Pozsonyi Királyi Jogakadémia

Pozsonyi Királyi Jogakadémia
Alapítva	1784 1776
Bezárva	1922
Hely	Magyar Királyság, Pozsony
Típus	felsőoktatási intézmény akadémia

Pozsonyi Királyi Jogakadémia felsőfokú oktatási intézmény volt Magyarországon 1783–1922 között.

Története

A Ratio Educationis a jogakadémiákat két fő céllal alapította: egyrészt azoknak a hallgatóknak, akik később valamely egyetemen kívántak továbbtanulni, megfelelő alapképzést kívánt biztosítani, másrészt azoknak a diákoknak, akik nem kívántak továbbtanulni, olyan bizonyítványt akart adni, mellyel később el tudtak helyezkedni, elsősorban igazgatási állásokban. A királyi jogakadémiák a 19. század közepéig megtartották katolikus jellegüket: a katolikus pénzalapból finanszírozták őket, és uralkodói alapításúak voltak, s így állami felügyelet alatt maradtak.

Mária Terézia reformjainak egyik meghatározó eleme a jezsuita rend feloszlatása után a Nagyszombati Egyetem Budára költöztetése volt. Mintegy kárpótlásként a Ratio Educationissal egy királyi jogakadémiát alapított Nagyszombaton, amely első tanévét már 1777-ben megkezdte, jogi és bölcsészeti tanfolyammal. II. József rendeletének megfelelően azonban 1784-ben Nagyszombatról Pozsonyba költözött az akadémia. 1783-ban már kijelölték az akadémia helyiségeit is, a klarisszáknak az országház mögött fekvő monostorát és egyházát, vagyis azt az épületet, ahol később a királyi főgimnázium volt. A pozsonyi akadémiát 1784. május 15-én kellett volna ünnepélyesen megnyitni, de mivel erre az időre az átköltözködés csak részben történt meg, az ünnepélyes megnyitás elmaradt. Mindazonáltal az akadémiát átadták. Csupán 1803-ban fenyegette a feloszlatás veszélye, amikor a tanulmányi alap kimerült és a készülőben levő új Ratio Educationis alapján szervezett rendezés folyamatban volt. Ezt a veszélyt azonban József nádor közbelépése elhárította.

Első tervezete az 1777-ben közhírré tett és az 1780. évi 67-ik törvénycikkel kirendelt országos bizottsági munkálaton, másodjára az 1806-ben kibocsátott Ratio Educationis tanrendszerén alapult. Az akadémia és a gimnázium két külön intézet lett. Az akadémia az egyetemre készített elő, de önállóan is képesített. Egy jogi és egy bölcseleti két-két éves tanfolyamra oszló felsőbb tanintézet volt.

A magyar szabadságharc alatt az intézményben nem folyt oktatás, és csak az 1849/50-es tanévben kezdődött meg ismét, immár a Császári Királyi Jogakadémia keretében.

1874-ben a jogakadémiákat újjászervezték.

A Pozsonyi Jogakadémia hallgatósága 1777-1850 között, talán a Győri Jogakadémia mellett a legteljesebben rekonstruálható.

Neves személyek

Igazgatók

• Baintner János
• Bartha Béla (jogtudor)
• Bokrányi János
• Suhayda János

Oktatók

Belnay György Alajos 1792-től Borsiczky Dénes Cselkó István Degen Gusztáv Ferenczy Jakab 1840-1850 között Fleischhacker János 1784-1800 között Hajnik Pál 1801-től Hodinka Antal 1906-tól Hoffmann Pál 1864-1866 között Jordánszky Elek 1808-1813 között aligazgató Kolbay Mátyás 1843-tól Kmety Károly 1892-től Kosutány Ignác 1896-tól Kováts Ferenc 1903-1914 között

Kruesz Krizosztom 1848-ban Kuncz Ignác 1874-től Lechner Ágost 1856-tól Mandello Gyula 1900-tól Oberschall Pál Ortvay Tivadar 1875-1906 között Pauer Imre Rudolf 1875-től Pisztóry Mór 1874-től Rausch Ferenc 1800-1803 között aligazgató Rimely Mihály János 1839-1842 között Santho Károly Szlemenics Pál 1809-től id. Vutkovich Sándor 1876-tól ifj. Vutkovich Sándor

Diákok

Baditz Ottó festőművész. Bartal György jogtörténész, MTA tagja Chernel Kálmán földbirtokos, ügyvéd, megyei aljegyző, helytörténész, természetbúvár Gergelyi Tivadar országgyűlési képviselő. Gyurmán Adolf újságíró, jogász, miniszteri tanácsos. Horinka Imre Horváth József

Jankovich Miklós (1791-ig) könyv-, régiség- és műgyűjtő, történész Jerney János (1818-1819-ben) őstörténész, nyelvtörténész, utazó, jogász Keglevich Béla főispán, országgyűlési képviselő, huszárkapitány Lombardini Sándor ügyvéd, levéltáros, történész Mednyánszky Alajos (1801-1804) magyar királyi belső titkos tanácsos, Nyitra vármegye főispánja, író, történész Pázmándy Dénes földbirtokos, politikus, 1848-1849-ben a képviselőház elnöke Somssich László mezőgazdász Sporzon Pál gazdasági akadémiai tanár

Források

• M. Novák Veronika 2007: A Pozsonyi Jogakadémia hallgatósága 1777-1849.
• Lukinich Imre 1933: Az egyetem alapításának története
• Ortvay Tivadar 1884: Száz év egy hazai főiskola életéből: A pozsonyi kir. akadémiának 1784-től 1884-ig való fennállása alkalmából. Budapest.
• Ferenczy Jakab Zsigmond 1847: A pozsonyi akadémia története. Pest.
• Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - Pozsony vármegye

További információk

• A jezsuita kollégium