„Giulio Romano” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a bellink |
képgaléria be |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{építés alatt}} |
{{építés alatt}} |
||
{{Személy infobox |
|||
| |
|||
|név=Giulio Romano |
|||
| |
|||
|kép=Titian - Portrait of Giulio Romano - WGA22947.jpg |
|||
| |
|||
}} |
|||
'''Giulio Romano''' (tkp. Pippi) (Róma, [[1499]]. - [[1546]]. [[november 1.]]) olasz manierista festő és építész. |
'''Giulio Romano''' (tkp. Pippi) (Róma, [[1499]]. - [[1546]]. [[november 1.]]) olasz manierista festő és építész. |
||
== Életpályája == |
== Életpályája == |
||
Rafaello tanítványa volt. Jelentékeny részt vett a Vatikán stanzáit és loggiáit díszítő festmények, valamint a római Farnesinában levő Amor és Psyehe képsorozat elkészítésében és kivált a Vatikán Constantinus-termóben levő képeket G. és Penni fejezte be Rafaello halála után. A Rafaello műhelyéből kikerült függőképek egy részén is fölismerhető G. keze nyoma, alakjainak sajátos tipusa, formáik némi durvasága, vörös hússzíne, sötét árnyékolása (pl. a vatikáni képtárban levő Transfiguratio alsó része). Önálló festményei: a római Sta Maria deli' Aninna templom főoltárát díszítő Madonna-kép ; Madonna della Gatta, a nápolyi muzeumban; A fürdőkádas (della Catina) Madonna, a drezdai képtárban ; Szt. István vértanúsága, a genovai Sto Stefano templomban, stb. Építészettel is foglalkozott és Rómában felépítette és festményeivel díszítette pl. a Villa Lantét (ma Casa Hertz). Tág tere nyílt Giulio Romano tevékenységének [[Mantova|Mantovában]], ahol 1524-től [[Federico Gonzaga]]] szolgálatában állott. A hercegi palotát pompás festményekkel díszítette, palotákat (köztük saját háza) és templomokat (S. Benedetto, a székesegyház belseje) épített, legnevezetesebb alkotása azonban a hercegi nyári lak, a Palazzo del Te (1525—35), amelynek architektúrája helyenként nehézkes, de belső térhatása néhol megkapó, dekoratív kiképzése nemes és gazdag, míg az egyes szobákat és termeket díszítő allegóriai ós mitológiai tárgyú falfestmények, köztük a Sala de' Giganti híres kifestése, Rafaello-féle, antikizáló és erősen realisztikus elemek egyesítését mutatják és szellemben már a barokk festészethez közelednek. A budapesti Szépművészeti Múzeumban Dianát és Endymiont ábrázoló kis képe látható. |
Rafaello tanítványa volt. Jelentékeny részt vett a Vatikán stanzáit és loggiáit díszítő festmények, valamint a római Farnesinában levő Amor és Psyehe képsorozat elkészítésében és kivált a Vatikán Constantinus-termóben levő képeket G. és Penni fejezte be Rafaello halála után. A Rafaello műhelyéből kikerült függőképek egy részén is fölismerhető G. keze nyoma, alakjainak sajátos tipusa, formáik némi durvasága, vörös hússzíne, sötét árnyékolása (pl. a vatikáni képtárban levő Transfiguratio alsó része). Önálló festményei: a római Sta Maria deli' Aninna templom főoltárát díszítő Madonna-kép ; Madonna della Gatta, a nápolyi muzeumban; A fürdőkádas (della Catina) Madonna, a drezdai képtárban ; Szt. István vértanúsága, a genovai Sto Stefano templomban, stb. Építészettel is foglalkozott és Rómában felépítette és festményeivel díszítette pl. a Villa Lantét (ma Casa Hertz). Tág tere nyílt Giulio Romano tevékenységének [[Mantova|Mantovában]], ahol 1524-től [[Federico Gonzaga]]] szolgálatában állott. A hercegi palotát pompás festményekkel díszítette, palotákat (köztük saját háza) és templomokat (S. Benedetto, a székesegyház belseje) épített, legnevezetesebb alkotása azonban a hercegi nyári lak, a Palazzo del Te (1525—35), amelynek architektúrája helyenként nehézkes, de belső térhatása néhol megkapó, dekoratív kiképzése nemes és gazdag, míg az egyes szobákat és termeket díszítő allegóriai ós mitológiai tárgyú falfestmények, köztük a Sala de' Giganti híres kifestése, Rafaello-féle, antikizáló és erősen realisztikus elemek egyesítését mutatják és szellemben már a barokk festészethez közelednek. A budapesti Szépművészeti Múzeumban Dianát és Endymiont ábrázoló kis képe látható. |
||
== Képgaléria == |
|||
<gallery> |
|||
Fájl:Giulio Romano.jpg|''Madonna a gyermekkel'', 1523 körül |
|||
Fájl:Giulio Romano - Margherita Paleologo (1510-66) - Google Art Project.jpg|''Margherita Paleologo'' (1510–66) |
|||
Fájl:Romano pushkin.jpg|'Donna alla toeletta'', 1520 |
|||
Fájl:Giulio Romano - Adoration of the Shepherds - WGA09609.jpg|''A pásztorok imádása'' |
|||
Fájl:P1080752 Louvre Raphael Portrait de Dona Isabel de Requesens INV612 rwk.JPG|''Doña Isabel de Requesens arcképe'' (esetleg Raffaello közreműködésével) |
|||
File:ST_JOHN_THE_BAPTIST_IN_THE_WILDERNESS_LIECHTENSTEIN._THE_PRINCELY_COLLECTIONS.jpg|''Keresztelő Szent János a vadonban'' |
|||
</gallery> |
|||
== Források == |
== Források == |
A lap 2020. szeptember 10., 14:09-kori változata
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Giulio Romano | |
Született | Giulio di Pietro di Filippo de Gianuzzi 1499[1][2][3][4][5] Róma[6] |
Elhunyt | 1546. november 1. (46-47 évesen)[1][7][8][9][10] Mantova[11] |
Állampolgársága | olasz[12] |
Foglalkozása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Giulio Romano témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Giulio Romano (tkp. Pippi) (Róma, 1499. - 1546. november 1.) olasz manierista festő és építész.
Életpályája
Rafaello tanítványa volt. Jelentékeny részt vett a Vatikán stanzáit és loggiáit díszítő festmények, valamint a római Farnesinában levő Amor és Psyehe képsorozat elkészítésében és kivált a Vatikán Constantinus-termóben levő képeket G. és Penni fejezte be Rafaello halála után. A Rafaello műhelyéből kikerült függőképek egy részén is fölismerhető G. keze nyoma, alakjainak sajátos tipusa, formáik némi durvasága, vörös hússzíne, sötét árnyékolása (pl. a vatikáni képtárban levő Transfiguratio alsó része). Önálló festményei: a római Sta Maria deli' Aninna templom főoltárát díszítő Madonna-kép ; Madonna della Gatta, a nápolyi muzeumban; A fürdőkádas (della Catina) Madonna, a drezdai képtárban ; Szt. István vértanúsága, a genovai Sto Stefano templomban, stb. Építészettel is foglalkozott és Rómában felépítette és festményeivel díszítette pl. a Villa Lantét (ma Casa Hertz). Tág tere nyílt Giulio Romano tevékenységének Mantovában, ahol 1524-től Federico Gonzaga] szolgálatában állott. A hercegi palotát pompás festményekkel díszítette, palotákat (köztük saját háza) és templomokat (S. Benedetto, a székesegyház belseje) épített, legnevezetesebb alkotása azonban a hercegi nyári lak, a Palazzo del Te (1525—35), amelynek architektúrája helyenként nehézkes, de belső térhatása néhol megkapó, dekoratív kiképzése nemes és gazdag, míg az egyes szobákat és termeket díszítő allegóriai ós mitológiai tárgyú falfestmények, köztük a Sala de' Giganti híres kifestése, Rafaello-féle, antikizáló és erősen realisztikus elemek egyesítését mutatják és szellemben már a barokk festészethez közelednek. A budapesti Szépművészeti Múzeumban Dianát és Endymiont ábrázoló kis képe látható.
Képgaléria
-
Madonna a gyermekkel, 1523 körül
-
Margherita Paleologo (1510–66)
-
'Donna alla toeletta, 1520
-
A pásztorok imádása
-
Doña Isabel de Requesens arcképe (esetleg Raffaello közreműködésével)
-
Keresztelő Szent János a vadonban
Források
- Révai nagy lexikon 8. kötet: Földpálya-Grec (1913) 552. old.
Kapcsolódó szócikkek
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
- ↑ Giulio Romano (angol nyelven)
- ↑ Jules Romain
- ↑ Aaron Swartz: Giulio Romano (angol, spanyol, francia, német, cseh, horvát és telugu nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Giulio Romano (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ https://www.kulturarv.dk/kid/VisKunstner.do?kunstnerId=2973, 2023. február 12.