Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)

Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai, elnevezési és átírási) kérdések szekciója

Kocsmafalak  |  Hírek   |  Kezdőknek   |  Javaslatok   |  Műszaki   |  Források   |  Nyelvi   |  Fordítási segítség   |  Képek   |  Jogi   |  Egyéb 

---

Wikidata-segítségkérés    |   Sablonműhely vitalapja    |   Kategóriajavaslatok    |   Szavazás   |   Szavazási javaslatok   |   Véleménykérés

---

Magyarország-műhely az enwikin    |   magyar KF a Commonson    |   magyar társalgó a Wikidatán    |   magyar KF a Wikifajokban 

---

Wikiforrás   |   Wikikönyvek   |   Wikidézet   |   Wikiszótár

Rövidítése:
WP:KF-NY
WP:KF-NYELVI

Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)

• Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: !
• Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!

Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára

• Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
• Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
• Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
• Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

Archívumok | Az archívumok tartalomjegyzéke

• 2007. 05. 13. · 06. 10. · 07. 20. · 08. 21. · 09. 18. · 10. 13. · 11. 02. · 11. 27.
• 2008. 01. 14. · 02. 14. · 03. 24. · 05. 02. · 05. 20. · 07. 01. · 08. 17. · 16 · 17 · 18 · 19
• 2009 | 20 · 21 · 22 · 23 · 24 · 25 · 26 · 27 · 28 · 29 · 30 · 31 · 32 · 33 · 34 · 35
• 2010 | 36 · 37 · 38 · 39 · 40 · 41 · 42 · 43 · 44 · 45 · 46 · 47 · 48 · 49
• 2011 | 50 · 51 · 52 · 53 · 54 · 55 · 56 · 57 · 58 · 59 · 60 · 61 · 62 · 63 · 64 · 65 · 66 · 67
• 2012 | 68 · 69 · 70 · 71 · 72 · 73 · 74 · 75 · 76 · 77 · 78 · 79 · 80 · 81 · 82
• 2013 | 83 · 84 · 85 · 86 · 87 · 88 · 89 · 90 · 91 · 92 · 93 · 94 · 95 · 96 · 97 · 98 · 99
• 2014 | 100 · 101 · 102 · 103 · 104 · 105 · 106 · 107 · 108 · 109 · 110 · 111 · 112
• 2015 | 113 · 114 · 115 · 116 · 117 · 118 · 119 · 120 · 121 · 122 · 123 · 124 · 125 · 126 · 127 · 128 · 129 · 130
• 2016 | 131 · 132 · 133 · 134 · 135 · 136 · 137 · 138 · 139 · 140
• 2017 | 141 · 142 · 143 · 144 · 145 · 146 · 147 · 148 · 149 · 150
• 2018 | 151 · 152 · 153 · 154 · 155 · 156 · 157 · 158 · 159 · 160 · 161 · 162
• 2019 | 163 · 164 · 165 · 166 · 167 · 168 · 169 · 170
• 2020 | 171 · 172 · 173 · 174 · 175 · 176 · 177 · 178 · 179 · 180 · 181
• 2021 | 182 · 183 · 184 · 185 · 186 · 187 · 188 · 189 · 190 · 191
• 2022 | 191 · 192 · 193 · 194 · 195 · 196 · 197 · 198 · 199
• 2023 | 200 · 201 · 202 · 203 · 204 · 205 · 206 · 207
• 2024 | 208 · 209 · 210 · 211 · 212 · 213 · 214

Nagybetűs Egyházak

Függőben nehogy elfelejtődjön. – Rlevente ^üzenet 2018. május 15., 13:33 (CEST)

Mi indokolja az alábbi egyházak, egyházi szervezetek, közösségek nagybetűs elnevezését? – Rlevente ^üzenet 2018. május 11., 11:22 (CEST)

• Magyarországi Református Egyház
• Erdélyi Gyülekezet
• Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház
• Magyarországi Evangélikus Egyház
• Lutheránus Világszövetség
• Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye
• Gyulai Román Ortodox Püspökség
• Magyarországi Baptista Egyház
• Magyarországi Metodista Egyház
• Magyar Pünkösdi Egyház
• Skóciai Szent Margit Anglikán Episzkopális Egyház
• Anglikán Közösség
• Metodista Világtanács
• Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza
• Afrikai Intézményesült Egyházak
• Krisztus Egyházai
• Krisztus Nemzetközi Egyházai
• Krisztus Magyarországi Egyháza
• Krisztus Közössége
• Hetednapi Adventista Egyház
• Új Apostoli Egyház
• Keresztény Tudomány (vallás)
• Egyesítő Egyház
• Sátán Egyháza
• Hit Gyülekezete
• Magyarországi Jehova Tanúi Egyház
• Magyarországi Szcientológia Egyház
• Univerzális Élet
• Üdvösség Hirdetői Egyház
• Az Univerzum Egyháza
• Boldog Isten Gyülekezete
• Derű Egyháza
• Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
• Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség
• Budapesti Autonóm Orthodox Hitközség
• Budapesti Zsidó Hitközség
• Pesti Izraelita Hitközség
• Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség
• Hindu Vaisnava Egyház
• Iszlám Egyház
• Magyar Iszlám Közösség
• Magyarországi Muszlimok Egyháza
• Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége
• Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség

Ha jól emlékszem, @Bennó: azért kisbetűsítette a katolikus egyházat, mert nem jogi személy. – Hkoala 2018. május 11., 12:39 (CEST)

Biztos, hogy van erről valahol régebben a kocsmafalon bőven okfejtés. A kényes kérdés nem a jogi személyiség, hanem az intézményszerűség. Vallásfelekezetek és mozgalmak hagyományosan nem minősülnek intézménynek, bár nyilván tarthatnak fenn intézményeket. Az egyházi közigazgatás egységeit a polgári mintájára szoktuk kezelni (pl. egyházmegye, egyházkerület). Ettől függetlenül pl. a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az OH.-ban naggyal szerepel, ezt ők intézménynek tekintik, és ilyen esetnek tűnik a Budapesti Zsidó Hitközség vagy a Hit Gyülekezete is. Egyszóval a kérdés korántsem egyszerű. Irányzatnév/felekezetnév a keresztény tudomány, ezt nem kezelném naggyal, de pl. a Metodista Világtanács már intézményszerű/egyesületszerű jelenség. @Pasztilla: Bennó^fogadó 2018. május 11., 19:31 (CEST)

Hű, énnekem mostanában pislogni se sok időm van, látok fent ilyet is, olyat is, sőt még amolyant is, de kifejteni talán egy hét múlva tudom. Elnézést. Pasztilla 2018. május 11., 19:44 (CEST)

Az egyháznevek minden kezdőbetűje nagy, így az Erdélyi Gyülekezet is; továbbá a Metodista Világtanács is, mivel szervezet neve.

• Egyházi Nyilvántartó rendszer
• Magyarországon bejegyzett egyházak

talán kivétel az afrikai intézményesült egyházak, az anglikán közösség és a keresztény tudomány - ezekben bizonytalan vagyok. – M. V. ✉ 2019. május 7., 05:52 (CEST)

Szerintem az állami weboldalak nem éppen a legjobb források helyesírási kérdésben. Meglehetősen gyakran találni rajtuk orbitális hülyeségeket, gyakran teljesen random módon írnak dolgokat. Lásd pl. az Államadósság Kezelő Központ vagy a korábbi Állami Autópálya Kezelő intézményneveket... Xia ^Üzenő 2019. május 7., 09:00 (CEST)

Állami weboldal ide vagy oda, az egyháznevek minden kezdőbetűje nagy. Akármelyik egyház saját weboldalán is így találhatók meg. – M. V. ✉ 2019. május 7., 17:18 (CEST)

Nekem a felsoroltak specifikus/szervezetszerű entitásoknak tűnnek. Az biztos, hogy a 12. kiadás példatárában a katolikus egyház, református egyház mint olyan csupa kisbetűs. – Pagony ^foxhole 2019. május 7., 17:30 (CEST)

 megjegyzés-- Kénytelen vagyok hozzászólni, mert messze nem olyan "random" az intézmények, cégek stb. nevének helyesírási gyakorlata, mint aminek látszik.

A "református egyház" kisbetűs, mert nem tulajdonnévi a szerkezet. A Magyar Református Egyház viszont az intézményneveknek megfelelően csupa nagybetű. Tehát a példa jó, ha a világ református egyházairól beszélünk, hiszen nagyon sok van belőlük a különböző országokban.

Az Erdélyi Gyülekezet az iskolapélda arra, miért KELL nagy kezdőbetűkkel írni. Erdélyben számos gyülekezet van - Budapesten egy konkrét gyülekezet viseli büszkén ezt a nevet. A budapesti Erdélyi gyülekezet tehát nem egyszerűen egy erdélyi gyülekezet.

A kérdést az egyházi szervezeteknél egyszerűen az dönti el, hogy konkrét entitást jelölnek-e, esetleg köznevek kombinációjából álló nevükkel.--Linkoman ^vita 2019. május 7., 18:04 (CEST)

@Pasztilla: esetleg most végig tudod gondolni a fenti találós kérdéseket. Samat ^{üzenetrögzítő} 2019. szeptember 3., 19:53 (CEST)

Az a helyzet, hogy szócikket írni sincs érkezésem, pedig mégis csak az volna a fő ambícióm. A közeljövőben is csak szórványosan lesz időm. A kocsmafalakat pedig már jó ideje levettem a figyelőlistámról, mert csak az időt és az ideget viszik a hasznosság jutalomérzete nélkül. Sajnálom. Pasztilla 2019. szeptember 3., 20:32 (CEST)

Samat ^{üzenetrögzítő} 2019. szeptember 3., 21:09 (CEST)

Modell/típus újratöltve

Függőben RuIsZa ^vita 2018. május 28., 19:50 (CEST)

@Linkoman: és @Pallerti: már beszéltek a témáról: az autók terén mit nevezünk típusnak, mit modellnek, mit modellváltozatnak. Az én álláspontom:

• típus: külön modellnéven () futó autók, de a Citroën és a Toyota Picasso ill. Verso névvel ellátott autói is külön típusnak számítanak. Még nem tudtam magammal megállapodni abban, az egyes generációk külön típusnak számítanak-e, de ha a Peugeot 3008-at/5008-at nézem, akkor igen.
• modell: Olyan, mint a Peugeot 208 Active vagy a Suzuki Vitara GLS, valamint a karosszériaváltozatok (kombi/limuzin/kupé/kabrió/ferde hátú) is idetartoznak.
• modellváltozat: Én ezt a szót nem használnám.

Esetleg használhatjuk úgy, ahogyan éppen jólesik? – RuIsZa ^vita 2018. május 23., 14:02 (CEST)

@RulsZa: -- Sajnálattal látom, hogy nem sikerült megmagyaráznom, miért tartom fontosnak az általam felvetett kérdést.

A "használhatjuk úgy, ahogyan jólesik" kifejezés mutatja, hogy csak ízléskérdésnek látod a dilemmát. Pedig nem az! Sőt, a Te Peugeot 3008-as szócikked fejrésze mutatja, hogy Te úgy határozod meg a Peugeot 3008-as jelzéssel ellátott személygépkocsit, hogy "autó" - ez ugyanis a mondat utolsó szava!

Az előző felsorolásodból teljesen hiányzik azon neveknek a szintje, amelyet az angol szaksajtó "make" (gyártmány) szóval vagy "marque" (márka) szóval jelöl. Pont azért vetettem fel a kérdést Pallertinek, mert a szaksajtó magyarul, németül, angolul stb. is teljesen vegyesen használja a típus (Jaguar Type E) és a modell (Model T a Fordtól) szavakat. Ez volt eddig is a dilemmám: a típus és modell szavakat lényegében azonos tartalommal használják. A sokkal világosabb "submarque" (almárka) csak a marketing szaknyelvében használatos, az autós sajtó ritkán használja.

Az én javaslatom névcentrikus, tehát a generációkat egyértelműen úgy határoznám meg, mint azonos nevű, ám időben egymástól elhatárolható, eltérő műszaki tartalmú elnevezéseket.(pl. az OPEL KADETT különböző generációi között ég és föld különbség van műszakilag).

Ugyancsak névcentrikus a felfogásom a gépkocsik bármely jellemzőjének kifejezése tekintetében. (Ezeket nevezem modellváltozatnak).

Ilyen jellemző lehet

• a motor lökettérfogata (pl. 1500)
• a motor elhelyezése (pl. Volkswagen Bogár Boxer)
• a karosszéria (pl. a Toyota általában a kombik karosszériára használja a VERSO szót - pl. COROLLA VERSO, ám van TOYOTA VERSO is, más egyéb nevek nélkül. A kétféle felhasználás ugyanannak a névnek a különböző funkciójú felhasználását jelenti.

A lényeg az, hogy az autógyárak bizonyos műszaki jellemzőket ki akarnak fejezni a névadásukkal, más jellemzőket pedig nem akarnak. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk.

Te például a "modellváltozat" szó tekintetében egyszerűen annyit írsz: nem használnád. Ennyi. Az indokait csak Te tudhatod.

Összefoglalva a fentieket, 3 szint van az elnevezésnél:

• az adott gyártóra asszociáló név (pl. BMW)
• az adott gyár azonos nevű, eltérő műszaki tartalmú autóira használt egyetlen név
• az azonos nevű autók további műszaki jellemzőire utaló, több tagból álló név.

Kérlek, előbb ezeknek a szinteknek a lényegén gondolkodj el kicsit, a döntés a szóhasználatról csak ezután jön. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk...--Linkoman ^vita 2018. május 24., 21:50 (CEST)

@Linkoman: akkor legyen külön típus a generáció is, bár van másik oldala is az éremnek, mert a Toyota Prius második és harmadik generációja alig különbözik. A Verso a Toyotánál nem kombi (a kombi a Wagon), hanem egy olyan egyterű változat, mint a Citroennél (most nincs pöttyös e-m) a Picasso, tehát külön típusként kezelném. Peugeot 3008-ról (sajnos) nem írtam cikket. A modellváltozat nekem jó úgy, ahogy írtad. Viszont neked mi a véleményed arról, hogy egy anonbanda folyamatosan azt írja autós cikkek bevezetőjébe, hogy: Első VÁLTOZATA xxxx-ben került le a futószalagról? RuIsZa ^vita 2018. május 25., 07:18 (CEST)

Mecseki Kisvasút vagy Mecseki kisvasút?

Függőben A Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben összegyűjtött szócikk-címek szinte kivétel nélkül hibásak (plusz a Budavári Sikló címe is), ezeket egyenként javítani, és a hivatkozásokat kékíteni kellene. – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 20:37 (CEST)

Próbálom kékíteni a Péccsel kapcsolatos szócikkeket. Éppen a Mecseki Kisvasútnál tartottam (@Vampeare: még 2014-ben nevezte át Mecseki kisvasútra), de most látom, hogy minden kisvasút (alföldi, debreceni, felsőpetényi, hegyközi, hortobágyi, kecskeméti, nyírvidéki) nagybetűs, csak a pécsi kicsi.

Van ennek valami különös oka? Az átnevezés volt hibás, vagy a többi kisvasút vár az átnevezésre? – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 14:27 (CEST)

A nagybetűsek hibásak. misibacsi*^üzenet 2018. október 23., 16:07 (CEST)

• @EniPort:: azért írtam át, mert szerintem nem intézménynév a Mecseki Kisvasút, hanem ez egy kisvasút, ami a Mecseken van; ahogy pl. a Gázi Kászim pasa dzsámija sem nagy P és nagy Dzs. Ha intézménynek tekintjük, akkor nagybetűs a helyes (AkH. 187.), de mivel szerintem nem intézmény, így az AkH. 190. a mérvadó és kis k-val írandó. vampeare ^vita 2018. október 23., 16:09 (CEST)

A völgyekben kanyargó kisvasutak még akkor sem tulajdonnevek, ha történetesen van saját intézményi hátterük. Ahogy a budavári sikló és a tihanyi komp sem az. Pasztilla 2018. október 23., 16:19 (CEST)

Köszönöm szépen a válaszokat, a pécsi kisvasút akkor most jól van, viszont egy hozzáértőnek (lehetőleg botgazdának) szükséges volna átnéznie a Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben jól összegyűjtött szócikk-címeket: ezek szerint szinte kivétel nélkül hibásak (plusz még az említett Budavári Sikló címe is). – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 20:34 (CEST)

Még tiszta szerencse, hogy a fogaskerekű vasút megmaradt, nem vették észre mindent nagybetűsítő árgus szemek. Pasztilla 2018. október 23., 20:45 (CEST)

Nem szóltam, megvan az is: Budapesti Fogaskerekű Vasút. Pasztilla 2018. október 23., 20:46 (CEST)

+ Budapesti Libegő – Puskás Zoli ^vita 2018. október 23., 21:01 (CEST)

Itt van a témában eddig fellelt, átnevezésre váró szócikkek listája; kérlek bővítsétek, vagy jelezzétek mellette ami kész. – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 21:04 (CEST)

1. Almamelléki Állami Erdei Vasút
2. Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút
3. Csongrád–felgyői Gazdasági Vasút
4. Csömödéri Állami Erdei Vasút
5. Debreceni Vidámparki Kisvasút
6. Dombóvári Gazdasági Vasút
7. Egri Gazdasági Vasút
8. Fegyverneki Gazdasági Vasút
9. Felsőpetényi Kisvasút
10. Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút
11. Gemenci Állami Erdei Vasút
12. Hegyközi Kisvasút
13. Hortobágy-halastavi Kisvasút
14. Kaposvári Gazdasági Vasút
15. Kapuvári Gazdasági Vasút
16. Kaszói Állami Erdei Vasút
17. Kemencei Erdei Múzeumvasút
18. Királyréti Erdei Vasút
19. Lillafüredi Állami Erdei Vasút
20. Mesztegnyői Állami Erdei Vasút
21. Mezőhegyesi Gazdasági Vasút
22. Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút
23. Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút
24. Nyírvidéki Kisvasút
25. Ókígyósi Gazdasági Vasút
26. Pálházi Állami Erdei Vasút
27. Süttői Állami Erdei Vasút
28. Szegedi Kisvasút
29. Szegvári Gazdasági Vasút
30. Szigetközi Gazdasági Vasút
31. Szilvásváradi Erdei Vasút
32. Tiszakécskei Gyermekvasút
33. Tömörkényi Halgazdasági Vasút
34. Vál-völgyi Kisvasút
35. Veszprémi Gyermekvasút
36. Zsuzsi Erdei Vasút

Azért az Állami Erdei Vasút végződésűekben nem vagyok biztos, hogy csupa kis kezdőbetűvel helyesek lennének. – Puskás Zoli ^vita 2018. október 23., 21:10 (CEST)

Töröljétek ki kérlek, amit hibásan raktam be a listába: van már benne gazdasági vasút, erdei vasút, gyermekvasút, stb. – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 21:19 (CEST)

Ami Állami Erdei Vasút, azt is nyugodtan át lehet keresztelni mondjuk kisvasúttá, pl. a Szalajkavölgyi Állami Erdei Vasút is Szilvásváradi kisvasút vagy Szilvásváradi erdei vasút néven futhatna. vampeare ^vita 2018. október 23., 21:41 (CEST)

Felkészül: Gellért-hegyi Sikló, sőt, amilyen figyelmesek, Gellérthegyi Sikló. Pasztilla 2018. október 23., 21:45 (CEST)

Van egy Gyermekvasút (Marosvásárhely) cikk is. Nem lenne jobb átnevezni Marosvásárhelyi gyermekvasút, esetleg Somostetői gyermekvasút névre? Whitepixels ^vita 2018. december 12., 06:45 (CET)

Kiegészítő kérdés: ha nem tulajdonnév, akkor viszont nem Somostetői gyermekvasút vagy Budavári sikló a helyes, hanem somostetői gyermekvasút, illetve budavári sikló nem? Palotabarát ^vita 2019. május 19., 11:23 (CEST)

Megoldott átnevezések

1. Alföldi Kisvasút
2. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút – Ezzel szerintem nem kell foglalkozni. Jó helyre mutat, időnként beeső linkek meg legalább nem lesznek pirosak. – Puskás Zoli ^vita 2018. október 23., 21:19 (CEST)

   Az egyetlen rá mutató linket kékítettem. Viszont azt érdemes esetleg meggondolni, hogy ha az összes többinél Tiszakécskei Gyermekvasút illetve Veszprémi Gyermekvasút formát használunk, akkor nem volna-e érdemes ezt is Széchenyi-hegyi gyermekvasútnak nevezni a mostani semmitmondó Gyermekvasút (Budapest) helyett. – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 22:30 (CEST)

3. Bodrogközi Gazdasági Vasút
4. Budapesti Fogaskerekű Vasút
5. Budapesti Libegő
6. Budavári Sikló ez nagyjából megvan, vagy folyamatban, botgazda már nem kell hozzá
7. Hortobágyi Kisvasút
8. Kecskeméti Kisvasút
9. Nagybörzsönyi Erdei Vasút
10. Szobi Gazdasági Vasút
11. Tiszakécskei Kisvasút

UEFA és egyéb hasonló sportesemények írásmódjai 2.

Függőben Tomcsy ^üzenet 2019. október 8., 03:59 (CEST)

Júniusban már volt erről szó, előzmények itt találhatóak: Wikipédia:Kocsmafal_(nyelvi)/Archív165#UEFA_és_egyéb_hasonló_sportesemények_írásmódjai. Most ismét elővenném a témát, annak kapcsán, hogy az UEFA kitalált egy harmadik kupát, aminek a neve UEFA Európa Konferencia Liga. A kérdés, hogy a következő sporteseményeket hogyan kell helyesen írni? Kell-e kötőjel, ha igen hova; kisbetűs vagy nagybetűs-e?

angolul	mostani létező cikk	mozaikban
UEFA Champions League	UEFA-bajnokok ligája	BL
UEFA Europa League	Európa-liga	EL
UEFA Europa Conference League	UEFA Európa Konferencia Liga	EKL
UEFA Nations League	UEFA Nemzetek Ligája	NL
UEFA Super Cup	UEFA-szuperkupa	nem használnak mozaikszavas írást
UEFA Women's Champions League	UEFA Női Bajnokok Ligája	női BL
Women's EHF Champions League	Női EHF-bajnokok ligája (nem UEFA, csak kérdés, hogy a női szót hova kell írni?)	női BL
UEFA Futsal Champions League	UEFA-futsal-bajnokok ligája

Az esemény szervezője (UEFA, EHF) a véleményem szerintem szükséges mindenhova (az Európa-ligához is, ami érthetetlen hogy miért nincs ott). Tomcsy ^üzenet 2019. szeptember 27., 02:59 (CEST)

Az érveim a kötőjel nélküli, nagybetűs változatra, azaz hogy az UEFA Nemzetek Ligája formulája a helyes, vagy legalábbis az is helyes:

• Az előzményekben linkelt 2015-ös MNO cikkben ugyan nem kaptak választ a kérdésekre, de számomra azt sugallja, hogy a cikkben lévő 1. kérdésben említett formula már helyes és még örülnek is hogy megszabadulnak attól a BL-es verziótól, ami itt van.
• Ha rövidítve mozaikszóval írjuk, akkor BL, EL, NL, stb, ami azt jelenti, hogy tulajdonnévként tekintünk rá. Ha amúgy kisbetűvel írnánk a szavakat, akkor miért írhatjuk naggyal, amikor rövidítünk? Ha tulajdonnév, akkor teljesen kiírt változatban is nagybetűsnek kellene lennie. Az érthetetlen, hogy kiírva kisbetűs, de mozaikban nagybetűs.
• Ha kisbetűs, mert utótagként kezeljük, akkor a sok utótag miatt össze kellene rántani. UEFA-bajnokokligája? 7 éve a nőiről volt szó, akkor ugyanez merült fel.
• A sportsajtó évek óta nagybetűs formában írja a többségét (az Európa-ligát valamiért nem, hanem így ahogy nálunk is szerepel, de nagybetűvel is előfordul). A sportsajtó is azért igyekszik helyesen írni, és valahogy elképzelhetetlen hogy tömegével helytelenül írnák ezeknek az eseményeknek a nevét. Ugyanakkor az új Európa Konferencia Liga nevére, már három változatot láttam: Európa Konferencia Liga, Európa Konferencia-liga és Európa Konferencialiga.
• Az Európa-ligához természetesen kell az UEFA feltüntetése, ugyanis röplabdában is van ilyen nevű esemény, nem sajátíthatja ki a foci.
• Pár egyéb hozzáfűzni való: a mostani UEFA-bajnokok ligája név bő 10 éves érve az volt, hogy az UEFA a bajnokok számára írja ki az eseményt és azért kell így írni ahogy most van. Véleményem szerint nekünk nem kell vizsgálni, hogy miért ez a neve, és amúgy sem csak bajnokok indulnak. Az említetteken kívül az előzményekben van még pár eset, pl. FIFA Aranylabda, 2019-es IIHF jégkorong-világbajnokság, PDC-dartsvilágbajnokság. Az előzményben nem volt szó az UEFA-szuperkupáról, az M4 idén így írta: UEFA Szuperkupa. Tomcsy ^üzenet 2019. szeptember 27., 15:24 (CEST)

 megjegyzés Az AkH.¹² 289. explicit példaként említi az UEFA-torna alakot. Szerintem ezek után nehéz vitatkozni azzal, hogy az UEFA-szuperkupát kötőjellel kell írni. -Malatinszky ^vita 2019. szeptember 27., 16:00 (CEST)

Igen, a torna vagy döntő szó egy utótag. A kérdésem, hogy a szuperkupa szót tulajdonnévnek tekinthetem-e, miután az az eredeti név fordítása. Ha tulajdonnév, akkor nagybetűs az is. Tomcsy ^üzenet 2019. szeptember 27., 17:27 (CEST)

Erről az AkH.¹² 191. azt írja, hogy a „rendezvények, rendezvénysorozatok” nevét kisbetűvel írjuk (pl. országos középiskolai tanulmányi verseny), kivéve, ha intézménynévnek lehet tekinteni őket (pl. Budapesti Nemzetközi Vásár). Én az UEFA-szuperkupában nem látok intézményjelleget: itt az UEFA az intézmény, a szuperkupa pedig egyszerűen az UEFA egyik rendezvénysorozata. De hát mittudomén... -- Malatinszky ^vita 2019. szeptember 27., 17:45 (CEST)

Az intézményt én nem úgy értelmezem, hogy annak intézménynek kell lennie. a BNV-hez hasonlóan: Sziget Fesztivál, Eurovíziós Dalfesztivál. Ezek mitől intézményesebbek a sporteseményeknél? Helyesírásilag teljesen ugyanaz a feltétel, rendszeresen van. További gyakorlat még, hogy vannak kiemelt cikkek labdarúgókról, amiben a Bajnokok Ligája nagybetűvel szerepel, de az UEFA nélkül. Közben a kötőjeles kisbetűsre mutat a link. A kiemelt cikkek egyik tulajdonsága, hogy helyesírásilag tanúsítva vannak. Azaz vagy a cím helyesírása rossz, vagy a tanúsítások (vagy a tanúsítók se tudják eldönteni, hogy mi a helyes). Továbbá a nagybetűs írásmódra még van pár anomália: Ázsia-kupa, CONCACAF-aranykupa. Nálam az Ázsia-kupa ugyanaz, mint az Európa Liga, nem sajátíthajta ki a foci az eseményt. Miért ne írhatnám "AFC Ázsia Kupa" néven? A másik meg "CONCACAF Arany Kupa". Utóbbiból is a sajtóban van aranykupa, Arany-kupa verzió is. Megjegyzem, hogy a hasonló Copa América eseményt helyesnek gondolom, a CONMEBOL nélkül is. Mindegyikben ugyanazért lehet nagybetűs minden szó, amiért a Eurovíziós Dalfesztivál is az. Az is angolból fordított szöveg. Tomcsy ^üzenet 2019. szeptember 27., 19:49 (CEST)

Nem ismerem a sportrendezvények intézményi hátterét, de lehet, hogy ez is szempont lehetne a helyesírás megítélésében. Számomra úgy tűnik, hogy a Bajnokok Ligája nagy kezdőbetűvel helyes ([1], a forrás vélhetően az OH., mert a MHSz 148. oldalára való hivatkozás az Európa-liga helyesírására vonatkozik, másutt nem találom a szótárban, és nekem nincs OH.-m; vagy itt is: [2]), ebből kifolyólag az lenne számomra logikus, hogy a Nemzetek Ligája is nagy kezdőbetűvel helyes. De ha ezek nagy kezdőbetűsek, akkor ugyancsak logikus lenne a többi UEFA-rendezvénysorozat nevét is nagy kezdőbetűvel írni. Az Európa-ligát, az Európa-konferencialigát amiatt írnám kötőjellel, mert míg a nemzetek ligája, bajnokok ligája birtokviszonyos szerkezet (különírás), az Európa-liga nem az, hanem nyelvtanilag hasonló az Európa-bajnokság írásmódjához. Az UEFA-szuperkupa vagy UEFA Szuperkupa írásmódja közül a másodikat követném, ha azt a logikát követjük, hogy az UEFA-rendezvénysorozatok nevét is nagy kezdőbetűvel írjuk (annak ellenére, hogy nem vagyok a nagy kezdőbetűk elterjedésének híve) (lásd még [3], de korábban [4]). A [5] értelmében az UEFA egyfajta minőségjelző vagy kijelölő jelző lehet, s így érdemes felfogni? Az AkH.¹² 289. szabályozza a mozaikszó és a hozzákapcsolódó összetételi utótag együttesének helyesírását. A témát érintő a) pont példái azonban tulajdonnévi jellegű utótagokat nem hoznak fel, csak köznévieket: MTI-hír, OTP-kölcsön, UEFA-torna, tv-közvetítés; TDK-dolgozat, URH-adás; Alitalia-iroda, Orex-üzlet. Vagy, amennyiben a sportesemény is intézményszerű, ilyenkor helyesírási szempontból hasonló lehet az „intézmény alintézménye” eset AkH.¹² 189.?; bár ez utóbbinál nem szerepel egyszer sem az intézmény és alintézmény együttes írásmódja, csak külön az alintézményé; azonban hivatalos levelekben gyakran találkozom azzal, hogy együtt, egymás után írják le őket. --Sphenodon ^vita 2019. szeptember 28., 10:27 (CEST)

Érdekes válaszok vannak az oldalon. Itt az a válasz, hogy a Bajnokok Ligája tulajdonnév, és mögé kötőjelesen került a selejtező. Legalább arra is van válasz, hogy a döntő cikk címe mi lesz. Viszont felmerül, ha a BL tulajdonnév, akkor az EL (és a többi) miért nem? Amelyiken az Európa-liga+döntő a kérdés, ott nem derül ki, hogy eredetileg lehet-e nagybetűsen írni, mindössze az volt a kérdés, hogy ehhez a szerkezethez a döntő hogyan kapcsolódik. Ha meg az EHF Kupa alak is helyes, akkor az Európa Liga is elvileg helyes. Tomcsy ^üzenet 2019. szeptember 28., 23:07 (CEST)

A témához kapcsolódóan: az IAAF Gyémánt Liga atlétikai versenysorozat nevét a sajtóban így, nagybetűvel írják. Nem is találok másképpen írt változatot. A cikk nálunk IAAF Diamond League néven létezik.Tomcsy ^üzenet 2019. október 8., 03:59 (CEST)

@Tomcsy: Mondjuk ez szerintem biztos átnevezhető IAAF Gyémánt Liga névre. Mindig így hivatkoznak rá a sajtóban és maguk a sportolók is. Gerry89 ^vita 2019. október 9., 09:33 (CEST)

@Gerry89: Én nem nevezek át semmit, ameddig gyakorlatilag semmi reakció nincs a kérdéskörre hónapok óta. A példát azért is vetettem fel, mert ha ez így helyes, akkor az UEFA Európa Liga is helyes, ugyanis semmi különbség nincs a kettő között. Mindkettőben ott van a szervezet és az esemény neve. Számomra egyértelműen kirajzolódott az e-nyelv oldalon lévő válaszokból, valamint a napi sajtóban is tömegesen használt írásmódokból, hogy a nagybetűs formulát helyesen használják, még akkor is, ha a szabály ajánlásként írja a kisbetűs formát, az ajánlás viszont nem kötelezettség. Ha nem helyes a nagybetűs forma, akkor a napi sajtó tömegesen helytelenül ír. Valamint nem kell azzal foglalkozni, hogy hol van kötőjel, mi miért kisbetűs, vagy mit kell egybeírni mert hat szótagnál több-e vagy sem, vagy éppen birtokviszonyos szerkezetben van-e. Tomcsy ^üzenet 2019. október 9., 11:52 (CEST)

@Tomcsy: bennem is felvetődött már, hogy vagy mi gondoljuk túl ezt a nyelvêszkedést, vagy egyszerűen a napi sajtóban írnak konzekvensen helytelenül dolgokat. Nem csak ebben a témában, de sosem láttam még sehol Dinamo Kijivet, vagy épp Gyinamo Moszkvát. Holott értem, hogy átírási szabályok vagy épp ajánlások miatt, ami valóban csak ajánlás, ezeket így kell írni. Például nekem evidens, hogy Magyar Kupa-győztes, nem pedig magyar kupagyőztes. Nem mindenkienek az, ki így, ki úgy ïrja a szócikkekbe, holott a jelentése a kettőnek nem ugyanaz, ráadásul ez a sorozat (tulajdon)neve, nekem evidens a nagy kezdőbetű. Gerry89 ^vita 2019. október 9., 12:48 (CEST)

+épp a napokban nem jutottam dűlőre egy játékos nevének átírásával kapcsolatban, pedig eddig ezeket átírtuk, mégha európai születésűek is. Most nem. Aztán kiderült, hogy néha igen, néha nem. Nem látom a konzekvenciát, de akik ezt javasolták a nyelvi kocsmafalon, azok nálam sokkal nagyobb tudással rendelkeznek e téren. És itt megint az van, hogy a sajtó nálunk Hakim Ziyech-t Zijesnek írja, mi nem. Akkor megint a napi sajtó az, amelyik folyton helytelenül ír le dolgokat? Gerry89 ^vita 2019. október 9., 12:53 (CEST)

Bár az UEFA-bajnokok ligája írásmód mögött értem a logikát, azonban tartalmilag nem állja meg a helyét (nem csak az UEFA-tagszervezetek bajnokai számára van kiírva), így hosszas megfontolás után az eseménysorozatok intézményszerű, azaz csupa nagybetűs elnevezését támogatom, mint pl UEFA Bajnokok Ligája. A női sorozatoknál a női jelzőt a címszó elejére tenném, ami nem címszerű helyzetben természetesen(?) kisbetűs lesz, mint pl női UEFA Bajnokok Ligája. Joey ^{üzenj nekem} 2019. október 9., 11:45 (CEST)

Az intézményszerűséggel kapcsolatban lásd az OH. részletes magyarázatát feljebb #A kontinentális "olimpiák" elnevezései szakaszban. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 12., 11:39 (CEST)

 megjegyzés-- Alapvetően egyetértek Gerry89-cel. A Bináris által hivatkozott szöveg pedig - és ez nagy érdeme! - mérlegelést ír elő és nem merev szabályt ad.

Én a nagy kezdőbetűs írásmódot támogatom, mert vizuálisan is kiemeli, mire figyeljen az olvasó.

Ami pedig A két elfogadható változatot közül csak azt kellene eldönteni, melyik legyen az alapverzió és melyik az átirányítás. Azt ellenezném, ha bármelyiket mint "hibásat" mellőznénk - fontos "hibás" változatot szövegesen meg lehetne jeleníteni, hiszen a cél az, hogy az olvasó megtalálja, amit keres.--Linkoman ^vita 2019. október 12., 12:07 (CEST)

Találtam még egyet: UEFA-futsal-bajnokok ligája. Ránézésre rossznak tartom, nem értem a kötőjelek halmozását. A 2019–2020-as UEFA-futsal-bajnokok ligája bevezetőjében nagybetűs. Felírtam a fenti táblázatba is. Tomcsy ^üzenet 2019. december 30., 05:00 (CET)

Olyan sportág nincs, hogy UEFA-futsal. Akkor pedig ha úszóbajnok, akkor futsalbajnok, nem? De ha azt szeretnénk valahogy megtartani, hogy ez valamilyen Bajnokok Ligája, akkor is rossznak érzem a kötőjeleket. Garamond ^vita 2019. december 30., 13:00 (CET)

Kun Zsuzsa

Függőben Apród ^vita 2020. július 1., 21:01 (CEST)

A Kun Zsuzsa névtér most a balettmester-táncművész szócikkére visz, miközben egy egyértelműsítő lapot nyitottam a június 27-én meghalt Kun Zsuzsa rendező miatt. A Kun Zsuzsa névtér inkább szerintem átirányító lapnak kellene lenni az egyértelműsítő lapra. Akkor viszont ez rendkívül sok átnevezéssel jár sok szócikkben Kun Zsuzsa (balettmester)re vagy Kun Zsuzsa (táncművész)re. Apród ^vita 2020. június 27., 23:59 (CEST)

 megjegyzés Nehogy balettmesterrel legyen egyértelműsítve, ez a „nem ezért szeretjük“ kategória. Nem tudom, hogy miért rettegnek egyesek a balett-táncos, táncdalénekes, zongora- és más művész szavaktól. A világ minden kincséért le nem írnák.– Sir Morosus ^vita 2020. július 9., 05:50 (CEST)

Paralel vs párhuzamos óriás-műlesiklás

Függőben Assaiki ^vita 2020. augusztus 3., 12:56 (CEST)

Sziasztok, a helyesírási szabályzat 12. kiadása szerint csak a "paralel" a helyes irásmód (bár régebben a "parallel" is engedélyezett volt). Ezért szerettem volna kijavítani a cikkekben a "parallel óriás-műlesiklás" és a "parallel műlesiklás" kifejezéseket. Azonban a botgazdák üzenőfalán folytatott eszmecsere során felhívták rá a figyelmemet, hogy talán érdemesebb lenne a parallel-t "párhuzamos"-ra cserélni, az egyik régi kocsmafali megbeszélés nyomán. Úgy látom, hogy wikin a paral(l)el van többségben, de googlen rákeresve viszont jóval gyakoribb a "párhuzamos műlesiklás" és "párhuzamos óriás-műlesiklás". Kérnék véleményeket, hogy melyikre legyen javítva a mostani állapot. - Assaiki ^vita 2020. július 27., 00:39 (CEST)

A gyakori használat nem számít akkor, ha egy elnevezés helytelen. Ebben az esetben a "paralel műlesiklás" magyartalan, helyette javaslom a "párhuzamos műlesiklás" használatát.

Ha más témakörökben is ténykedni fogsz ezzel a "paralel" szóval, majd térjünk vissza rá, mert úgy rémlik, hogy például a számítástechnikában és máshol is van olyan fogalom, hogy "paralel működés". Majd akkor térjünk vissza rá, utánanézünk és megbeszéljük. misibacsi*^üzenet 2020. július 27., 10:04 (CEST)

Rendben. Én eddig összesen 1 darab paralel pumpát javítottam valamelyik cikkben. - Assaiki ^vita 2020. július 27., 12:52 (CEST)

Ez nem ilyen egyszerű. Egy ideje megállapodtunk abban, hogy a szakmai szervezetek szóhasználatát alkalmazzuk az adott témában íródott szócikkekben. A síszövetség a párhuzamos műlesiklást használja az ilyen síversenyekre, míg snowboardban az MSBSZ hivatalos versenykiírása a parallel slalom-ot. Ezek az adott versenyszámok hivatalos elnevezései. Más néven nevezni őket azért hibás, mert nincs rá valódi másodlagos forrás. A nyelvőrködés ezekben az esetekben nem a Wikipédia feladata. Aki szeretne magyarosított elnevezést, az forduljon a sportági szakszövetséghez, akik majd házon belül demokratikusan eldöntik, hogy figyelembe veszik-e a nyelvészek álláspontját, vagy más szakmai szempontok többet nyomnak latba az idegen kifejezés/írásmód megtartására. Törvény nem kötelezi őket a HSZ vagy az Osiris használatára. Shakes ^{Ide recsegj} 2020. július 27., 13:31 (CEST)

@Sh nassau: Források a párhuzamos szlalomra: [6], [7], [8], sőt, a sportági szövetség a legmagyarabb: párhuzamos műlesiklás, párhuzamos óriás-műlesiklás. Azt mutasd meg, kérlek, hol és ki döntött arról, hogy nyelvi kérdésekben a szakmai szervezetek (kiv. MTA) az illetékesek. – Winston ^vita 2020. július 27., 13:44 (CEST)

De, ilyen egyszerű. Feladatunk a nyelvőrködés is. Egyébként az "MSBSZ" az nem "hivatal". Ez a megjegyzés meg külön hab a tortán: majd házon belül demokratikusan eldöntik - honnan tudod, hogy demokratikusan döntik el az ilyen dolgokat? "hogy figyelembe veszik-e a nyelvészek álláspontját" - a helyesírás nem kívánságműsor. misibacsi*^üzenet 2020. július 27., 17:48 (CEST)

@Winston: Pontosan mire példák a linkjeid? Hogy az újságírók nem veszik figyelembe a hivatalos elnevezést? Az MSBSZ híroldalán zárójelben, magyarázatként ott a magyar tükörfordítás? Ez milyen relevanciával bír arra, amit írtam? A versenyszabályzatot és a versenykiírást nézd. Az a hivatalos. Egyébként, utoljára úgy emlékszem, hogy a csillagászokkal volt konfliktust követő vitának konszenzusa volt a "megállapodás". Shakes ^{Ide recsegj} 2020. július 27., 16:29 (CEST)

Az MSBSZ oldalán vegyesen használnak mindenféle elnevezést. Pl. a pdf formátumban letölthető versenyszabályzat a Parallel Slalom mellett említ "Parallel Giant Slalom (PGS)"-t, majd azután meggondolva magát inkább "Parallel Óriásműlesiklás" névvel illeti. A versenyeredmények oldalon "Szlalom"-nak írják, máshol pedig "Slalom"-nak. Nekem ebből az jön le, hogy teljesen következetlenül használják az elnevezéseket, nincs mögötte nyelvi megfontolás. Assaiki ^vita 2020. augusztus 11., 00:31 (CEST)

Update: Kértem állásfoglalást az MSBSZ-től, és azt a választ kaptam, hogy erről jelenleg szakmai körökben folyik az egyeztetés, és hamarosan hivatalos döntés fog születni, addig egy kis türelmet kérnek. - Assaiki ^vita 2020. augusztus 14., 08:45 (CEST)

Nemkívánatos

MegoldvaAssaiki ^vita 2020. szeptember 6., 16:06 (CEST)

Sziasztok ismét, azt vettem észre, hogy rengeteg cikkben külön van írva, hogy "nem kívánatos", ami szerintem olyasmit kéne jelentsen, hogy nem attraktív, nem vonzó (nő, férfi). Azonban az egybeírt "nemkívánatos" kifejezés inkább azt jelentené, hogy valamely személy vagy tárgy jelenléte/megléte mellőzendő, illetve kártékony mivolta miatt eltávolítandó. Ennek ellenére legtöbbször a különírt alakot az utóbbi jelentés kifejezésére használják a huwikin. Gondoltam a botozás előtt megkérdezem a véleményeket, mert mégiscsak 200 találatról van szó. - Assaiki ^vita 2020. július 27., 13:12 (CEST)

Én nem látom a jelentésváltozást, ami miatt össze kéne ugrani az összetételnek. A „kívánatos” szónak csak szűk jelentéstartománya a nemileg kívánás. – LA^pankuš 2020. július 27., 13:30 (CEST)

A Magyar helyesírási szótárból idézet:

"nemkívánatos személy (= nem szívesen látott, kifogásolt); de : nem kívánatos, hogy..."

Lehet, hogy rosszul értelmezem, de én ezt úgy fogtam fel, hogy személyeken túl bármire lehet használni a "nemkívánatos" kifejezést, ahol egyezés van a fenti jelentéstartalommal (nem szívesen látott, kifogásolt). Assaiki ^vita 2020. július 27., 13:44 (CEST)

Magamtól is támogattam volna a változtatást, a helyesírási szótár alapján meg pláne. Arra viszont oda kell figyelni, hogy esetleg néha mégis az eredeti értelemben van használva, ott nem kéne "javítani". – Winston ^vita 2020. július 27., 13:47 (CEST)

Számomra egyértelmű a jelentéskülönbség, ahogy azt Assaiki le is írta. Épp ezért Winstonnak nagyon igaza van benne, hogy csak ésszel szabad javítani, vagyis egyenként, nem automatikusan. Még jó, hogy csak 200 van belőle. Üdv Szkari ^vita 2020. július 27., 18:33 (CEST)

Hát ha a helyesírási szótár is ezt mondja, akkor nincs mit tenni azon felül, hogy érthetetlen a dolog (számomra mindenképp). Tehát nemkívánatos = nem szívesen (látott), ahol egyébként a „szívesen látott” kifejezés a szinonimája a kívánatosnak, és ezt mégis külön írjuk, nem pedig nemszívesen látott. De ha ez benne van, ám legyen, mosom kezeimet. – LA^pankuš 2020. július 27., 15:55 (CEST)

Az e-nyelv.hu is hozta a példát. „A nem a különírt alakokban tagadószóként szerepel, az egybeírt alakokban a fogalom része.” Ilyen egybeírt szó még például a nemdohányzó szakasz, a nemkülönben stb. Az OH 1105. oldalát említi. – Dodi123 ^vita 2020. július 27., 16:15 (CEST)

Akkor tehát világos, hogy mindkét alaknak van létjogosultsága, most már csak el kéne dönteni, hogy a kettő között mi a különbség. Én idáig sokkal szűkebbnek gondoltam a "nem kívánatos" jelentéstartalmát, de LA megjegyzése és az e-nyelv oldala (nem ugyanaz, mint a fenti) elgondolkodtatott. Eszerint a különbség sokkal kisebb a kettő között. A "nemkívánatos" azt jelenti, hogy nem szívesen látott, kifogásolt, tehát mindenképp van egy negatív jelentéstartalma. Ezzel szemben a "nem kívánatos" egyszerűen a kívánatos tagadása, ahol (az oldal szavaival élve) nem kívánnak valamit. Ez számomra egy sokkal semlegesebb kifejezés, ahol csak azért, mert nem kívánnak valamit (nem kívánják a többi település fejlődésének segítését), az még nem vonja magával, hogy ellenérzéseik lennének a településsel kapcsolatban. Ez az én értelmezésem, de nem akarnám addig kiválogatni a találatokat, amíg nincs egyetértés a jelentésben. - Assaiki ^vita 2020. július 27., 20:10 (CEST)

Nem tudom, hogy úgy is meg lehet-e helyesen közelíteni a különbség megértését, hogy a „nemkívánatos” csak mint jelző szerepel valamilyen főnév előtt, míg a „nem kívánatos” esetén a kívánatos egy melléknévi állítmány; azaz más mondatbeli helyzetben használjuk a kettőt? --Sphenodon ^vita 2020. július 27., 22:37 (CEST)

Lássunk példákat:

• nemkívánatos (főnév előtti jelző): "Bozontosorom lakói nemkívánatos személynek minősítették Furunkulus Ferencet."
• nemkívánatos (melléknévi állítmány): "A metil-alkohol jelenléte a szeszesitalokban nemkívánatos."
• nem kívánatos (főnév előtti jelző):
• nem kívánatos (melléknévi állítmány): A több hetes esőzés után egy újabb felhőszakadás nem kívánatos. "A teljes szöveg felolvasása nem kívánatos, az is elég, ha a bevezetőt elmondja."

@Sphenodon: Lehet, hogy csak én vagyok a béna, de nem tudtam írni példát az egyikre. Szerintem lehet valami abban, amit mondtál. Assaiki ^vita 2020. július 28., 18:04 (CEST)

@Assaiki: én a metil-alkoholos példában különírnám: „A metil-alkohol jelenléte a szeszesitalokban nem kívánatos,” mert a metil-alkohol nemkívánatos összetevő benne. És a „A metil-alkohol jelenléte a szeszesitalokban ugyanúgy nem kívánatos, ahogyan a több hetes esőzés után egy újabb felhőszakadás sem kívánatos.” Legalábbis szerintem. --Sphenodon ^vita 2020. július 28., 21:23 (CEST)

De az is lehetséges, hogy csak a „nem kívánatos, hogy...” összetételben kell különírni, más esetekben egybe... --Sphenodon ^vita 2020. július 28., 21:28 (CEST)

S igen, abban is van ráció, hogy a nem kívánatos esetén valamit nem óhajtanak, nem kívánnak megtenni, megcsinálni; míg a nemkívánatos valami az egy kicsit több annál, hogy nem kívánnak valamit, valakit, hanem kimondottan kifogásolják, ellenzik, nem szívesen látják. Az e-nyelv.hu-n olvastam: [9], illetve [10]. És ezt olvasva már a metil-alkoholos példádban is egybeírnám, ahogyan te is írtad. --Sphenodon ^vita 2020. július 28., 21:46 (CEST)

Megpróbáltam egy egyértelműbb mondatot írni az esős helyére, az ihletet az e-nyelv példájából merítettem. Számomra furák ezek a különírt "nem kívánatos" mondatok, általában nem érzem őket a magaménak. Úgy érzem, hogy más kifejezésekkel sokkal jobban funkcionálna a mondat. Például ha a fenti mondatot kéne a saját szavaimmal megfogalmazni, én inkább úgy kanyarítanám, hogy "A teljes szöveg felolvasása nem szükséges, az is elég, ha a bevezetőt elmondja." - Assaiki ^vita 2020. július 29., 14:38 (CEST)

Tüzetesen végignéztem a 198 223 előfordulást, és a fenti elv szerint (nemkívánatos = negatív jelentéstartalom, nem kívánatos = enyhébb, tompított formája az előzőnek, akár semleges is lehet) kiválogattam azokat, amikhez véleményem szerint a különírt kifejezés illik. Mindössze 12 16 darabot találtam, ahol releváns lehet az enyhítés:

• A Murdoch nyomozó rejtélyei epizódjainak listája
• Spenót (növényfaj)
• Kürénéi hedonizmus
• Furioso-north star
• Shar pei
• Berni pásztorkutya
• Szlovák csuvacs
• Monori találkozó
• Az élet értelme (filozófia)
• Vlorai nemzetgyűlés
• Fordított lengyel jelölés
• Etikett (viselkedéskultúra)
• Apache Log4j
• Anileridin
• Petrás Mária
• Alice Schwarzer

Az élet értelme (filozófia) egy speciális eset, mert itt az adott mondatot is máshogyan kéne fogalmazni, jelen formájában furcsa. A másik speciális eset a Vlorai nemzetgyűlés cikkje, ahol a "nem kívánatos" egybevonása kissé szabálytalanná, értelmetlenné tenné a mondatot a megszűnő dupla tagadás miatt. Tehát itt egybeírandó a nemkívánatos, de a mondat csekély átfogalmazásra szorulna. - Assaiki ^vita 2020. augusztus 4., 16:45 (CEST)

Újból átrágtam magam a témán, és ugyanarra jutottam: az enyhébb jelentésnek csak kevés esetben van létjogosultsága. Ha nincs senkinek ellenvetése, akkor szeretném az előforduló "nem kívánatos" kifejezéseket egybeírás céljából egy botgazda gondjára bízni (a fent említett 12 16 cikk kivételével). - Assaiki ^vita 2020. szeptember 1., 18:10 (CEST)

Szovjet jelző

Kedves szerkesztők! Az egyik szerkesztő a halálozási listában nem tartotta megfelelőnek a szovjet-oroszt, mivel Gubenko nem orosz, hanem ukrán. Viszont úgy tartotta megfelelőnek, hogy akkor szovjetként legyen feltüntetve a halálozási listában - nemzetiségi jelző feltüntetése nélkül. Mit mond erre a közösség? Így legyen vagy máshogy? Apród ^vita 2020. augusztus 29., 16:48 (CEST)

Az itt kicsit leegyszerűsített beszélgetés. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2020. augusztus 29., 16:54 (CEST)

@Burumbátor: Arra gondolsz, hogy És miért vannak szovjet-orosz személyek, de nincsenek szovjet-belarusz, szovjet-kirgiz vagy éppen szovjet-grúz személyek? Apród ^vita 2020. augusztus 29., 16:56 (CEST)

Kimaradt a nevem, kimaradt, hogy mit kifogásoltam. Amit írsz, azok példák. Nem Gubenko ügyében szeretnénk döntést, vagy véleményhalmazt, hanem a "szovjet-xxx (valamelyik volt szovjet tagnemzetiség)" kifejezés helyességéről, enciklopédikusságáról. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2020. augusztus 29., 17:00 (CEST)

Rendben. Viszont jeleztem, hogy megindítottam a nyelvi kocsmafalon a megbeszélést. És te javasoltad a megbeszélést. Apród ^vita 2020. augusztus 29., 17:05 (CEST)

Csak a pontosság kedvéért: Te vetetted fel a nyelvi kocsmafalat, én meg egyetértettem. :) – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2020. augusztus 29., 17:08 (CEST)

Rendben, én vetettem fel a nyelvi kocsmafalat, te meg egyetértettél. Apród ^vita 2020. augusztus 29., 17:11 (CEST)

Mitől lenne nem enciklopédiába való egy szovjet-orosz, szovjet-ukrán, szovjet-észt stb. alak? Konkréten mi a baj vele? Ha csak szovjetnek, vagy csak orosznak írunk valakit a szovjet-orosz helyett az biztos helytelen. - Csurla ^vita 2020. augusztus 29., 17:20 (CEST)

Szerintem itt a szovjet-orosz azt jelenti, hogy az Orosz Tanácsköztársaság állampolgára. Az orosz jelenheti azt is, hogy mondjuk az Észt Tanácsköztársaság orosz nemzetiségű állampolgára. De attól hogy valaki Moszkvában vagy egy oroszországi városban élt, attól még nem biztos, hogy az Orosz Tanácsköztársaság állampolgára, sem az, hogy egyáltalán orosz nemzetiségű. De szerintem figyelembe kellene venni, hogy a Szovjetunió idején úgy tudom, az tanácsköztársasági állampolgárságnak kicsi volt a szerepe, jelentősége. Ha érdekelt valakit ilyesmi, akkor az a nemzetiség volt. Tehát pl. a szovjet-kirgisz elvben jó, ha egyébként igaz, csak éppen nem nagyon használták. ZorróAszter ^vita 2020. augusztus 29., 18:33 (CEST)

Nem azt jelenti. - Csurla ^vita 2020. augusztus 29., 18:41 (CEST)

De! :o) ZorróAszter ^vita 2020. augusztus 29., 19:32 (CEST)

Én is a szovjet-oroszt, szovjet-ukránt tartom megfelelőnek, mivel a Szovjetunióban születtek, amikor még volt. Viszont a Szovjetunió tagköztársasága volt Ukrajna, Belorusszia, Kirgizisztán, Grúzia. Ezért van a szovjet mellett még a nemzetiség is feltüntetve. Egyébként nemcsak itt, hanem pl. a filmek esetében is feltüntetik a szovjet+nemzetiséget (pl. szovjet-kirgiz film). Apród ^vita 2020. augusztus 29., 18:46 (CEST)

Ezzel csak az a baj, hogy maguk az érintettek nem használták, akik meg nálunk használták/használják, azok meg annak a jelzésére akarják használni, hogy "a Szovjetunió idején". Amiben többszörös pontatlanság és zavaró két- vagy többértelműség lehet. ZorróAszter ^vita 2020. augusztus 29., 19:32 (CEST)

Lehet, hogy sokan nem tudják, de akinek szovjet személyi igazolványa volt, annak abban nyilatkozni kellett a nemzetiségéről. A zsidó pl. nemzetiségnek számított, de itt van egy példa a „néger” nemzetiségre is. https://fishki.net/2901582-zachem-vsovetskom-pasporte-ukazyvali-nacionalynosty.html A nemzetiségét, amúgy mindenki maga választhatta meg, nem számított a felmenők származása. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy van az állampolgárság amit kaptak és van a nemzetiség amit választhattak. Kiskötőjel nélkül. Mind a kettő meghatározó egy életrajzban, de nincs véleményem kötőjellel kellene-e írni. Inkább ez ami számomra vitás. – 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆^{𝕻'𝖘.𝖇𝖔𝖝} 2020. augusztus 29., 19:55 (CEST)

Még annyit, a nemzetiséget a mellékelés szerint az apa nemzetisége határozta meg, de ezt hogy ellenőrizték, azt nem tudom. 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆^{𝕻'𝖘.𝖇𝖔𝖝} 2020. augusztus 29., 20:02 (CEST)

A szovjet-orosz jelző nem csak akkor lenne helyes, ha Szovjet-Oroszországról lenne szó? Ez az illető 1941-ben született, ami már a Szovjetunió korszaka. Angol és német Wikipedia szerint ő a Szovjetunióban, azon beül is az Ukrajnához tartozó Odesszában született, de a nemzetiségét egyértelműen oroszként adják meg. Ha valaki állampolgárságánál mind a kettőt fel akarja tüntetni, akkor talán a szovjet/orosz lenne a jó megoldás, nem pedig a félreérthető kötőjeles megoldás. – Andreas ^vita 2020. augusztus 29., 20:49 (CEST)

A kommonizmusban itt Magyarországon sokan úgy gondolták, hogy ha az "orosz" szót csak úgy magában használják, akkor még az imperialisták ügynökének nézik őket. Mert az imperialisták használják a "Szovjetunió" kifejezés helyett is azt, hogy "Oroszország". Ezért sokan nyakra-főre használták stréberségből a szovjet szót, mint ahogy az amerikai stréberek meg az oroszt és az Oroszország szót. De szerintem mi ne legyünk semmilyen stréberek. Ha valaki orosz, akkor ne cifrázzuk. Az esetek 80%-ában az oroszok Oroszországban, az üzbégek Üzbegisztánban éltek. Ha egy üzbég nem ott élt, akkor lehet mondani, hogy X. Y. Észtországban élő üzbég író. Aki ezekből állampolgársági alapon kimarad (max. 5%), nem értelmezhető, azokkal a valóságban is gondok voltak 1990 után. Lásd balti köztársaságokban élő oroszok, vagy Ukrajnában élő oroszok. De az előbbi módszer ott is használható. Így a problémás esetek 1% alá csökkentek. Aki nem tudja vagy nem akarja kinyilvánítani, hogy milyen nemzetiségű. ZorróAszter ^vita 2020. augusztus 29., 21:08 (CEST)

Mert az imperialisták használják a "Szovjetunió" kifejezés helyett is azt, hogy "Oroszország" És Magyarország nem imperialista ország Apród ^vita 2020. augusztus 29., 22:21 (CEST)?

Én számos szovjet, orosz, ukrán és észt (elvétve grúz) életrajzi cikket írtam. A szovjet-oroszt én mindig abban az esetben használtam, ha az illető életrajza a Szovjetunióhoz és azt követően Oroszországhoz, vagy azt megelőzően, az Orosz Birodalomhoz kötődött. Tehát több államon ívelt át az élete/tevékenysége. Ezen belül is a szovjet jelzőt akkor tartom indokoltnak, ha az illető aktív időszakának nagy része inkább a szovjet időszakra esitk. Egyéb esetben én mindig (vagy legtöbbször) az "orosz származású szovjet" vagy "ukrán származású szovjet" megnevezést használom. Az észteknél többnyire kerülöm a szovjet megjelölést, miután Észtország szovjet megszállását a civiláizált világ jelentős része nem ismerte el. A szövegkörnyezetből meg eleve kiderült, hogy szovjet megszállás alatt élő észt személyről van szó. Nem állítom, hogy ez az egyedül üdvözítő helyes megoldás, és a magam részéről az orosz, ukrán wikiben követett gyakrolat alapján alapján is ezt találom logikusnak. – VargaA ^vita 2020. augusztus 29., 22:53 (CEST)

A véleményem. Szovjet „nemzetiségű” mai gondolkodásunk szerint nem nagyon lehet senki sem. Szovjet-orosz, szovjet-grúz lehet(ett), ezzel azt fejeztük ki, hogy olyan orosz, grúz stb., aki a Szovjetunió állampolgára. Ezzel elhatároljuk egyrészt a forradalom előtti (valamint az 1991 utáni), egyébként ugyanott született és élő orosz, grúz stb. személyektől. Másrészt elhatároljuk szükség esetén az emigránsoktól, ritkábban a fehér beállítottságú (akár polgári, akár mensevik, akár eszer stb.) közösségek tagjaitól. Még ritkábban az ilyen jelzővel hangsúlyozhattuk az illető személy politikai beállítottságát, szovjetbarát voltát is.

Annak idején különben használták (használtuk), különösen például a sportban, tudományban, hogy valaki szovjet. Ezzel nyilván azt lehet hangsúlyozni, hogy számára (vagy a közösség számára) az adott vonatkozásban kevésbé lényeges a nemzetiségi hovatartozása, fontos ellenben az állami. De mondjuk egy irodalmár vagy népművész esetében a nyelvi-nemzeti hovatartozás volt annyira lényeges, hogy például szovjet-ukránként emlegessék. (Sőt még csillagászt is ismertem, aki szovjet akadémikusként is mindig leszögezte örmény voltát is.)

Szovjet-Oroszország és a Szovjetunió megkülönböztetése az adott vonatkozásban érzésem szerint nem releváns. – Garamond ^vita 2020. augusztus 30., 02:40 (CEST)

A szovjet/orosz téma már 2008-ban is, sőt korábban is jelen volt itt a Kocsmafalon. Akkor többek között ezt írtam: "Amikor regisztráltam a Wiki-ben, ez volt az első (tartalmi jellegű) problémám, fel is vetettem (filmrendezőknél), de úgy láttam, hogy szőnyeg alá lett seperve." – Vadaro ^vita 2020. augusztus 31., 15:57 (CEST)

Életrajzi lexikonjainkban, életrajzi irodalmunkban bevett formula a szovjet-orosz stb. jelölés, amely nyomtatott kultúránk egyfajta megoldása az állampolgárság és a nemzetiség együttes jelölésére. Lehet nem szeretni (különösen, hogy párhuzamos jugoszláv-szerb és indiai-telugu jelölések nem alakultak ki), de a jelentését illetően szükségtelen találgatásokba bocsátkozni. Pasztilla 2020. augusztus 31., 17:04 (CEST)

Én sem a kifejezés jelentését, sem a jelentőségét nem vonom kétségbe, sőt nem is találgatok. A beszélgetést végigolvasva azt látom, hogy a szovjet-XXX (nemzetiség) kifejezés elfogadott bevett dolog. Szuper! De olyan van-e, hogy szovjet filmrendező? Vagy Valerij Borzov szovjet atléta? Vagy Jurij Szedih szovjet atléta? Én erre lennék kíváncsi! Vagy ha ez nem megy, akkor mindegyikhez aki akár elől, akár hátul életében túlterjeszkedett a Szovjetunión, legyen szovjet-orosz? Szovjet-belarusz? Szovjet-fehérorosz (brrr!)? Szovjet-kazah államelnök? Vagy tartsuk fent ezt a kifejezést kizárólag az oroszoknak? – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2020. augusztus 31., 17:21 (CEST)

Én @VargaA: szerktárshoz hasonlóan használom életrajzi cikkeimben a kifejezést: egyrészt jelezve van vele, hogy az illető a szovjet időkben (is) fejtette ki fő tevékenységét, nevezetessége alapját, másrészt a nemzetisége is jelezve van vele. Egy példa: Hrihorij Jakovics Krissz. A cikkben úgy írom, hogy "szovjet színekben olimpiai és világbajnok ukrán párbajtőrvívó", azaz csak a nemzetiségét adom meg, de írom, hogy a szovjet időkben érte el eredményeit, azonban a Wikidata-adatlapján a magyar nyelvű leírásban már egyszerűsítve "szovjet-ukrán párbajtőrvívó". Joey ^{üzenj nekem} 2020. szeptember 1., 02:34 (CEST)

Én Garamonddal értek egyet. A szovjet az állampolgárságra utal, a kötőjeles nemzetiség pedig a nemzetiségre. A szakmától, működési területtől függetlenül változik az, hogy melyiknek nagyobb a jelentősége. A szovjet jelző szerintem azért is fontos, mert gyakran előfordult, hogy egy-egy nevezetes személy több nemzetiséghez is kötődött (szülei különböző nemzetiségből származtak, ő maga több nyelven is alkotott). A sportolók elsősorban szovjet sportolók voltak, mert szovjet zászló alatt versenyeztek; a filmrendezők szovjetek (+a saját nemzetiségük) voltak, mert szovjet állami, minden valószínűség szerint különböző nemzetiségekből érkező stáb segítségével forgatták filmjeiket. Szerintem akkor vagyunk hűek a korhoz, ha ezt jelezzük. Ezért is hoztam létre nemrégiben az addig hiányzó Kategória:Szovjet írók stb. kategóriák egész sorát.

Jugoszláviában egyébként hasonló volt a helyzet, ott még a választható nemzetiségek sorában a „jugoszláv” is szerepelt, általában a különböző nemzetiségű szülők választották gyermekeik számára. (Nem tudom, a Szovjetunióban volt-e ilyen lehetőség, de például volt egy sor olyan anyakönyvezhető, viszonylag gyakran használt keresztnév, ami a lelkes „szovjetségre” utalt, mint például a „Vladlen” (Vlagyimir Lenin rövidítéseként) és hasonlók. Persze, ha az illető személy ismert ellenzéki volt, esetleg emigrált, akkor nem célszerű a szovjet kategóriába sorolni őket. De volt az SZKP felső vezetésében is például észt személy, nem is beszélve az észt kommunista párt tagjairól, akik esetében természetes lehet a szovjet-észt elnevezés és a megfelelő besorolás a szovjet kategóriába is.

A szovjet kifejezés kerülése, az orosz jelző kizárólagos alkalmazása nyugaton politikai okokból terjedt el, mindenáron tagadni akarták az ottani nemzetiségek továbbélését, csekély, de azért meglévő önálló kulturális arculatát. Ez azért elég primitív hiba, elég csak Sztálin és egy sor más szovjet felső vezető hangsúlyozottan grúz nemzetiségére vagy Hruscsov durva ukrán akcentusára utalni. Ezzel persze nem akarom tagadni az orosz nyelv és nemzetiség hegemón szerepét.– Szilas ^vita 2020. szeptember 1., 08:40 (CEST)

Szeretnék csinálni egy orosz vagy szovjet filmes kategóriát (a filmek a Szovjetunióban készültek), hasonlóan pl. a Kategória:Filmek cseh rendezők szerint-hez. (Jiří Menzel cseh rendező két híres filmje Csehszlovákiában készült, Miloš Forman cseh rendező egyik filmje szintén, a többi az USA-ban). Hogyan nevezzem el a tervezett kategóriát: "Kategória:Filmek orosz rendezők szerint" vagy "Kategória:Filmek szovjet rendezők szerint"? – Vadaro ^vita 2020. szeptember 5., 17:18 (CEST)

Ha a filmek a Szovjetunióban készültek, akkor szvsz feltétlenül a szovjet jelzőt kell alkalmazni, hiszen ott számos nem-orosz filmrendező is sikeresen működött.– Szilas ^vita 2020. szeptember 7., 07:02 (CEST)

Azért ne lenne helye orosz rendezők szerinti fimek kategóriájának, mert a Szovjetunióban nem-orosz rendezők is sikerrel dolgoztak?! Szerintem nem kéne megtagadni a Kategória:Jakov Protazanov-filmek és a Kategória:Andrej Tarkovszkij-filmek rendezőitől az orosz jelzőt csak azért – miközben a szócikkük jogosan benne van az Orosz filmrendezők kategóriában (jóllehet mindketten külföldön is készítettek filmet) –, mert pl. Eisenstein, Dovzsenko vagy Hucijev is ugyanott sikeresen dolgozott. – Vadaro ^vita 2020. szeptember 7., 12:00 (CEST)

Ziliz és zilíz

Sziasztok! Szeretném kikérni a közösség véleményét. Jelenleg a Ziliz (egyértelműsítő lap) a Ziliz (település)-t és a Ziliz (növénynemzetség)-et egyértelműsíti, mást nem. Ma azonban felfedeztem, hogy a Magyar helyesírási szótárban (582. o.) a növény nevét helyesen zilíznek kellene írni. Természetesen elvégezném az átnevezéseket a növényneveket illetően (1), végrehajtanám a következő átnevezéseket: Ziliz (település) → Ziliz, Ziliz (növénynemzetség) → Zilíz. A kérdésem az volna, hogy ezt követően az egyértelműsítő lapra szükség van-e szerintetek: ettől kezdve a két kifejezés nem teljesíti az azonos alakú kitételt, de beleesik a hasonló hangzású kitételbe, viszont a két egyértelműsített szócikk egyikének címe sem rendelkezik egyértelműsítő taggal. Személy szerint meghagynám az egyértelműsítő lapot, de nem tudom, hogy mit gondol erről a közösség. Köszönettel: --Sphenodon ^vita 2020. szeptember 6., 17:31 (CEST)

Nem kell egyértlap. A {{más}}^(?) használata viszont célszerű. – LA^pankuš 2020. szeptember 6., 17:44 (CEST)

Egyetértek Laszlovszky kollégával. – Porrima^eszmecsere 2020. szeptember 6., 17:59 (CEST)

Ha nincs azonos vagy hasonló alakú harmadik jelentése is, akkor szerintem is elég a {{más}}^(?) sablon. – Dodi123 ^vita 2020. szeptember 6., 18:04 (CEST)

Francia Császárság vs. Birodalom

Első Francia Birodalom ill. a készülő Második Francia Birodalom neve magyar szakirodalomban nem inkább Első Francia Császárság és Második Francia Császárság? („francia” jelzővel vagy anélkül, de nem birodalom)? Akela ^vita 2020. szeptember 7., 10:39 (CEST)

De, szntem is. – Winston ^vita 2020. szeptember 7., 10:40 (CEST)

De. Hagyományosan Francia Császárság és Második (implikáltan francia) Császárság. Sierrahun ^vita 2020. szeptember 7., 11:39 (CEST)

Még várnék véleményeket, de úgy vélem, Császárság lesz Birodalom helyett. További kérdés, hogy az "Első/Második" legyen csak "Francia Cs-ság", vagy csak "Első/Második Cs-ság" vagy "Első/Második Francia Cs-ság"? Magam az "Első/Második Francia Császárságot" támogatnám, a pontosabb enciklopédikus jelentés okán, bár érzésem szerint a "francia nélküli" Első/Második Cs-ság talán még elterjedtebb magyarul. Végül: jelzés a lap szerkesztőjének @Imoti95:, elnézést, késve. Akela ^vita 2020. szeptember 8., 14:13 (CEST)

A címe a bővebb forma legyen, a szócikkben már elég a rövidebb. – Winston ^vita 2020. szeptember 8., 14:30 (CEST)

Igen, nálunk a Császárság az elterjedtebb, én magam a francia/angol/német wiki alapján csináltam a cikket, ahol viszont Birodalom néven szerepel. Amennyiben átnevezésre kerül, szerintem érdemes benne hagyni a Francia jelzőt, mivel Első Birodalom/Császárság néven szoktunk hivatkozni a Német-római Császárságra is, másodikként pedig az 1871–1918 közötti Német Császárságra/Birodalomra is. – Imoti95 ^vita 2020. szeptember 8., 16:20 (CEST)

Az angolban nincs más szó a császárságra, mint az empire. Ebből még nem következik, hogy feltétlenül birodalmat akarnak mondani. Pagony ^foxhole 2020. szeptember 8., 16:31 (CEST)