„Egon” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Visszavontam 2001:4C4C:1C9A:C200:25D5:650E:D917:6A06 (vita) szerkesztését (oldid: 22952902) Címke: Visszavonás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
Az '''Egon'''<ref name="anya">A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név</ref> germán eredetű férfinév, amely az ''Ecke-'' és ''Egin-'' kezdetű neveknek, főként az ''Eckehard'' névnek az önállósult rövidülése. Az Eckehard név elemeinek a jelentése: ''kard(hegy)'' és ''erős, merész.''<ref name="ladó">Ladó-Bíró, 52. old.</ref> |
Az '''Egon'''<ref name="anya">A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név</ref> germán eredetű férfinév, amely az ''Ecke-'' és ''Egin-'' kezdetű neveknek, főként az ''Eckehard'' névnek az önállósult rövidülése. Az Eckehard név elemeinek a jelentése: ''kard(hegy)'' és ''erős, merész.''<ref name="ladó">Ladó-Bíró, 52. old.</ref> |
||
__NOTOC__ |
|||
{{Idézet|Az Egon germán, ószász, közép-német eredetű név, jelentése: híres, fényes, fegyver. A művészvilágból Kemény Egon Erkel-díjas zeneszerző, a nagy közönségsikert aratott Valahol Délen című operett, számos daljáték és gyermekeknek írt kórusmű szerzője, az irodalomban Egon Erwin Kisch prágai születésű német író, újságíró ismert tulajdonosa e névnek. |
|||
Magyar Nemzet, 1999.09.01. idézet, részlet}}__NOTOC__{{Idézet|Kemény Egon zeneszerző életében (1905-1969) Magyarországon az osztrák naptár szerint július 15-én volt az Egon-nap.}} |
|||
==Gyakorisága== |
==Gyakorisága== |
||
Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között.<ref name="ladó"/><ref>Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat</ref><ref>[http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |
Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között.<ref name="ladó"/><ref>Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat</ref><ref>[http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |
A lap 2020. augusztus 17., 14:13-kori változata
Az Egon[1] germán eredetű férfinév, amely az Ecke- és Egin- kezdetű neveknek, főként az Eckehard névnek az önállósult rövidülése. Az Eckehard név elemeinek a jelentése: kard(hegy) és erős, merész.[2]
„Az Egon germán, ószász, közép-német eredetű név, jelentése: híres, fényes, fegyver. A művészvilágból Kemény Egon Erkel-díjas zeneszerző, a nagy közönségsikert aratott Valahol Délen című operett, számos daljáték és gyermekeknek írt kórusmű szerzője, az irodalomban Egon Erwin Kisch prágai születésű német író, újságíró ismert tulajdonosa e névnek.
Magyar Nemzet, 1999.09.01. idézet, részlet”
„Kemény Egon zeneszerző életében (1905-1969) Magyarországon az osztrák naptár szerint július 15-én volt az Egon-nap.”
Gyakorisága
Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között.[2][3][4]
Névnapok
Híres Egonok
- Kemény Egon zeneszerző
- Egon Erwin Kisch német újságíró, a „száguldó riporter”
- Maróti Egon történész
- Rónai Egon sportriporter
- Schmidt Egon ornitológus
- Póka Egon basszusgitáros
- Dienes-Oehm Egon diplomata-alkotmánybíró
- Egon Schiele osztrák festő
Jegyzetek
Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)