„Andrea Palladio” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a állítmány hozzá
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{személy infobox
{{személy infobox
| típus = építész
|kép=Palladio.jpg
|képaláírás=Andrea Palladio (1576)}}
| kép = Palladio.jpg
| képaláírás = Andrea Palladio (1576)
| alsablon =
}}


'''Andrea Palladio''' (született ''Andrea di Pietro della Gondola'') ([[Padova]], [[1508]]. [[november 30.]] – Maser, [[Veneto]], [[1580]]. [[augusztus 19.]]) észak-itáliai építész, építészeti szakíró. Klasszikus szépségű, tiszta vonalvezetésű palotáival és villáival, a [[reneszánsz]] [[építészet]] legtermékenyítőbb hatású mesterévé vált.
'''Andrea Palladio''' (született ''Andrea di Pietro della Gondola'') ([[Padova]], [[1508]]. [[november 30.]] – Maser, [[Veneto]], [[1580]]. [[augusztus 19.]]) észak-itáliai építész, építészeti szakíró. Klasszikus szépségű, tiszta vonalvezetésű palotáival és villáival, a [[reneszánsz]] [[építészet]] legtermékenyítőbb hatású mesterévé vált.
7. sor: 10. sor:
== Művei ==
== Művei ==


Építészeti krédója szerint egy valamirevaló épület hármas követelménynek felel meg: kényelem, tartósság, szépség – hite szerint, ha ezek közül egy is hiányzik, az épület nem méltó nevére. Legtöbb műve [[Vicenza|Vicenzában]] és környékén áll ''(Bazilika, Palazzo Valmarana, Villa Rotonda).'' [[Velence (Olaszország)|Velencében]] a ''S. Giorgio Maggiore-'' és a ''Redentore-templom''ot építette. [[1570]]-ben négy kötetes építészeti szakkönyvet adott ki ''(I Quattro Libri dell'Architettura).'' A [[palladianizmus|palladiánus]] [[klasszicizmus]] stílusa főleg a [[brit-szigetek]]en hódított teret, [[Írország]]ban a 18. században valósággal hódított a Palladio-mánia, egymást érik a palladiánus kúriák, legtöbb ma is felújítva, eredeti pompájában látogatható.
Építészeti krédója szerint egy valamirevaló épület hármas követelménynek felel meg: kényelem, tartósság, szépség – hite szerint, ha ezek közül egy is hiányzik, az épület nem méltó nevére. Legtöbb műve [[Vicenza|Vicenzában]] és környékén áll ''(Bazilika, Palazzo Valmarana, Villa Rotonda).'' [[Velence (Olaszország)|Velencében]] a ''S. Giorgio Maggiore-'' és a ''Redentore-templom''ot építette. [[1570]]-ben négy kötetes építészeti szakkönyvet adott ki ''(I Quattro Libri dell'Architettura).'' A [[palladianizmus|palladiánus]] [[klasszicizmus]] stílusa főleg a [[brit-szigetek]]en hódított teret, [[Írország]]ban a 18. században valósággal hódított a Palladio-mánia, egymást érik a palladiánus kúriák, legtöbb ma is felújítva, eredeti pompájában látogatható. Munkásságának jelentőségét mutatja, hogy több általa tervezett épület 1994-ben és 1996-ban [[Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái|''Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái'']] néven felkerült az [[UNESCO]] [[Világörökség|Világörökség listájára]].<ref>{{Cite web |title=City of Vicenza and the Palladian Villas of the Veneto |url=https://whc.unesco.org/en/list/712/ |work=UNESCO World Heritage Centre |accessdate=2020-08-19 |language=en |first=UNESCO World Heritage |last=Centre}}</ref>


{| border=1 align=center
{| border=1 align=center

A lap 2020. augusztus 19., 23:31-kori változata

Andrea Palladio
Andrea Palladio (1576)
Andrea Palladio (1576)
SzületettAndrea di Pietro della Gondola
1508. november[1]
Padova[2][1]
Elhunyt1580. augusztus 19. (71 évesen)[3][4]
Állampolgárságavelencei
HázastársaAllegradonna
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrea Palladio témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Andrea Palladio (született Andrea di Pietro della Gondola) (Padova, 1508. november 30. – Maser, Veneto, 1580. augusztus 19.) észak-itáliai építész, építészeti szakíró. Klasszikus szépségű, tiszta vonalvezetésű palotáival és villáival, a reneszánsz építészet legtermékenyítőbb hatású mesterévé vált.

Művei

Építészeti krédója szerint egy valamirevaló épület hármas követelménynek felel meg: kényelem, tartósság, szépség – hite szerint, ha ezek közül egy is hiányzik, az épület nem méltó nevére. Legtöbb műve Vicenzában és környékén áll (Bazilika, Palazzo Valmarana, Villa Rotonda). Velencében a S. Giorgio Maggiore- és a Redentore-templomot építette. 1570-ben négy kötetes építészeti szakkönyvet adott ki (I Quattro Libri dell'Architettura). A palladiánus klasszicizmus stílusa főleg a brit-szigeteken hódított teret, Írországban a 18. században valósággal hódított a Palladio-mánia, egymást érik a palladiánus kúriák, legtöbb ma is felújítva, eredeti pompájában látogatható. Munkásságának jelentőségét mutatja, hogy több általa tervezett épület 1994-ben és 1996-ban Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái néven felkerült az UNESCO Világörökség listájára.[7]

Palladio villái
Villa Godi-Malinverni 15491552, Lonedo di Lugo di Vicenza
Villa Valmarana-Bressan 15411543, Vigardolo di Monticello Conte Otto (Vicenza)
Villa Caldogno 15481570, Caldogno (Vicenza)
Villa Pisani-Ferri 15421569, Bagnolo di Lonigo (Vicenza)
Villa Gazzotti-Marcello 15421557, Bertesina, Vicenza
Villa Forni-Costa 15411560, Montecchio Precalcino (Vicenza)
Villa Saraceno-Lombardi 15451548, Finale di Agugliaro (Vicenza)
Villa Zen 15581566, Donegal di Cessalto (Treviso)
Villa Poiana 15491556, Poiana Maggiore (Vicenza)
Villa Pisani-Placco 15521555, Porta Padova, Montagnana (Padova)
Villa Cornaro-Gable 15511553, Piombino Dese (Padova)
Villa Barbaro-Volpi 15491558, Maser (Treviso)
Villa Badoer 15561563, Fratta Polesine (Rovigo)
Villa Foscari detta La Malcontenta 15581560, Malcontenta di Mira (Venezia)
Villa Chiericati-Rigo 15471580, Vancimuglio di Grumolo delle Abbadesse (Vicenza)
Villa Emo-Capodolista 15591565, Fanzolo di Vedelago (Treviso)
Villa Sarego 15521569, Santa Sofia di Pedemonte (Verona)
Villa Almerico-Capra detta La Rotonda 15651569, Vicenza

Magyarországi kapcsolata

Az Országos Levéltárban őrzött saját kezű Palladio-levél,[8] amelyet először 1927-ben Herzog József tett közzé a Művészet című folyóiratban, arra utal, hogy az építész érintett volt legalább egy magyarországi építkezésben is. A Velencében, 1560 júliusában keltezett, olasz nyelvű, saját kezűleg írt és szignált levélben többek között ez olvasható: „Uraságod kegyeskedjék Márton mesternek, a kőművesnek megmondani, hogy a loggia boltozatának leállványozásával ne legyen olyan sietős, hanem hogy hagyja azt néhány napig beállványozva, amíg a habarcs megköt, mert nem akarnám, hogy gyors leállványozása folytán valami kellemetlenség jönne közbe.”[9] Jelenlegi őrzési helyéből kiindulva Détshy Mihály feltételezi, hogy a levél Nádasdy Tamás nádornak szólt, aki a keltezés évében Sárváron és Sopronkeresztúron is építkezett.

Írásai magyarul

  • Négy könyv az építészetről; utószó: Zádor Anna, ford. Hajnóczi Gábor; Képzőművészeti Alap, Bp., 1982 (Képzőművészeti zsebkönyvtár)
  • Négy könyv az építészetről; ford. Hajnóczi Gábor; KÖH, Bp., 2008

Kapcsolódó szócikkek

Galéria

Jegyzetek

  1. a b c RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. szeptember 6.)
  2. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  3. http://www.treccani.it/enciclopedia/andrea-palladio_(Dizionario-Biografico)/
  4. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  5. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  6. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Палладио Андреа, 2015. szeptember 28.
  7. Centre, UNESCO World Heritage: City of Vicenza and the Palladian Villas of the Veneto (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2020. augusztus 19.)
  8. Országos Levéltár, Kamarai Levéltárak Lymbus gyűjteménye III. sorozata, az XVI. századi iratok 18. kötege, 597. lap.
  9. A levél teljes szövegét eredeti nyelven és magyar fordítással közli: Détshy Mihály: Palladio magyar vonatkozású levele. In: Műemlékvédelem, 1964/4. 242-243. o.

További információk

  • A Soloarquitectura oldalán
  • Cs. Szabó Lászlóː Három esszé a művészetről / A pogány is keresztény / Turner szellemjárásai / Márvány kúria, muzsikával; s.n., Róma, 1976
  • Hajnóczi Gábor: Andrea Palladio; ill. Tóvári László; Corvina, Bp., 1979

Sablon:Csonk-Olasz életrajz Sablon:Csonk-épít