„Kirchschlag in der Buckligen Welt” változatai közötti eltérés

	Kirchschlag in der Buckligen Welt
	; Kirchschlag in der Buckligen Welt címere
	; Kirchschlag in der Buckligen Welt címere
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Bécsújhelyvidéki járás
Irányítószám	2812, 2853, 2860
Körzethívószám	02646
Forgalmi rendszám	WB
	Népesség
Teljes népesség	2889 fő (2018. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	417 m
Terület	57,97 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 30′ 12″, k. h. 16° 17′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 12″, k. h. 16° 17′ 47″
	Kirchschlag in der Buckligen Welt weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kirchschlag in der Buckligen Welt témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2020. október 1., 12:32-kori változata

Kirchschlag in der Buckligen Welt osztrák város Alsó-Ausztria Bécsújhelyvidéki járásában. 2020 januárjában 2826 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Kirchschlag in der Buckligen Welt a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik a Bucklige Welt dombság déli részén, a Zöbernbach folyó mentén, a burgenlandi határnál. Területének 41,7%-a erdő. Az önkormányzat 7 településrészt és falut egyesít: Aigen (458 lakos 2020-ban), Kirchschlag in der Buckligen Welt (1517), Lembach (261), Stang (267), Straß (29), Thomasdorf (17) és Ungerbach (277).

A környező önkormányzatok: délnyugatra Hochneukirchen-Gschaidt, nyugatra Bad Schönau és Krumbach, északnyugatra Lichtenegg, északra Hollenthon, északkeletre Sopronszentmárton, keletre Borosd és Vámosderecske, délkeletre Pörgölény, délre Borostyánkő.

Története

Kirchschlagot 1246-ban említik először, amikor egy IV. Béla udvartartásához tartozó személy „sub castro Kryslag” (Kirschlag vára alatt) halt meg. Az osztrák-magyar határon fekvő vár 1250-től többször magyar ostromot élt át, így 1603-ban Bocskai István hajdúi, 1621-ben Bethlen Gábor, 1703-ban a kurucok támadták meg, de 1532-ben és 1683-ban török ostromot is elszenvedett. 1805-ben és 1809-ben Napóleon hadai foglalták el.

1651-ben Kirschschlag akkori hűbérura, III. Hans Christoph von Puchheim épített egy reneszánsz palotát a főtéren. 1657-es halála után Pálffy Miklós örökölte a birtokot, akinek Eva Susanne von Puchheim volt az anyja. Ezután a mezőváros egészen a feudális birtokrendszer 1848-as felszámolásáig a Pálffy-család tulajdonában maradt.

Az első világháború előtt a Sopron–Kőszeg-vasútvonal Kőszeg-Aspang szárnyvonalának állomását tervezték ide, ez azonban már nem valósult meg.

1921. szeptember 5-én a nyugat-magyarországi felkelés kapcsán a községet újra magyar támadás érte és a magyar felkelők megütköztek egy osztrák századdal. Az ütközetben 10 osztrák katona és 21 magyar felkelő veszítette életét. A Zöbernbach hídjánál, a plébánia templom közelében áll az emlékművük. Az egykori országhatáron, ma Alsó-Ausztria és Burgenland tartományok határán emlékdomb és emlékmű áll. A második világháború végén, 1945-ben Kirchschlagnál léptek a szovjet csapatok először a történelmi Ausztria területére.

1970-ben, illetve 1971-ben az addig önálló Aigen, Lembach, Stang és Ungerbach községeket Kirschlaghoz csatolták. 2002. december 12-én az addigi mezőváros megkapta a városi rangot.

Lakosság

A Kirchschlag in der Buckligen Welt-i önkormányzat területén 2020 januárjában 2826 fő élt. A lakosságszám 1991 óta csökkenő tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 95,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,6% a régi (2004 előtti), 2,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 94,1%-a római katolikusnak, 1% evangélikusnak, 1,1% ortodoxnak, 1,5% mohamedánnak, 1,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a német (94,5%) mellett a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a horvátok (1,5%) és a magyarok (1,1%, 33 fő) alkották.

A népesség változása:

2016	2 880
2018	2 889

Látnivalók

későgótikus Keresztelő Szt. János-plébániatemplom azután épült, hogy elődje 1459-ben leégett. A templom építése alatt Hunyadi Mátyás király vette át a városban az uralmat és feltehetően ő adott megbízást a templom oldalhajójának építésére, melyet a mai napig „Magyar Templom”-nak neveznek. A templom további magyar vonatkozása még a kőszegi Georg Kéry festőművész főoltárképe (1675) és a máriapócsi kegykép másolata (1761) a Mária-oltáron.
a kirchschlagi vár romjai
a barokk kálváriatemplom 1733-ban épült
a lembachi Szt. Márk-templom
az ungerbachi Szt. Rókus és Sebestyén-templom
a Ferenc József-emlékmű
1932-ben alapították a kirschlagi passiójátékokat, melyen ötévenként kb. 500 önkéntes szereplő mutatja be Jézus halálát és feltámadását 1932-től 5 évente, az erre a célra épített épületben.^[2]
1971-ben Josep Piribauer és Werner Hlavka^[3] irányításával megalakult Kirchschlag város fúvószenekara (Stadtkapelle Kirchschlag), amely 1973-tól baráti kapcsolatban áll Kőszeg város fúvószenekarával és állandó résztvevője a Kőszegi Szüret rendezvényének.
Kirschlag a Csíksomlyó-Mariazell közötti Mária-zarándokúton fekszik

Források

↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
↑ Passiójáték története a város honlapján
↑ A zenekar története egy programajánlóban^{[halott link]}

Juhász László: Ausztria magyar emlékei (Lakitelek, 2005)
Kirchschlag in der Buckligen Welt (német nyelven). kirchschlag-bw.gv.at. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)
32314 - Kirchschlag in der Buckligen Welt Statistik Austria

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[e49e74cba12ebc857db3ff1e3141c6ab850aaa31-1] Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)

[2] Passiójáték története a város honlapján

[3] A zenekar története egy programajánlóban^{[halott link]}

[1]

[2]

[3]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{Osztrák település infobox
- | név = Kirchschlag in der Buckligen Welt
+| név                 = Kirchschlag in der Buckligen Welt
- | helyi név =
+| helyi név           =
- | kép = Kirchschlag in der Buckligen Welt - Kirche (2).JPG
+| kép                 = Kirchschlag in der Buckligen Welt - Ortsansicht (1).JPG
- | képaláírás =
+| képaláírás          =
- | címer = Wappen_Kirchschlag_BW.jpg
+| címer               =
+| zászló              =
- | kerület =
+| címerleírás         =
- | tartomány =
+| zászlóleírás        =
- | rang = város
+| becenév             =
- | alapítás éve =
+| mottó               =
- | polgármester =
+| tartomány           =
- | irányítószám =
+| kerület             =
- | rendszám = WB
+| rang                =
- | népsűrűség = 73
+| kerületei           =
- | tszf = 383
+| alapítás éve        =
- | terület = 23,7
+| alapítás éve forrás =
- | szélességi fok = 47
+| polgármester        =
- | szélességi ívperc = 30
+| jegyző              =
- | szélességi ívmásodperc = 10
+| irányítószám        = 2812, 2853, 2860
- | hosszúsági fok = 16
+| körzethívószám      = 02646
- | hosszúsági ívperc = 17
+| rendszám            = WB
- | hosszúsági ívmásodperc = 50
+| testvértelepülései  = -
- | szöveg pozíciója = balra
+| térkép = -
- | weboldal = www.kirchschlag-bw.gv.at
+| népsűrűség          =
+| népsűrűség forrás   =
+| tszf                = 417
+| legmagasabb pont    =
+| terület             = 57,97
+| weboldal            = www.kirchschlag.at
+| wikicommons         =
 }}
-'''Kirchschlag in der Buckligen Welt''' közel 3000 lakosú kisváros [[Ausztria|Ausztriában]], [[Alsó-Ausztria]] tartomány [[Bécsújhelyvidéki járás]]ában.
+'''Kirchschlag in der Buckligen Welt''' [[Ausztria|osztrák]] város [[Alsó-Ausztria]] [[Bécsújhelyvidéki járás]]ában. 2020 januárjában 2826 lakosa volt.
-== Fekvése ==
+==Elhelyezkedése==
+[[Fájl:Kirchschlag in der Buckligen Welt im Bezirk WB.PNG|170px|bélyegkép|balra|Kirchschlag in der Buckligen Welt a Bécsújhelyvidéki járásban]]
-[[Kőszeg]]től 30&nbsp;km-re nyugatra, az 1921-ig fennállt osztrák-magyar [[országhatár|határnál]], ma a [[Burgenland]] és [[Alsó-Ausztria]] közötti tartományi határ mellett fekszik, az [[Alpokalja|Alpokalján]], a [[Bucklige Welt]] ([[magyar nyelv|magyarul]] ''Púpos világ'') tájegységben. Közúton a B55-ös főúton az [[A2-es autópálya (Ausztria)|A2-es autópálya]] felől, illetve Kőszeg irányából közelíthető meg. {{határos}}
+[[Fájl:Kirchschlag in der Buckligen Welt - Kirche (2).JPG|170px|bélyegkép|balra|A Keresztelő Szt. János-plébániatemplom]]
+[[Fájl:Burgruine Kirchschlag idBW 2016-05-14.jpg|170px|bélyegkép|balra|A kirchschlagi várrom]]
+[[Fájl:Kirchschlag in der Buckligen Welt - Kalvarienbergkirche (01).jpg|170px|bélyegkép|balra|A kálváriatemplom]]
+Kirchschlag in der Buckligen Welt a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik a [[Bucklige Welt]] dombság déli részén, a Zöbernbach folyó mentén, a [[burgenland]]i határnál. Területének 41,7%-a erdő. Az önkormányzat 7 településrészt és falut egyesít: Aigen (458 lakos 2020-ban), Kirchschlag in der Buckligen Welt (1517), Lembach (261), Stang (267), Straß (29), Thomasdorf (17) és Ungerbach (277).
+A környező önkormányzatok: délnyugatra [[Hochneukirchen-Gschaidt]], nyugatra [[Bad Schönau]] és [[Krumbach (Alsó-Ausztria)|Krumbach]], északnyugatra [[Lichtenegg]], északra [[Hollenthon]], északkeletre [[Sopronszentmárton]], keletre [[Borosd]] és [[Vámosderecske]], délkeletre [[Pörgölény]], délre [[Borostyánkő (Ausztria)|Borostyánkő]].
-A város közigazgatási területe 57,96&nbsp;km², ebből erdőterület 41,67&nbsp;százalék.
-Kirschlag város 1282. óta rendelkezik önálló plébániával, ami egyben a Reichersbergi Apátság egyik patrónus plébániája is volt. Napjainkban a [[Bécsi főegyházmegye|Bécsi főegyházmegyhez]] tartozik. A fiatal város (2012) a környező településekkel ([[Aigen]], [[Lembach]], [[Stang]], [[Ungerbach]]) körjegyzőséget alkotva mintegy 3000 lakossal a déli Bucklige Welt fővárosa.
-[[Fájl:Kirchschlag in der Buckligen Welt - Panorama (01).jpg|bélyegkép|középre|450px|Kirchschlagi panoráma]]
 == Története ==
-Első említése ''Castrum Kryslag'' néven 1246-ban történt, ekkor egy [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] udvartartásához tartozó személy halt meg „sub castro”, a [[Kirchschlag in der Buckligen Welt-i vár|vár]] közelében. Egy elmélet szerint azonban [[honfoglalás]] kori magyar alapítás is lehet, első okleveles említései (Kryslag, Chirislag) talán a magyar Kőröslakra vezethetők vissza. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] az 1480-tól épített gótikus templomhoz oldalhajót építtetett, ezt a szárnyat ''Ungarische Kirche'' néven tartják számon. 1250-től többször magyar ostromot élt át, így [[1603]]-ban [[Bocskai István]] hajdúi, 1621-ben [[Bethlen Gábor]], 1703-ban a kurucok támadták meg, de [[1532]]-ben és [[1683]]-ban török ostromot is elszenvedett.
+Kirchschlagot 1246-ban említik először, amikor egy [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] udvartartásához tartozó személy „sub castro Kryslag” (Kirschlag vára alatt) halt meg. Az osztrák-magyar határon fekvő vár 1250-től többször magyar ostromot élt át, így 1603-ban [[Bocskai István]] hajdúi, 1621-ben Bethlen Gábor, 1703-ban a kurucok támadták meg, de 1532-ben és 1683-ban török ostromot is elszenvedett. 1805-ben és 1809-ben [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] hadai foglalták el.
+-ben Kirschschlag akkori hűbérura, III. Hans Christoph von Puchheim épített egy reneszánsz palotát a főtéren. 1657-es halála után Pálffy Miklós örökölte a birtokot, akinek Eva Susanne von Puchheim volt az anyja. Ezután a mezőváros egészen a feudális birtokrendszer 1848-as felszámolásáig a Pálffy-család tulajdonában maradt.
 Az [[első világháború]] előtt a [[Sopron–Kőszeg-vasútvonal]] Kőszeg-[[Aspang]] szárnyvonalának állomását tervezték ide, ez azonban már nem valósult meg.
-. szeptember 5-én a [[nyugat-magyarországi felkelés]] kapcsán a községet újra magyar támadás érte és a magyar felkelők megütköztek egy osztrák századdal. Az ütközetben 10 osztrák katona és 21 magyar felkelő veszítette életét.{{forr}} A [[Zöbern-patak]] hídjánál, a plébánia templom közelében áll az emlékművük. Az egykori országhatáron, ma [[Alsó-Ausztria]] és [[Burgenland]] tartományok határán emlékdomb és emlékmű áll. A [[második világháború]] végén, [[1945]]-ben Kirchschlagnál léptek a [[Szovjetunió|szovjet]] csapatok először a történelmi Ausztria területére.
+. szeptember 5-én a [[nyugat-magyarországi felkelés]] kapcsán a községet újra magyar támadás érte és a magyar felkelők megütköztek egy osztrák századdal. Az ütközetben 10 osztrák katona és 21 magyar felkelő veszítette életét. A Zöbernbach hídjánál, a plébánia templom közelében áll az emlékművük. Az egykori országhatáron, ma [[Alsó-Ausztria]] és [[Burgenland]] tartományok határán emlékdomb és emlékmű áll. A [[második világháború]] végén, [[1945]]-ben Kirchschlagnál léptek a [[Szovjetunió|szovjet]] csapatok először a történelmi Ausztria területére.
-[[2002]]. [[december 12.|december 12]]-én az addigi mezőváros megkapta a városi rangot.
+-ben, illetve 1971-ben az addig önálló Aigen, Lembach, Stang és Ungerbach községeket Kirschlaghoz csatolták. 2002. december 12-én az addigi mezőváros megkapta a városi rangot.
+==Lakosság==
-[[2010]]-ben a ''Ausztria legszebb városa'' címet nyerte el a település.
+A Kirchschlag in der Buckligen Welt-i önkormányzat területén 2020 januárjában 2826 fő élt. A lakosságszám 1991 óta csökkenő tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 95,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,6% a régi (2004 előtti), 2,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 94,1%-a római katolikusnak, 1% evangélikusnak, 1,1% ortodoxnak, 1,5% mohamedánnak, 1,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a német (94,5%) mellett a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a horvátok (1,5%) és a magyarok (1,1%, 33 fő) alkották.
+A népesség változása:
-== Kultúrtörténeti értékek ==
+{{népességdiagram}}
-* A [[15. század]] második feléből származó erődtemplom védőszentje [[Keresztelő Szent János]]. A templom az osztrák késő [[gótika]] egyik legszebb temploma. A templom építése alatt [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás király]] vette át a városban az uralmat és feltehetően ő adott megbízást a templom oldalhajójának építésére, melyet a mai napig „Magyar Templom”-nak neveznek.
-* A templom további magyar vonatkozása még a kőszegi [[Georg Kéry]] festőművész főoltárképe (1675) és a [[Máriapócs|máriapócsi kegykép]] másolata (1761) a Mária-oltáron.
+== Látnivalók ==
-* [[Kirchschlag in der Buckligen Welt-i vár|Várrom]]
+[[Fájl:Kath Filialkirche hl Markus Lembach.JPG|260px|bélyegkép|A lembachi Szt. Márk-templom]]
-* [[Barokk]] stílusban épült a [[keresztút]] és [[kálvária]] templom. Itt helyezték el (1730-1733) [[Jézus]] szenvedésének történetét festett fa domborművön bemutató kálváriát.
+* későgótikus Keresztelő Szt. János-plébániatemplom azután épült, hogy elődje 1459-ben leégett. A templom építése alatt [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás király]] vette át a városban az uralmat és feltehetően ő adott megbízást a templom oldalhajójának építésére, melyet a mai napig „Magyar Templom”-nak neveznek. A templom további magyar vonatkozása még a kőszegi [[Georg Kéry]] festőművész főoltárképe (1675) és a [[Máriapócs|máriapócsi kegykép]] másolata (1761) a Mária-oltáron.
-* 1932-ben alapították a kirschlagi [[passiójáték]]okat, melyen ötévenként kb. 500 önkéntes szereplő mutatja be Jézus halálát és feltámadását [[1932]]-től 5 évente, az erre a célra épített épületben. (A következő eladás időpontja: [[2015]]).<ref>[http://www.kirchschlag-bw.gv.at/system/web/zusatzseite.aspx?menuonr=218767375&detailonr=218001654 Passiójáték története a város honlapján]</ref>
+* a [[Kirchschlag in der Buckligen Welt-i vár|kirchschlagi vár]] romjai
+* a barokk kálváriatemplom 1733-ban épült
+*a lembachi Szt. Márk-templom
+*az ungerbachi Szt. Rókus és Sebestyén-templom
+*a Ferenc József-emlékmű
+* 1932-ben alapították a kirschlagi [[passiójáték]]okat, melyen ötévenként kb. 500 önkéntes szereplő mutatja be Jézus halálát és feltámadását [[1932]]-től 5 évente, az erre a célra épített épületben.<ref>[http://www.kirchschlag-bw.gv.at/system/web/zusatzseite.aspx?menuonr=218767375&detailonr=218001654 Passiójáték története a város honlapján]</ref>
 * [[1971]]-ben Josep Piribauer és Werner Hlavka<ref>[http://www.bote-aus-der-buckligen-welt.at/content/view/806/69/ A zenekar története egy programajánlóban]{{Halott link|url=http://www.bote-aus-der-buckligen-welt.at/content/view/806/69/ |date=2018-11 }}</ref> irányításával megalakult Kirchschlag város fúvószenekara ''(Stadtkapelle Kirchschlag)'', amely [[1973]]-tól baráti kapcsolatban áll Kőszeg város fúvószenekarával és állandó résztvevője a [[Kőszegi Szüret]] rendezvényének.
+*Kirschlag a Csíksomlyó-Mariazell közötti [[Mária-út|Mária-zarándokúton]] fekszik
+== Források ==
-=== A Mária-út (zarándokút) ===
-{{bővebben|Mária-út}}
-Kirschlag városa az [[erdély]]i [[Csíksomlyó]]ról induló és [[Mariazell]]ig terjedő [[zarándoklat|zarándokúton]] található. Ez a zarándokút végighalad [[Magyarország]]on, majd Kőszegtől a [[Gyöngyös (Rába)|Gyöngyös-]] ''(Güns)'' patak mentén [[Léka]] ''(Lockenhaus)'', [[Kisostoros]] ''(Hochstrauss)'' és [[Pörgölény]] ''(Pilgersdorf)'' érintésével jut Kirchschlagba. Onnan [[Krumbach]]on, [[Aspang]]on, [[Kirchberg]]en, [[Raach]]on át a Schwarza völgyébe, a [[Prein]] völgyébe, [[Payerbach]]on, [[Schwarzau im Gebirge|Schwarzau.a.G.]]-on, a Prein völgyébe, majd a [[Lahn-Sattel]]en, és a [[Halltal]]on keresztül [[Mariazell]]be ér. A zarándokút Kirchschlagtól Mariazellig 106&nbsp;km hosszú. A kirchschlagi templomtól a [[krumbach]]i templomig húzódó zarándokút-szakasz 11,6&nbsp;km hosszú, és gyalog kb. 3 óra alatt teljesíthető. Az út a kirschlagi templomtól indul, 4,7&nbsp;km-nél éri el az Aigenstrasse–Backerbauer kereszteződést (leágazás a D9-es útra). Innen utunk a Backerhof mellett az erdőszélen visz tovább, majd az erdőn keresztül leereszkedik a Tiefenbach völgyébe, ahol 6,6&nbsp;km után jobbra  a [[Tiefenbach]]ba vezető útba torkollik. Erről az útról 8,1&nbsp;km-nél balra a Katzentörl felé térünk le. A Csend Terén ''(Platz der Stille)'' keresztül 9,3&nbsp;km–nél érjük el az Eggweg-en, a Rózsafüzér ''(Rosenkranz)'' kápolnát, ahonnan 2,3&nbsp;km múlva megérkezünk a krumbachi templomhoz.
-== Képek ==
-<gallery class="center">
-Fájl:Josephinische Landesaufnahme Kirchschlag in der Buckligen Welt.JPEG|Kirchschlag [[Magyarország]] határán, [[Magyarország első katonai felmérése|1780-as katonai felmérésen]]
-Fájl:BurgKirchschlagVischer.png|Kirchschlag a [[17. század]]ban, Georg Matthäus Vischer rézkarca
-Fájl:Kirchschlag in der Buckligen Welt, Pfarrkirche.jpg|Plébánia templom
-Fájl:Kirchschlag in der Buckligen Welt - Burgruine (1).JPG|A várhegy a településről nézve
-</gallery>
-== Fordítás ==
-* {{fordítás|de|Kirchschlag in der Buckligen Welt|n=a|4=német}}
-== Jegyzetek ==
 {{jegyzetek}}
-== Források ==
 * Juhász László: ''Ausztria magyar emlékei'' (Lakitelek, 2005)
+* {{cite web |url=http://www.kirchschlag-bw.gv.at/system/web/default.aspx |title=Kirchschlag in der Buckligen Welt |publisher=kirchschlag-bw.gv.at
-* {{cite web
+|accessdate=2011-08-13 |language=német}}
-|url=http://www.kirchschlag-bw.gv.at/system/web/default.aspx
+*[https://www.statistik.at/blickgem/gemDetail.do?gemnr=32314&gemnam=Kirchschlag%20in%20der%20Buckligen%20Welt 32314 - Kirchschlag in der Buckligen Welt] ''Statistik Austria''
-|title=Kirchschlag in der Buckligen Welt
-|publisher=kirchschlag-bw.gv.at
-|accessdate=2011-08-13
-|language=német
-}}
-==További információk==
-* [http://www.kirchschlag-bw.gv.at/ Honlap] {{de}}
 {{osztrák járás települései}}