || [[1551]]. [[december 17.]] || <small>Izabella királyné helytartója volt, valójában ő vezette az országrészt, de nem volt fejedelem. I. Ferdinánd parancsára megöltékk.
|-
|[[Fájl:Ferdinand I by Martin Rota.jpg|80px]]
|[[I. Ferdinánd magyar király|'''I. (Habsburg) Ferdinánd''']] || [[1551]]. [[július 26.]] || [[1556]]. [[november 25.]] || <small>Magyar király, 1551-től Erdély is az uralma alá tartozott. 1553 és 1556 között [[Dobó István]]t nevezte ki az [[erdélyi vajda]]ságra. 1556-ban az [[erdélyi országgyűlés]] visszatér a Szapolyai-család hűségére.
|-
|[[Fájl:Arolsen Klebeband 01 063 2.jpg|80px]]
|[[II. János magyar király|'''II. (Szapolyai) János''']]<br /><small>* [[1540]]. [[július 7.]]<br />† [[1571]]. [[március 14.]] || [[1559]]. [[szeptember 15.]] || [[1571]]. [[március 14.]] || <small>Szapolyai János fia, [[1540]]-ben született. Még ezen év [[szeptember 13.|szeptember 13-án]] megválasztották magyar királynak, de koronázására nem került sor. '''Az első erdélyi fejedelem''', ''princeps Transylvaniae''.
|-
| align="center" bgcolor="#d8f8d8" colspan="5" |'''Erdélyi Fejedelemség''' <br /> Az [[1570]]-ben [[Miksa magyar király]] és János Zsigmond között megkötött, ún. [[speyeri szerződés]] kimondta, hogy a fennálló határokat véglegesnek tekintik és hogy János Zsigmond lemond a magyar királyi címről, cserébe viselheti az ''„Erdély és Magyarország hozzákapcsolt részeinek princepse”'' címet. Ténylegesen ettől kezdve beszélhetünk Erdélyi Fejedelemségről, bár az egyezmény János halála miatt életbe se lépett.
|-
|[[Fájl:Kober Stephen Bathory.jpg|80px]]
|'''''somlyai'' [[Báthory István erdélyi fejedelem|Báthory István]]'''<br /><small>* [[1533]]. [[szeptember 27.]]<br />† [[1586]]. [[december 12.]] || [[1571]]. [[május 25.]] || [[1586]]. [[december 13.]] || <small>[[1571]]-től még csak vajda, a fejedelmi címet [[1576]]-tól viselte, amikortól kezdve [[Lengyelország uralkodóinak listája|lengyel király]] is volt.
|-
|[[Fájl:Báthory Kristóf erdélyi fejedelem.jpg|80px]]
|'''''somlyai'' [[Báthory Kristóf]]'''<br /><small>* [[1530]]<br />† [[1581]]. [[május 27.]]||[[1576]]. [[január 28.]]||[[1581]]. [[május 27.]] || <small>[[Báthory István erdélyi fejedelem|Báthory István]] bátyja volt, annak távollétében helytartó, vajda.
|-
|rowspan=4|[[Fájl:Báthory Zsigmond.jpg|80px]]
|rowspan=4|'''somlyai [[Báthory Zsigmond]]'''<br /><small>* [[1572]]. [[március 20.]]<br />† [[1613]]. [[március 27.]] || [[1588]]. [[december 8.]] ||[[1594]]. [[július|július vége]]
|rowspan=4| <small>Báthory Kristóf fia, az egyik legvitatottabb erdélyi fejedelem. [[1595]]-ben vette feleségül a [[Habsburg-család|Habsburg]] [[Habsburg Mária Krisztierna|Mária Krisztiernát]]. Uralkodásának idejére esett az ún. [[Tizenöt éves háború|15 éves háború]]. [[1613]]-ban, egy [[Csehország (történelmi tartomány)|csehországi]] kisvárosban halt meg.
|-
|[[1594]]. [[augusztus 8.]] || [[1598]]. [[március 23.]]
|-
|[[1598]]. [[augusztus 22.]] || [[1599]]. [[március 21.]]
|-
|[[1601]]. [[április 3.]] || [[1602]]. [[június 29.]]
|-
|[[Fájl:Baltazar Batory.jpg|80px]]
|'''''somlyai'' [[Báthory Boldizsár]]'''<br /><small>* [[1555]]<br />† [[1594]]. [[szeptember 11.]] ||[[1594]]. [[július|július vége]] || [[1594]]. [[augusztus 8.]] || <small>Báthory Zsigmond unokaöccse
|-
|rowspan=3|[[Fájl:Báthori Zsigmond felesége Mária Christierna.jpg|80px]]
|rowspan=3|'''[[Habsburg Mária Krisztierna|Mária Krisztierna]] ([[Habsburg-ház|Habsburg]])'''<br /><small>* [[1574]]. [[november 10.]]<br />† [[1621]]. [[április 6.]] ||[[1596]] január vége || [[1596]]. [[március 4.]]
|rowspan=2| <small>Báthory Zsigmond felesége, férje által kinevezett helytartó.
|-
|[[1597]] január vége || [[1597]] március vége
|-
|[[1598]]. [[április 18.]] || [[1598]]. [[május 1.]] || <small>[[Rudolf magyar király|I. (Habsburg) Rudolf]] helytartója.
|-
|[[Fájl:Bathory andras fejedelem.jpg|80px]]
|'''''somlyai'' [[Báthory András erdélyi fejedelem|Báthory András]]'''<br /><small>* [[1566]]<br />† [[1599]]. [[november 3.]] ||[[1599]]. [[március 29.]] || [[1599]]. [[november 3.]] || <small>Báthory Boldizsár öccse, bíboros.
|-
|[[Fájl:MihaiViteazul.jpg|80px]]
|[[II. Mihály havasalföldi fejedelem|'''''Vitéz'' Mihály''']]<br /><small>* [[1558]]<br />† [[1601]]. [[augusztus 9.]] || [[1599]]. [[november 20.]] || [[1600]]. [[október 5.]] || [[Havasalföld]]i vajda, [[Rudolf magyar király|I. (Habsburg) Rudolf]] helytartója.
|-
|[[Fájl:Székely Mózes.JPG|80px]]
|'''''siménfalvi'' [[Székely Mózes erdélyi fejedelem|Székely Mózes]]'''<br /><small>* [[1553]]<br />† [[1603]]. [[július 17.]] ||[[1603]]. [[április 15.]] ||[[1603]]. [[július 17.]] || <small>Báthory István fejedelem testőrségének parancsnoka, sófalvi sóbánya kamarása, Udvarhelyszék királybírája, több alkalommal a fejedelemség hadseregének parancsnoka és Bethlen Gábor barátja volt. Ő volt Erdély egyetlen székely fejedelme.
|-
|colspan=5|
{| border="1" style="border-collapse:collapse;" cellpadding="3" align="center" width=80%
|-
| align="center" bgcolor="#f8d8f8" |'''Habsburg uralom alatt'''<br /> A [[Tizenöt éves háború|15 éves háború]] és az erdélyi belpolitikai fordulatai eredményeként az önálló és erős fejedelmi hatalom megrendült, és a Erdélyt Habsburg biztosok irányították. Közülük a legismertebb [[Giorgio Basta]], akinek a működését az erdélyi országgyűlés többször is „megerősítette” [[1602]] és [[1604]] között.
|}
|-
|[[Fájl:4k ref portre bocskai.jpg|80px]]
|'''''kismarjai'' [[Bocskai István]]'''<br /><small>* [[1557]]. [[január 1.]]<br />† [[1606]]. [[december 29.]] || [[1605]]. [[február 21.]]||[[1606]]. [[december 29.]] † || <small>A tizenöt éves háborút és az általa vezetett felkelést sikeresen zárta le, s [[1605]]-ben még Magyarország fejedelmének is megválasztották, erről azonban utóbb lemondott.
|-
|[[Fájl:Sigismund Racoczi.jpg|80px]]
|'''''felsővadászi'' [[Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem|Rákóczi Zsigmond]]'''<br /><small>* [[1544]]<br />† [[1608]]. [[december 5.]] ||[[1607]]. [[február 11.]]||[[1608]]. [[március 5.]] || <small>
|-
|[[Fájl:BathoriG.jpg|80px]]
|'''''somlyai'' [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]]'''<br /><small>* [[1589]]. [[augusztus 15.]]<br />† [[1613]]. [[október 27.]] ||[[1608]]. [[március 7.]]||[[1613]]. [[október 22.]] || <small>[[1613|<small>1613-ban</small>]] <small>megölték a hajdúk</small>
|-
|[[Fájl:GabrielBethlen.jpg|80px]]
|'''''iktári'' [[Bethlen Gábor]]'''<br /><small>* [[1580]]. [[november 15.]]<br />† [[1629]]. [[november 15.]] || [[1613]]. [[október 23.]]||[[1629]]. [[november 15.]] || <small>A ''„nagy fejedelem”.'' [[1620]]-ban megválasztották magyar királynak is, de nem koronáztatta meg magát.
|-
|[[Fájl:Brandenburgikatalin.jpg|80px]]
|'''[[Brandenburgi Katalin]]'''<br /><small>* [[1604]]. [[május 28.]]<br />† [[1649]]. [[augusztus 27.]] || [[1629]]. [[november 15.]]||[[1630]]. [[szeptember 21.]] || <small>Bethlen Gábor özvegye
|-
|[[Fájl:Bethlenistvánfejedelem.JPG|80px]]
|'''''iktári'' [[Bethlen István erdélyi fejedelem|Bethlen István]]'''<br /><small>* [[1582]]<br />† [[1648]]. [[január 10.]] ||[[1630]]. [[szeptember 28.]] || [[1630]]. [[november 26.]] || <small>Bethlen Gábor öccse, Brandenburgi Katalin uralkodása alatt kormányzó.
|-
|[[Fájl:György I Rákóczi, prince of Transylvania.jpg|80px]]
|'''''felsővadászi'' [[I. Rákóczi György]]'''<br /><small>* [[1593]]. [[július 8.]]<br />† [[1648]]. [[október 11.]] || [[1630]]. [[december 1.]] || [[1648]]. [[október 11.]] || <small>
|-
|rowspan=3|[[Fájl:II. Rákóczi-György.jpg|80px]]
|rowspan=3|'''''felsővadászi'' [[II. Rákóczi György]]'''<br /><small>* [[1621]]. [[január 30.]]<br />† [[1660]]. [[június 7.]] || [[1648]]. [[október 11.]]|| [[1657]]. [[október 25.]]
|rowspan=3|
|-
|[[1658]]. [[január 14.]] || [[1659]]. [[március 30.]]
|-
|[[1659]]. [[szeptember 24.]] || [[1660]]. [[június 7.]]
|-
|[[Fájl:I. Rákóczi Ferenc (1645-1676).jpg|80px]]
|'''''felsővadászi [[I. Rákóczi Ferenc]]'''''<br /><small>* [[1645]]. [[február 24.]]<br />† [[1676]]. [[július 8.]] || ''[[1652]]. [[február 24.]]''|| || <small>Megválasztott erdélyi fejedelem, de beiktatásásra nem került sor. [[1676]]-ban halt meg.
|-
|[[Fájl:RHÉDEYFERENC.JPG|80px]]
|'''''kisrédei'' [[Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem|Rhédey Ferenc]]'''<br /><small>* [[1610]] körül<br />† [[1667]]. [[május 13.]] ||[[1657]]. [[november 2.]]||[[1658]]. [[január 9.]]|| <small>
|-
|[[Fájl:Barcsayákos.jpg|80px]]
|'''''nagybarcsai'' [[Barcsay Ákos]]'''<br /><small>* [[1619]]<br />† [[1661]]. július eleje ||[[1658]]. [[október 7.]]||[[1660]]. [[december 31.]]|| <small>
|-
|[[Fájl:Johann Kemény - Fürst von Siebenbürgen.jpg|80px]]
|'''''gyerőmonostori'' [[Kemény János erdélyi fejedelem|Kemény János]]'''<br /><small>* [[1607]]. [[december 14.]]<br />† [[1662]]. [[január 23.]] ||[[1661]]. [[január 1.]]||[[1662]]. [[január 22.]] || <small>
|-
|[[Fájl:Michel Abaffi.jpg|80px]]
|'''''apanagyfalvi'' [[I. Apafi Mihály]]'''<br /><small>* [[1632]]. [[november 3.]]<br />† [[1690]]. [[április 15.]] || [[1661]]. [[szeptember 14.]] ||[[1690]]. [[április 15.]] || <small>A leghosszabb ideig uralkodó fejedelem, halálával lezárult Erdély önálló államiságának korszaka.
|-
|[[Fájl:Apafi MihályII.jpg|80px]]
|'''''apanagyfalvi [[II. Apafi Mihály]]'''''<br /><small>* [[1676]]. [[október 13.]]<br />† [[1713]]. [[február 1.]] || ''[[1681]]. [[június 10.]]''|| || <small>Megválasztott erdélyi fejedelem, de beiktatásásra nem került sor. [[1713]]-ban halt meg.
|-
|[[Fájl:Thokolyi.jpg|80px]]
|'''''késmárki'' [[Thököly Imre]]'''<br /><small>* [[1657]]. [[április 25.]]<br />† [[1705]]. [[szeptember 13.]] || [[1690]]. [[szeptember 22.]]||[[1690]]. [[október 25.]] || <small>A [[bujdosók]] vezéreként előbb Felső-Magyarországon hozott létre török vazallusállamot a Habsburgok abszolutista törekvései ellen harcolva ([[1682]]–[[1685]]), majd [[1690]]-ben megszerezte az [[Erdélyi Fejedelemség]]et – mindkettőt a törökkel szövetségben, így a felszabadító háború győzelmei mindkettőtől megfosztották.
|-
|[[Fájl:Bethlen Miklós.jpg|108x108px]]
|'''''bethleni'' [[Bethlen Miklós (kancellár)|Bethlen Miklós]]'''<br /><small>* [[1642]]. [[szeptember 1.]]<br />† [[1716]]. [[október 27.]] || [[1691]]. [[december 4.]]||[[1704]]. || <small>Ő éri el okos diplomáciával Bécsben a "[[Diploma Leopoldinum]]" (1690) megfogalmazását. Ez a Habsburg-birodalmon belül az adott körülmények közt a viszonylag legnagyobb szabadságot biztosítja Erdélynek. Így a Habsburg uralkodók veszik fel az [[erdélyi fejedelem|erdélyi fejedelmi]] címet, és Erdélyt továbbra is önálló tartományként kormányozták, élén császári főkormányzóval. Bethlent Erdély kancellárjává nevezték ki.
|-
|[[Fájl:II. Rákóczi Ferenc Mányoki.jpg|80px]]
|'''''felsővadászi'' [[II. Rákóczi Ferenc]]'''<br /><small>* [[1676]]. [[március 27.]]<br />† [[1735]]. [[április 8.]] || [[1704]]. [[július 8.]]||[[1711]]. február || <small>Az [[1703]] és [[1711]] közötti [[Rákóczi-szabadságharc|szabadságharc]] vezére. 1704. július 8-án Gyulafehérváron Erdély, 1705-ben a [[szécsényi országgyűlés]]en a ''magyarországi szövetkezett rendek vezérlő'' fejedelmévé választják. 1711. november 14-én az erdélyi országgyűlés Habsburg-hűségre tér.
|-
| align="center" bgcolor="#d8f8d8" colspan="5" |A [[Oszmán Birodalom|török]] kiűzésére indított háború során Erdély is a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] uralma alá került, amit az [[1690]]-ben kiadott [[Diploma Leopoldinum]] szentesített. A Habsburg uralkodók felvették az erdélyi fejedelemi ([[1765]]-től nagyfejedelmi) címet is, és [[Erdélyi Fejedelemség|Erdély]]t továbbra is önálló tartományként kormányozták, élén császári főkormányzóval, egészen az [[1867]]-es [[kiegyezés]]ig, melynek keretében megvalósult a [[Magyar Királyság]] és [[Erdély]] ''Uniója'' (egyesítése), ami már az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as magyar forradalom]] követelései között is szerepelt.
|}

== Családfa ==
{{Családfa/Start}}
{{családfa | | | | | | | |,|BG|-|BM|-|BI|-|BS|-|BÁ| | | | | | | | |,|HK|-|HMT|v|HLL|-|HLF|v|HLFK|-|HLFJ|BG=Bocskai Gergely|BM=Bocskai Miklós|BI=Bocskai Ilona|BS=Barcsay Sándor hunyadi alispán|BÁ='''[[Barcsay Ákos|Barcsay Ákos hunyadi főispán]]'''|HK='''[[III. Károly magyar király]]'''|HMT='''[[Mária Terézia magyar királynő]]'''|HLL='''[[II. Lipót magyar király]]'''|HLF='''[[Ferenc magyar király]]'''|HLFK=[[Habsburg–Lotaringiai Ferenc Károly főherceg|Habsburg-Lotaringiai Ferenc Károly]]|HLFJ='''[[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József magyar király]]'''}}
{{családfa | | | | | | | |!| | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | |!| | | | | | | |!| | | | | | | |!|}}
{{családfa | | | | | | | |!| | | | | | | |,|JL| | | | |,|HF2|-|HF3|-|HL|^|HJ| | | | |`|HLJ| | | | |`|HLF|HF2=[[II. Ferdinánd magyar király]]|HF3=[[III. Ferdinánd magyar király]]|HL='''[[I. Lipót magyar király]]'''|HJ='''[[I. József magyar király]]'''|HLJ='''[[II. József magyar király]]'''|HLF='''[[V. Ferdinánd magyar király]]'''|JL=[[II. Lajos magyar király]]}}
{{családfa | | | | | | | |!| | | | | | | |!| | | | | | | |!| | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | |}}
{{családfa | | | | | | | |!| | | |,|JU|^|JA| | | | |!|JU=[[II. Ulászló magyar király]]|JA=[[Jagelló Anna magyar királyné|Jagelló Anna magyar hercegnő]]}}
{{családfa | | | | | | | |!| | | |!| | | | | |)|-|.| | | |!}}
{{családfa | | | | | | | |!| | | |!| | | | |HF|`|HK|^|HMK| | | | | | | | | |TI|HMK='''[[Habsburg Mária Krisztierna]]'''|HF='''[[I. Ferdinánd magyar király]]'''|TI='''[[Thököly Imre]]'''|HK=[[II. Károly osztrák főherceg]]}}
{{családfa | | | | | | | |!| | | |!| | | | | | | | | | | | | |!| | | | | | | | | | | |!}}
{{családfa | | | | | | | |!|JK|(| | | | |SZJ1|,|SZJ2| | |!| | | | | | | | | | |ZI|JK=[[IV. Kázmér lengyel király]]|SZJ1='''[[I. János magyar király]]'''|SZJ2='''[[II. János magyar király]]'''|ZI=[[Zrínyi Ilona]]}}
{{családfa | | | | | | | |!| | | |!| | | | | |)|-|'| | | |,|-|'| | | | | | | | | | | |)|-|.}}
{{családfa | | | | | | | |!| | | |`|JZS|v|JI| | | | |!|RZS|-|RG1|-|RG2|,|RF1|`|RF2|JZS=[[I. Zsigmond lengyel király]]|JI='''[[Jagelló Izabella magyar királyné|Jagelló Izabella lengyel hercegnő]]'''|RZS='''[[Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem|Rákóczi Zsigmond borsodi főispán]]'''|RG1='''[[I. Rákóczi György]]'''|RG2='''[[II. Rákóczi György]]'''|RF1='''[[I. Rákóczi Ferenc]]'''|RF2='''[[II. Rákóczi Ferenc|II. Rákóczi Ferenc magyar vezérlő fejedelem]]'''}}
{{családfa | | | | | | | |!| | | | | | | |!| | | | | | | |!| | | | | | | | | |)|-|'}}
{{családfa | | | | |BG|(| | | | | | | |`|JA|,|-|-|-|*|BI|v|BA|-|BZ|BI=Báthory István krasznai főispán|BA=[[Báthory András (1597–1637)|Báthory András]]|BZ=[[Báthory Zsófia]]|BG=Bocskai György|JA=[[Jagelló Anna lengyel királyné|Jagelló Anna lengyel hercegnő]]}}
{{családfa | | | | | | | |!| | | | | | | | | |!| |!| | | |!| | | |!}}
{{családfa | | | | | | | |!| | | | | | | |,|BI|)|BA|!| | | |)|BG|BG='''[[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]]'''|BI='''[[Báthory István erdélyi fejedelem|Báthory István lengyel király]]'''|BA='''[[Báthory András erdélyi fejedelem|Báthory András warmiai püspök]]'''}}
{{családfa | | | | | | | |!| | | | | | | |!| | | |!| | | |!| | | |!}}
{{családfa | | | | | | | |!| | | | |BI|+|BA|^|BB|!| | | |`|BAa|BAa=[[Báthory Anna (1594–1636)|Báthory Anna]]|BI=[[Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534)|Báthory István erdélyi vajda]]|BA=Báthory András|BB='''[[Báthory Boldizsár|Báthory Boldizsár erdélyi kormányzó]]'''}}
{{családfa | | | | | | | |!| | | | | | | |!| | | | | |,|-|'| | | | | |!}}
{{családfa | | | | | | | |!| | | | | | | |`|BK|,|BZ| | | | | | |!|BZ='''[[Báthory Zsigmond]]'''|BK='''[[Báthory Kristóf|Báthory Kristóf erdélyi vajda]]'''}}
{{családfa | | | | | | | |!| | | | | | | | | |)|-|'| | | | | | | | | |!}}
{{családfa | | | | | | | |!| | | | | | | |,|BE| | | | | | | | | | |!|BE=[[Bocskai Erzsébet]]}}
{{családfa | | | | | | | |!| | | | | | | |!| | | | | | | | | | | | | |!}}
{{családfa | | | | | | | |`|BS|-|BG|+|BI| | | | | | | | | | |!|BS=Bocskai Simon|BG=Bocskai György|BI='''[[Bocskai István|Bocskai István magyar király]]'''}}
{{családfa | | | | | | | | | | | | | | | |!| | | | | | | | | | | | | |!}}
{{családfa | | | | | | | | | | | | | | | |`|BJ| | | | | | | | | | |!|BJ=Bocskai Judit}}
{{családfa | | | | | | | | | | | | | | | | | |)|-|-|-|-|-|.| | | | | |!}}
{{családfa | | | | | | | | | | | | | | | |,|BK| | | | |`|-|-|-|-|BD|BK=Bánffy Kristóf|BD=Bánffy Dénes}}
{{családfa | | | | | | | | | | | | | | | |!}}
{{családfa | | | | | | | |,|BI|-|BI|^|BF| | | | |,|-|-|-|-|-|-|-|-|BI|BI=Bánffy István|BF=Bánffy Farkas dobokai főispán}}
{{családfa | | | | | | | |!| | | | | | | | | |)|-|-|-|-|-|'| | | | | | | | | |!}}
{{családfa | | | | |BG|(| | | | | | | |,|BK| | | | | | | | | | | | | | |!|BG=Bánffy György|BK=b. Bethlen Klára}}
{{családfa | | | | | | | |!| | | | | | | |!| | | | | | | | | | | | | | | | | |!}}
{{családfa | | | | | | | |!| | | | | | | |)|BJ1|-|BF|,|BJ2|-|BM| | |!|BJ1=b. Bethlen János|BF=[[Bethlen Farkas (főispán)|b. Bethlen Farkas küküllői főispán]]|BJ2=[[Bethlen János (főispán)|b. Bethlen János erdélyi kancellár]]|BM='''[[Bethlen Miklós (kancellár)|b. Bethlen Miklós erdélyi kancellár]]'''}}
{{családfa | | | | | | | |!| | | | | | | |!| | | | | |)|-|'| | | | | | | | | |!}}
{{családfa | | | |,|-|-|-|*|-|-|-|-|-|-|-|*|LA|,|KA| | | | | | | | | | |!|KA=Kemény Anna|LA=Lázár Anna}}
{{családfa | | | |!| | | |!| | | | | | | |!| |)|-|'| | | | | | | | | | | | | |!}}
{{családfa | | | |!| | | |!| | | | | | | |!|KB|,|KJ| | | | | | | | | | |!|KB=Kemény Boldizsár alsó-fehéri főispán|KJ='''[[Kemény János erdélyi fejedelem|Kemény János erdélyi kancellár]]'''}}
{{családfa | | | |!| | | |!| | | | | | | |!| |)|-|(| | | | | | | | | | | | | |!}}
{{családfa | | | |!| | | |!| | | | |BG|(|TZ|`|KP| | | | | | | | | | |!|TZ=Tornyi Zsófia|KP=Kemény Petronella|BG=b. Bethlen Gergely}}
{{családfa | | | |!| | | |!| | | | | | | |!| | | | | |!| | | | | | | | | | | |!}}
{{családfa | | | |!| | | |!| | | | | | | |!| | | |,|AI| | | | | | | | | | |!|AI=Apafi István}}
{{családfa | | | |!| | | |!| | | | | | | |!| | | |!| | | | | | | | | | | | | |!}}
{{családfa | | | |!| | | |!| | | | | | | |!|AG|^|AM1|-|AM2| | | | | | |!|AG=Apafi György küküllői főispán|AM1='''[[I. Apafi Mihály]]'''|AM2='''[[II. Apafi Mihály]]'''}}
{{családfa | | | |!| | | |!| | | | | | | |!| | | | | | | | | | | | | | | | | |!}}
{{családfa | | | |!| | | |!| | | | | | | |`|BK| |SM| | | | | | | | | | |!|BK=b. Bethlen Krisztina|SM='''[[Székely Mózes erdélyi fejedelem|Székely Mózes]]}}
{{családfa | | | |!| | | |!| | | | | | | | | |)|-|.| |!| | | | | | | | | | | |!}}
{{családfa | | | |!| | | |!| | | | | | | |,|KF|`|KA| | | | | | | | | | |!|KF=Kornis Farkas|KA=[[Kornis Anna erdélyi fejedelemasszony|Kornis Anna]]}}
{{családfa | | | |!| | | |!| | | | | | | |!| | | | | | | | | | | | | | | | | |!}}
{{családfa | | | |!| | | |!| | | | |KM1|+|KM2|-|BD| | | | | | | | | | |!|KM1=Kornis Miklós|KM2=Kornis Margit|BD=Bogáthy Druzsianna}}
{{családfa | | | |!| | | |!| | | | | | | |!| | | | | |!| | | | | | | | | | | |!}}
{{családfa | | | |!| | | |!| | | | | | | |`|KK| | |!| | | | | | | | | | | |!|KK=Kornis Katalin}}
{{családfa | | | |!| | | |!| | | | | | | | | |!| | | |!| | | | | | | | | |,|-|'}}
{{családfa |LI|+|-|-|-|*|-|-|-|-|-|-|-|-|LI|,|DP| | | | | | | | |!| | | |LI=Lázár István|DP=[[II. Péter havasalföldi fejedelem]]}}
{{családfa | | | |!| | | |!| | | | | | | | | | | |!| | | | | | | | | | | |!}}
{{családfa | | | |!| | | |!| | | | | | | | |DP|^|DM| | | | | | | | |!|RF1|,|RF2|DP=[[Petraskó havasalföldi fejedelem]]|DM='''[[II. Mihály havasalföldi fejedelem]]'''|RF1=[[Rhédey Ferenc (bihari főispán)|Rhédey Ferenc bihari főispán]]|RF2='''[[Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem|Rhédey Ferenc máramarosi főispán]]'''}}
{{családfa | | | |!| | | |!| | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | |`|.|)|-|'| |!}}
{{családfa | | | |!| | | |`|BF|-|BZ|-|KZ|-|KL|-|-|-|-|v|-|-|-|-|KK| | |!|BF=Bánffy Ferenc|BZ=Bánffy Zsófia|KZ=Károlyi Zsigmond|KL=Károlyi Kászló|KK=[[Károlyi Katalin]]}}
{{családfa | | | |!| | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | |!| | | | | |!| | | |!}}
{{családfa | | | |!| | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | |!| | | |,|BI|,|BD|BI='''[[Bethlen István erdélyi fejedelem|i. Bethlen István máramarosi főispán]]'''|BD=[[Bethlen Druzsina|i. Bethlen Druzsianna]]}}
{{családfa | | | |!| | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | |!| | | |!| |)|-|'| |}}
{{családfa | | | |`|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|*|LD|!|CSK|CSK=Csáky Krisztina|LD=Lázár Druzsianna}}
{{családfa | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | |!| |)|-|(}}
{{családfa | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | |!|BF|!|BK|BF=i. Bethlen Farkas|BK='''[[Brandenburgi Katalin]]'''}}
{{családfa | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | |!| | | |!| |!}}
{{családfa | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | |!| | | |`|BG|BG='''[[Bethlen Gábor|i. Bethlen Gábor]]'''}}
{{családfa | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | |!| | | | | |!}}
{{családfa | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | |`|-|-|-|-|KZ|KZ=[[Károlyi Zsuzsanna]]}}
{{Családfa/Vége}}


== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Erdélyi vajda]]
*[[Erdélyi Fejedelemség]]
*[[Erdélyi fejedelmek házastársainak listája]]
*[[Erdélyi fejedelmek családfája]]
*[[Erdélyi fejedelmek házastársainak listája|Erdélyi fejedelemnék listája]]

*[[Erdélyi vajda|Erdélyi vajdák listája]]
== Irodalom ==
*[[Erdély történelme]]
* O<small>BORNI</small> Teréz: ''Erdély Fejedelmei.'' [Bp.] 2002, Pannonica. <small>{{ISBN|963-9252-54-9}}</small>
* M<small>ATZ</small>, Klaus-Jürgen: ''Ki mikor uralkodott, kormányzott?'' Bp. 1994<sup>1</sup>, 2003<sup>2</sup>, Magyar Könyvklub <small>{{ISBN|963-547-849-6}}</small>


{{portál|Erdély|-}}
{{Portál|Erdély}}
{{Nemzetközi katalógusok}}


[[Kategória:Erdélyi fejedelmek| ]]
[[Kategória:Erdélyi fejedelmek| ]]

A lap 2020. október 13., 12:59-kori változata

Ez a lap az Erdélyi fejedelmek listája, amely az Erdélyi Fejedelemség 1570 és 1711 közötti, valamint az azt megelőző, 1526 és 1570 közötti időszak uralkodóit sorolja fel időrendben.

A keleti Magyar Királyság uralkodói (1526–71)

A Magyar Királyság az 1526-os mohácsi vereséget követően előbb kettő, majd Buda 1541-es török elfoglalásával három részre szakadt. Az ország középső, Hódoltságnak nevezett részét a törökök szállták meg. Északon és nyugaton az úgynevezett Királyi Magyarország – ez jogfolytonosság szempontjából nem különbözött a középkori Magyar Királyságtól – a Habsburgok fennhatóság alá került, keleten pedig a középkori erdélyi vajdaságból és hozzá kapcsolódó részekből jött létre előbb a keleti Magyar Királyság, majd az 1570-es speyeri szerződéssel az Erdélyi Fejedelemség.

A keleti Magyar Királyság uralkodói listája
Uralkodó Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Megjegyzés Portré
Szapolyai János
Magyarország választott királya
1487. február 2.
–
1540. július 17/21.
(57 évesen)
1526. november 11.
1540. július 17/21.
A Szapolyai-ház tagja, Szapolyai István nádor és Tescheni Hedvig fia, 1510-től erdélyi vajda, majd 1526-tól választott magyar király. Az 1538-as váradi békében lemondott az utódlásról I. Ferdinánd császár és király javára.
Jagelló Izabella
lengyelül: Izabela Jagiellonka
Erdély kormányzója
1519. január 18.
–
1559. szeptember 15.
(40 évesen)
1540. augusztus 31.
1551. július 19.
A Jagelló-ház tagja, I. Zsigmond lengyel király és Bona Sforza királyné leánya, Szapolyai János feleségeként magyar királyné is. I. Szulejmán szultán megbízásából kormányzó. 1551-ben Fráter György lemondatta I. Ferdinánd javára.
I. Ferdinánd
németül: Ferdinand I.
Magyarország királya
1503. március 10.
–
1564. július 25.
(61 évesen)
1551. július 26.
1556. november 25.
A Habsburg-ház tagja, Szép Fülöp burgundi herceg és Őrült Johanna kasztíliai királynő fia, egyben német-római császár és magyar király is. 1553-ban Dobó Istvánt nevezi ki vajdává, ám 1556-ban megfosztják erdélyi címétől.
Jagelló Izabella
lengyelül: Izabela Jagiellonka
Erdély kormányzója
1519. január 18.
–
1559. szeptember 15.
(40 évesen)
1556. november 25.
1559. szeptember 15.
Ez volt második kormányzói regnálása. A Ferdinánd császár és királlyal szembeni elégedetlenség okán az 1556-os erdélyi országgyűlés visszahívta, ő pedig fia nevében irányította az országot. Kormányzósága immáron 1559-es haláláig tartott.
Szapolyai János Zsigmond
Magyarország választott királya
1540. július 7.
–
1571. március 14.
(30 évesen)
1559. szeptember 15.
1570. augusztus 16.
A Szapolyai-ház tagja, I. János választott magyar király és Jagelló Izabella királyné fia, kezdetben régens mellette édesanyja, Izabella királyné.

Az Erdélyi Fejedelemség fejedelmei (1571–1711)

Főcikk: Erdélyi Fejedelemség

Az 1570-ben II. Miksa német-római császár és Szapolyai János Zsigmond között megkötött speyeri szerződés kimondta, hogy az akkor fennálló határokat véglegesnek tekintik, és János Zsigmond lemond a magyar királyi címről, cserébe viselheti az „Erdély és Magyarország hozzákapcsolt részeinek princepse” (azaz fejedelme) címet. Ténylegesen ettől kezdve beszélhetünk Erdélyi Fejedelemségről, bár az egyezmény János Zsigmond halála miatt életbe sem lépett.

Erdély fejedelmeinek listája
Uralkodó Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Megjegyzés Portré
Szapolyai János Zsigmond
Erdély fejedelme
1540. július 7.
–
1571. március 14.
(30 évesen)
1570. augusztus 16.
1571. március 14.
Az 1570. augusztus 16-án megkötött speyeri szerződést követően hivatalosan ő lesz az első erdélyi fejedelem.
Somlyai
Báthory István
Erdély fejedelme
1533. szeptember 27.
–
1586. december 12.
(53 évesen)
1571. május 25.
1586. december 12.
A Báthory család somlyói ágának tagja, Báthory István vajda és Thelegdy Katalin fia, kezdetben váradi főkapitány, majd Jagelló Anna királynő férjeként a Lengyel–Litván Unió királya is.
Somlyai herceg
Báthory Zsigmond
Erdély fejedelme
1572. március 20.
–
1613. március 27.
(41 évesen)
1586. december 12.
1598. március 23.
Báthory István fejedelem unokaöccse, Báthory Kristóf vajda és Bocskai Erzsébet fia, 1581-től erdélyi vajda. 1594 nyarán unokaöccse, Báthory Boldizsár átvette tőle a kormányzást, majd 1598-ban ő maga mondott le az erdélyi fejedelmi címről.
1598: a tizenöt éves háború során II. Rudolf német-római császár beveszi az országit és biztost nevez ki annak kormányzásra.
Somlyai herceg
Báthory Zsigmond
Erdély fejedelme
1572. március 20.
–
1613. március 27.
(41 évesen)
1598. augusztus 22.
1599. március 21.
Ez volt második regnálása. Távollétében többször volt kinevezett helytartó felesége, Ausztriai Mária Krisztierna főhercegnő. Lemondott unokatestvére javára.
Somlyai
Báthory András
Erdély fejedelme
1563 körül
–
1599. október 31.
(36 éves kora körül)
1599. március 29.
1599. október 31.
Báthory Zsigmond fejedelem unokatestvére. Vitéz Mihály havasalföldi fejedelem a sellenberki csata során legyőzte, majd Ördög Balázs székely szabadságharcos meggyilkolta.
1599–1601: az országot elfoglalja és császári helytartóként kormányozza Vitéz Mihály, majd őt váltja Giorgio Basta.
Somlyai herceg
Báthory Zsigmond
Erdély fejedelme
1572. március 20.
–
1613. március 27.
(41 évesen)
1601. április 3.
1602. június 29.
Ez volt harmadik, immáron utolsó regnálása. 1602-ben végleg lemondott a fejedelmi címről és Csehországba távozott.
1601–1603: az országot újra Giorgio Basta császári hadvezér irányítja a II. Rudolf helytartójaként.
Idősebb siménfalvi
Székely Mózes
Erdély fejedelme
1553. április 15.
–
1603. július 17.
(50 évesen)
1603. április 15.
1603. július 17.
Korábban Báthory István fejedelem testőrségének parancsnoka, a sófalvi sóbánya kamarása, Udvarhelyszék királybírája, több alkalommal a fejedelemség hadseregének parancsnoka. Ő volt Erdély egyetlen székely származású fejedelme.
–
1603–1604: előbb Radu Șerban vajdaként, majd újra Giorgio Basta császári helytartóként volt az ország kormányzója.
Kismarjai
Bocskai István
Erdély fejedelme
1557. január 1.
–
1606. december 29.
(49 évesen)
1605. február 21.
1606. december 29.
A Bocskai család sarja, Báthory Zsigmond nagybátyja, a Bocskai-szabadságharc vezetője, névleges magyar király 1605 novemberétől. Az 1596-os véres farsang megszervezője.
Felsővadászi báró
Rákóczi Zsigmond
Erdély fejedelme
1544 körül
–
1608. december 5.
(64 éves kora körül)
1607. február 11.
1608. március 5.
Az ország egyik leggazdagabb főura, a Rákóczi-család vagyonának megalapozója. Halála előtt lemondott Báthory Gábor javára.
–
Somlyai
Báthory Gábor
Erdély fejedelme
1589. augusztus 15.
–
1613. október 27.
(24 évesen)
1608. március 7.
1613. október 27.
Báthory István fejedelem unokaöccsének, Báthory István főispánnak a fia. 1613-ban a hajdúk megölték. Ő volt családja utolsó uralkodója az Erdélyi Fejedelemségben.
Iktári
Bethlen Gábor
Erdély fejedelme
1580 körül
–
1629. november 15.
(49 éves kora körül)
1613. október 23.
1629. november 15.
A Bethlen család sarja, Bethlen Farkas főkapitány és Lázár Druzsina fia, választott magyar király 1620 és 1621 között. Uralkodását „Erdély aranykora” néven említik.
Brandenburgi Katalin
Erdély fejedelmasszonya
1602. május 28.
–
1649. augusztus 27.
(45 éves)
1629. november 15.
1630. szeptember 21.
A német Hohenzollern-ház porosz–brandenburgi ágának tagja, János Zsigmond választófejedelem és Poroszországi Anna leánya, Bethlen Gábor fejedelem özvegye. Férje halálát követően választották fejedelemnek.
Iktári
Bethlen István
Erdély fejedelme
1582 körül
–
1648. január 10.
(66 éves kora körül)
1630. szeptember 28.
1630. november 26.
Bethlen Gábor fejedelem öccse, lemondatta Brandenburgi Katalint, ám ő maga végül nem foglalta el a fejedelmi széket, hanem Rákóczi György kinevezése mellett döntött.
Felsővadászi
I. Rákóczi György
Erdély fejedelme
1593. június 8.
–
1648. október 11.
(55 évesen)
1630. december 1.
1648. október 11.
Rákóczi Zsigmond fejedelem és Gerendi Anna fia. Uralkodása alatt az ország gazdaságilag és politikailag is megerősödött. Az erdélyi református egyház lelkes támogatója.
Felsővadászi
II. Rákóczi György
Erdély fejedelme
1621. január 30.
–
1660. június 7.
(39 évesen)
1648. október 11.
1657. október 25.
I. Rákóczi György fejedelem és Lorántffy Zsuzsanna fia. Mivel szembefordult a Török porta akaratával és megvívta a lengyelek elleni háborúját, így megfosztották a trónjától.
Kisrédei gróf
Rhédey Ferenc
Erdély fejedelme
1610 körül
–
1667. május 13.
(57 éves kora körül)
1657. november 2.
1658. január 9.
A grófi Rhédey család sarja, Rhédey Ferenc főkapitány és Károlyi Katalin fia. Kinevezését követően nem sokkal lemondott az újra visszatérő II. Rákóczi György fejedelem javára.
–
Felsővadászi
II. Rákóczi György
Erdély fejedelme
1621. január 30.
–
1660. június 7.
(39 évesen)
1658. január 14.
1659. március 30.
Ez volt második regnálása. Mivel a törökök nem ismerték el uralkodását, így Barcsay Ákos személyében új fejedelmet választattak, ám ő még de facto megtartotta hatalmát 1659-ig.
Nagybarcsai
Barcsay Ákos
Erdély fejedelme
1619 körül
–
1661 júliusa
(42 éves kora körül)
1658. október 7.
1660. december 31.
Az erdélyi nemesi Barcsay család tagja. A fejedelemségbe újra betörő II. Rákóczi György letaszította a trónról, majd Kemény János foglyul ejtette és meggyilkoltatta.
Gyerőmonostori
Kemény János
Erdély fejedelme
1607. december 14.
–
1662. január 23.
(54 évesen)
1661. január 1.
1662. január 23.
Az erdélyi nemesi Kemény család sarja. Mivel politikájával közeledett I. Lipót császárhoz, így a Török porta ellene szervezett hadjárata elől a Magyar Királyságba menekült.
Apanagyfalvi
I. Apafi Mihály
Erdély fejedelme
1632. november 3.
–
1690. április 15.
(57 évesen)
1661. szeptember 14.
1690. április 15.
Az Apafi család tagja. A leghosszabb ideig regnáló fejedelem. Halálával lezárult Erdély önálló államiságának korszaka. Fiát, II. Apafi Mihályt ugyan megválasztották, ám sosem iktatták be.
Késmárki gróf
Thököly Imre
Erdély fejedelme
1657. szeptember 25.
–
1705. szeptember 13.
(47 évesen)
1690. szeptember 22.
1690. október 25.
A Thököly család sarja, Thököly István főúr és Gyulaffy Mária fia, a kuruc hadak főgenerálisa, korábban 1682 és 1685 között Felső-Magyarország fejedelme is.

Kronológia

Erdély uralkodóinak életterminusa és regnálása

Thököly ImreII. Apafi MihályI. Apafi MihályII. Rákóczi FerencII. Rákóczi GyörgyI. Rákóczi GyörgyRákóczi Zsigmond erdélyi fejedelemKemény János erdélyi fejedelemBethlen GáborBocskai IstvánBáthory Gábor erdélyi fejedelemBáthory ZsigmondBáthory István erdélyi fejedelemI. FerdinándFráter GyörgyIzabella magyar királynéJános ZsigmondSzapolyai János

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Erdélyi_fejedelmek_listája&oldid=23134406”