„Magyar Nyelvőr” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tésasszony (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
18. sor: 18. sor:
== Szerkesztői ==
== Szerkesztői ==


* Szarvas Gábor (1872-1895)
* Szarvas Gábor (1872–1895)
* [[Simonyi Zsigmond]] (1896-1919)
* [[Simonyi Zsigmond]] (1896–1919)
* [[Balassa József (nyelvész)|Balassa József]] (1920-1940)
* [[Balassa József (nyelvész)|Balassa József]] (1920–1940)
* [[Beke Ödön]] (1946-1953)
* [[Beke Ödön]] (1946–1953)
* [[Lőrincze Lajos]] (1954-1993)
* [[Lőrincze Lajos]] (1954–1993)
* [[Fábián Pál]] a szerkesztőbizottság elnöke (1994-2008)
* [[Fábián Pál]], a szerkesztőbizottság elnöke (1994–2008)
* [[Keszler Borbála]] (2008- )
* [[Keszler Borbála]] (2008– )


== Néhány neves munkatársa ==
== Néhány neves munkatársa ==

A lap 2020. október 7., 16:19-kori változata

Magyar Nyelvőr
A lap első füzetének címoldala
A lap első füzetének címoldala
Adatok
Típusfolyóirat
OrszágMagyarország
Alapítva1872
KiadóAkadémiai Kiadó
Nyelvmagyar
ISSN
A Magyar Nyelvőr weboldala

A Magyar Nyelvőr 1872. január 15-én alapított magyar nyelvművelő folyóirat.[1] Alapította Szarvas Gábor Pesten. Negyedévenként jelenik meg. (A nyomtatott változat ISSN-je: 0025-0236; internetes változat ISSN-je: 1585-4515).

Története

A folyóiratot Szarvas Gábor Hunfalvy Pálnak, Budenz Józsefnek és Gyulai Pálnak a kezdeményezésére, az MTA támogatásával indította útjára.

A nyelvművelés, a helyesírás, a népnyelv, a nyelvjárások megismertetése területén mind a mai napig nagy érdemeket szerzett. Számos magyar nyelvtani törvényt tisztáztak e folyóirat lapjain, az írói nyelv és a stílus kérdéseivel is sokat foglalkoztak. Nehéz időszakai is voltak a folyóiratnak, mindjárt az 1870-es évek elején, amikor az ortológusok kerekedtek felül, akik még a Kazinczy-féle nyelvújítást is feleslegesnek tartották, s teljesen a népnyelvhez akartak visszatérni, természetes, hogy nagy ellenkezést váltottak ki mind az írók, mind a tudósok többségének körében. 1940-től 1946-ig szünetelt a folyóirat a világháborús körülmények miatt. Az 1960-as években ráirányították a figyelmet a rétegnyelvekre (pl. ifjúsági nyelv, diáknyelv stb.). Összességében betöltötte és betölti hivatását a magyar nyelvművelés területén. Az 1950-es évektől a Kossuth rádió, később a magyar televízió is nagy teret adott évtizedeken keresztül a nyelvművelés kérdéseinek, mintegy tanították a lehetséges médiumokon keresztül a helyes magyar beszédet és kiejtést.

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő Bizottságának folyóiratát 1994-ig az MTA adta ki, 1994 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem adja ki.

Szerkesztői

Néhány neves munkatársa

Források

  1. A folyóirat címének szakmai rövidítése: Nyr.
  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1284. o. ISBN 963-05-6806-3  
  • Pedagógiai lexikon. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus István. 2. köt. Budapest, Keraban, 1997. Magyar Nyelvőr lásd 404. p. ISBN 963-8146-46-X

További információk