„Laing’s Nek-i csata” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
Valaki1112 (vitalap | szerkesztései)
Helyesírási hiba javítása
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
29. sor: 29. sor:


=== A búrok csapatai ===
=== A búrok csapatai ===
A 3000 fős búr hadsereg gerincét a polgári milícia alkotta, ezért nem volt egyenruha mindenki abban harcolt amiben tudott. A legtöbb ruha viszont barnás, vagy egyéb sötét színű volt, ezzel pedig a búr harcosok könnyen be tudtak olvadni az őket körülvevő szavanna színébe, így messziről gyakorlatilag ''láthatatlanok'' az angolok számára. Fő fegyverük a nagy lőtávolságú vadászpuska volt. A búr hadseregből hiányzott a tüzérség, míg az angolok több ágyúval rendelkeztek. A búrok hadereje két részből lövészekből és ''pónilovasokból'' állt. Seregüket [[Piet Joubert]] búr tábornok vezette.
A 3000 fős búr hadsereg gerincét a polgári milícia alkotta, ezért nem volt egyenruha mindenki abban harcolt amiben tudott. A legtöbb ruha viszont barnás, vagy egyéb sötét színű volt, ezzel pedig a búr harcosok könnyen be tudtak olvadni az őket körülvevő szavanna színébe, így messziről gyakorlatilag ''láthatatlanok'' az angolok számára. Fő fegyverük a nagy lőtávolságú vadászpuska volt. A búr hadseregből hiányzott a tüzérség, míg az angolok több ágyúval rendelkeztek. A búrok hadereje két részből, lövészekből és ''pónilovasokból'' állt. Seregüket [[Piet Joubert]] búr tábornok vezette.


== A csata menete ==
== A csata menete ==

A lap 2020. szeptember 6., 00:52-kori változata

Laing’s Nek-i csata
A rohamozó angol csapatok a búr állásokkal szemben.
A rohamozó angol csapatok a búr állásokkal szemben.
Dátum1881. január 28.
HelyszínLaing’s Nek
EredményBúr győzelem
Harcoló felek
Egyesült Királyság Egyesült Királyság Transvaal Köztársaság
Parancsnokok
Egyesült Királyság
George Pomeroy Colley

Piet Joubert
Haderők
1200 főkb. 3000 milicista
Veszteségek
198 fő, melyből
Elesett:
84
Sebesült:
113
Fogságba esett:
2
41 fő, melyből
Elesett:
14
Sebesült:
27
A Wikimédia Commons tartalmaz Laing’s Nek-i csata témájú médiaállományokat.

A Laing’s Nek-i csata az első búr háború egyik fontos összecsapása volt. Az ütközet 1881. január 28-án Natal északi csúcsának és Transvaal Köztársaság határának közelében zajlott. A csatában a hazájukat védelmező búrok győztek, ezzel megfordították a háború menetét és biztosították a későbbi győzelmüket.

Előzmények

A brit főbiztos Délkelet-Afrikában, Sir George Pomeroy Colley vezérőrnagy volt, aki minél előbb győzni akart a búrok ellenében. Sietségében nem várta meg a további brit erősítést, mivel úgy vélte, hogy a búrokat egy gyors rohammal meglepheti és ezért támadást indított. A fenyegető búr csapatösszevonások és csapatmozgások alapján látta indokoltnak ezt a gyors cselekvést. A mély benyomulással viszont Colley azt érte el, hogy az útvonal közte és a többi angol hadtest között meghosszabbodott és az utánpótlás is később ért el hozzá. Ez módot adott a szétszórtan operáló búr gerilláknak, hogy az utánpótlást eredményesen zaklassák és a brit katonaság állományát tovább tizedeljék, így igen elhúzódott az angol erők egyesülése.

A hadseregek állapota

Az Egyesült Királyság csapatai

A brit gyalogság piros zakót és kék nadrágot viselt. A legfontosabb gyalogsági fegyver a Martini-Henry egylövetű puska volt. Ezt a puskát egy hosszú bajonettel szerelték fel. A királyi tüzérség, díszes kék egyenruhát viselt. Az 1200 fős angol sereg parancsnoka George Pomeroy Colley vezérőrnagy volt. A hadseregét elsősorban közelharcra készítette fel, mert tudta hogy a búrok nagy távolságra lövő fegyvereik és vadászpuskáik miatt így sebezhetőek.

A búrok csapatai

A 3000 fős búr hadsereg gerincét a polgári milícia alkotta, ezért nem volt egyenruha mindenki abban harcolt amiben tudott. A legtöbb ruha viszont barnás, vagy egyéb sötét színű volt, ezzel pedig a búr harcosok könnyen be tudtak olvadni az őket körülvevő szavanna színébe, így messziről gyakorlatilag láthatatlanok az angolok számára. Fő fegyverük a nagy lőtávolságú vadászpuska volt. A búr hadseregből hiányzott a tüzérség, míg az angolok több ágyúval rendelkeztek. A búrok hadereje két részből, lövészekből és pónilovasokból állt. Seregüket Piet Joubert búr tábornok vezette.

A csata menete

Colley erejét Newcastle Natal közelében összpontosította és ultimátumot küldött a búroknak, amelyben azonnali megadásra szólított fel őket. A búrok elutasították azt és Colley ekkor megindította csapatait.

Colley tüzérsége január 28-a reggelén tűz alá vette a búr állásokat. Rövid idővel később az 58. brit lovasezred lovasrohammal támadást indított, mely csak nehézkesen jutott el a búrok állásaihoz. A roham itt elakadt, mert a búrok távolabb álló lövészei olyan hatékonyan lőtték a lovasságot, hogy azok emiatt nagy veszteségeket szenvedtek és visszavonulásra kényszerültek.

A csatát végül a búr lövészek hatékonysága fordította a búrok javára. Az angol parancsnok az őket ért veszteségek hatására elrendelte a visszavonulást. Ez már nem mentette meg azt a közel száz brit katonát akik az ütközet során estek el.

A búrok vesztesége ebben a csatában 14 halott volt, ez a legnagyobbnak számított, amit az egész háború alatt egyetlen csatában veszítettek.

Források