„Csíkszék” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
37. sor: | 37. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
{{Commonskat|Csík Seat}} |
|||
* {{MNéprLex|1|503|1-1316.html}} |
* {{MNéprLex|1|503|1-1316.html}} |
||
A lap 2020. augusztus 23., 11:50-kori változata
Csíkszék, Csíkország | |
A Csíksomlyói búcsúnak helyt adó nyereg | |
Fennállás | 13. század - 1876 |
Ország | Magyar Királyság (történelmi) Románia (jelenlegi) |
Központ | Csíkszereda |
Főbb települések | Csíkszentdomokos, Csíkszentgyörgy, Csíkszentkirály, Madéfalva, Csíkkarcfalva, Csíkszentmárton |
Népesség | |
Népesség | ismeretlen |
Nemzetiségek | székely |
Vallás | római katolikus, görögkatolikus, ortodox, református (1867) |
Nyelv | magyar |
Térkép | |
Csíkszék helyzete a mai értelemben vett Székelyföld területén sárga színnel jelölve | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkszék, Csíkország témájú médiaállományokat. |
Csíkszék régies helyi hagyományokban olykor Csíkország egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek. A szék a Csíki-medencében, az Olt felső medencéjében, a Keleti-Kárpátok és a Hargita közrezártságában fekszik. A magyarság Erdélyben ezen a területen telepedett meg legkésőbb. A 19. században a túlnépesedés jellemezte, ezért az itteni székelyek egy része kivándorolt Moldvába. 1876-ban területéből szervezték Csík vármegyét.
1870-ben 107.285 lakosa volt, melyből 88.639 (82,6%) római katolikus, 16.753 (15,6%) görög katolikus és 1.893 egyéb vallású volt. 82,7% magyar, 15,7% román és 1,6% egyéb nemzetiségű.
Földrajzilag két részre oszlik fel, Alcsíkra és Felcsíkra.
További információk
- Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. 503. o. ISBN 963-05-1286-6