„Bokor József (zeneszerző)” változatai közötti eltérés

	Bokor József
Született	1861. február 12.; Kolozsvár
Elhunyt	1911. október 23. (50 évesen); Budapest VIII. kerülete
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	két gyermek
Szülei	Bokor József
Foglalkozása	karmester; zeneszerző;
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2020. október 5., 09:17-kori változata

Ez a szócikk a zeneszerzőről szól. Hasonló címmel lásd még: Bokor József (egyértelműsítő lap).

Bokor József (Kolozsvár, 1861. február 12. – Budapest, Józsefváros, 1911. október 22.)^[2]^[3] zeneszerző, színműíró, karmester.

Élete

Tanulmányait a kassai gimnáziumban végezte. Zenészként kezdte pályáját, 1876-ban Lászy Vilmos színigazgatónál prímhegedűs, majd karmester volt több társulatnál. Szabadkán zenetanítással foglalkozott, ahol megírta leghíresebb operettjét, »A kis alamuszi«-t, mely Hegyi Arankával a címszerepben hosszú ideig dominálta a régi Népszínház műsorát. 1893. október 1-jén a budapesti Népszínházhoz szerződtették karmesternek és ebben az időben sok operettet, népszínművet írt és egyre-másra nyert el különböző pályadíjakat. 1903. november havától a Király Színház szerződtette főrendezőnek és ebben a minőségben hét évig dolgozott. Utolsó éveiben visszavonultan élt és ének- és színpadi játék tanításával foglalkozott.

Családja

Szülei Bokor József és Körössy Ágnes színészek voltak.

Felesége Bréger Mária színésznő volt, aki született 1855. február 28-án, Sóváron, színipályára lépett 1877. április 13-án, Bényei Istvánnál. 1910. január 1-jén nyugalomba ment.

Gyermekei:

Bokor Ilona Talma Mária (Szabadka, 1892 – Budapest, 1956)^[4]

Művei

Operettjei

Fra Benuto kapitány, operett 3 felvonásban. Bemutató: 1892. október, Szabadka
A kis alamuszi, víg-operett 3 felvonásban. Bemutató, 1894, Népszínház
Napfogyatkozás, operett 3 felvonásban. Bemutató: 1900. december 7., Népszínház
Huszárkisasszony, operett 3 felvonásban. Bemutató: 1903. október 10., Népszínház
A főkonzul, operett 8 felvonásban. Írta: Alexander Landesberg és Leo Stein. Zenéjét szerezte: Heinrich Reinhardt (ford.). Bemutató: 1904. április 21., Király Színház
Nászutazás a kaszárnyába, operett 3 felvonásban. Bemutató: 1905. július 12., Budai Színkör
Az anarchista kisasszony, operett. Bemutató: 1910. május 28., Budai Színkör

Színművei

Falusi történet, népszínmű 3 felvonásban. Bemutató: 1893. április 22., Népszínház
A szegedi boszorkány, színmű 3 felvonásban. Írta: Fenyéri Mór, melyhez a zenét szerezte. Bemutató: 1893. december 30., Népszínház
Télen, népszínmű, 1895., Népszínház
Gyerekasszony, népszínmű 3 felvonásban. Bemutató: 1896. március 28., Népszínház (Zenéjét összeállította Huber Sándor)
Az édes, népszínmű, 1898. november 25., Népszínház, (Blaha Lujzával)
Utazás Magyarország körül, látv. néprajz. Bemutató: 1899. augusztus 5., Budai Színkör
Kurucfurfang, népszínmű, 6 felvonásban. Bemutató:. 1899. december 7., Népszínház
Harc a millióért, regényes színmű 7 képben. Bemutató: 1900. szeptember 11., Magyar Színház
Kossuth Lajos, történeti korrajz 5 felvonásban, 9 képben. Bemutató: 1902. szeptember 19., Népszínház

Bohózatai

Urfi kisasszony, énekes paraszt bohózat, 3 felvonásban. Bemutató: 1896. május 28., Városligeti Színkör
Zűrzavar, bohózat 3 felvonásban. Bemutató: 1897. március 12., Vígszínház
Dupla feleség, énekes bohózat 3 felvonásban. Bemutató: 1898. február 1., Magyar Színház
Az almafa, verses játék egy felvonásban. Bemutató: 1901. október 15., Vígszínház
Rolli és Rolland, énekes bohózat 3 felvonásban. Bemutató: 1901 október 25., Népszínház

Jegyzetek

↑ ^a ^b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02018.htm, Bokor József, 2017. október 9.
↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 3073/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 4.)
↑ Bokor József meghalt (1911. október 26.) Pesti Hírlap, 33. évfolyam, 254. szám
↑ Bokor Ilona születési bejegyzése a szabadkai római katolikus keresztelési akv. 1778/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 4.)

Források

Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 132. o. Online elérés
Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.

[5b5e534078d5d78bc34e979200e2e070a6a7de66-1] ttp://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02018.htm, Bokor József, 2017. október 9.

[2] Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 3073/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 4.)

[3] Bokor József meghalt (1911. október 26.) Pesti Hírlap, 33. évfolyam, 254. szám

[4] Bokor Ilona születési bejegyzése a szabadkai római katolikus keresztelési akv. 1778/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 4.)

[1]

[2]

[3]

[4]

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 ==Élete==
-Tanulmányait a kassai gimnáziumban végezte. Zenészként kezdte pályáját, 1876-ban [[Lászy Vilmos]] színigazgatónál prímhegedűs, majd karmester volt több társulatnál. [[Szabadka|Szabadkán]] zenetanítással foglalkozott, ahol megírta leghíresebb operettjét, »A kis alamuszi«-t, mely [[Hegyi Aranka|Hegyi Arankával]] a címszerepben hosszú ideig dominálta a régi Népszínház műsorát. 1893. október 1-én a budapesti [[Népszínház (Budapest, 1875–1908)|Népszínház]]hoz szerződtették karmesternek és ebben az időben sok [[operett]]et, [[népszínmű]]vet írt és egyre-másra nyert el különböző pályadíjakat. 1903. november havától a [[Király Színház]] szerződtette főrendezőnek és ebben a minőségben hét évig dolgozott. Utolsó éveiben visszavonultan élt és ének- és színpadi játék tanításával foglalkozott.
+Tanulmányait a kassai gimnáziumban végezte. Zenészként kezdte pályáját, 1876-ban [[Lászy Vilmos]] színigazgatónál prímhegedűs, majd karmester volt több társulatnál. [[Szabadka|Szabadkán]] zenetanítással foglalkozott, ahol megírta leghíresebb operettjét, »A kis alamuszi«-t, mely [[Hegyi Aranka|Hegyi Arankával]] a címszerepben hosszú ideig dominálta a régi Népszínház műsorát. 1893. október 1-jén a budapesti [[Népszínház (Budapest, 1875–1908)|Népszínház]]hoz szerződtették karmesternek és ebben az időben sok [[operett]]et, [[népszínmű]]vet írt és egyre-másra nyert el különböző pályadíjakat. 1903. november havától a [[Király Színház]] szerződtette főrendezőnek és ebben a minőségben hét évig dolgozott. Utolsó éveiben visszavonultan élt és ének- és színpadi játék tanításával foglalkozott.
 == Családja ==
 Szülei [[Bokor József (színművész)|Bokor József]] és Körössy Ágnes színészek voltak.
-Felesége Bréger Mária színésznő volt, aki született 1855. február 28-án, [[Sóvár]]on, színipályára lépett 1877. április 13-án, [[Bényei István]]nál. 1910. január 1-én nyugalomba ment.
+Felesége Bréger Mária színésznő volt, aki született 1855. február 28-án, [[Sóvár]]on, színipályára lépett 1877. április 13-án, [[Bényei István]]nál. 1910. január 1-jén nyugalomba ment.
 Gyermekei:

Bokor József
Született	1861. február 12.^[1] Kolozsvár
Elhunyt	1911. október 23. (50 évesen)^[1] Budapest VIII. kerülete
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	két gyermek
Szülei	Bokor József
Foglalkozása	karmester zeneszerző
Sablon • Wikidata • Segítség