„Jacobi Jolán” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Készült a(z) „Jolande Jacobi” oldal lefordításával |
Kieg. és javítás |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Személy infobox |
|||
| típus = |
|||
| alsablon = |
|||
}} |
|||
'''Jacobi Andorné Székács Jolán''', külföldön '''Jolande Jacobi''', született ''Schwarz Jolán Sára'' ([[Budapest]], [[1890]]. [[március 25.]]<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DW1Q-XTK?i=6&cat=292437 |title=Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 676/1890. folyószáma alatt |accessdate=2020-08-11}}</ref> – [[Zürich]], [[1973]]. [[április 1.]]) magyar származású svájci [[pszichológus]], aki előbb [[Carl Gustav Jung]] tanítványa, majd munkatársa volt. |
'''Jacobi Andorné Székács Jolán''', külföldön '''Jolande Jacobi''', született ''Schwarz Jolán Sára'' ([[Budapest]], [[1890]]. [[március 25.]]<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DW1Q-XTK?i=6&cat=292437 |title=Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 676/1890. folyószáma alatt |accessdate=2020-08-11}}</ref> – [[Zürich]], [[1973]]. [[április 1.]]) magyar származású svájci [[pszichológus]], aki előbb [[Carl Gustav Jung]] tanítványa, majd munkatársa volt. |
||
== Élete == |
== Élete == |
||
Budapesten született [[Székács Antal]] üveggyáros, nagykereskedő, fővárosi bizottsági tag (1945-ben öngyilkos lett a nyilasok üldözései miatt) és Messinger Antónia gyermekeként. Az első lányok között volt, akik gimnáziumba járhattak. 1908-ban Budapesten érettségizett. 1909. június 20-án házasságot kötött Jacobi Andor (1876–1944) budapesti ügyvéddel.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-X919-YDM?i=271 |title=Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 239/1909. folyószáma alatt |accessdate=2020-08-11}}</ref> A pár 1911-ben áttért az evangélikus hitre. |
Budapesten született [[Székács Antal|Székács (Schwarz) Antal]] üveggyáros, nagykereskedő, fővárosi bizottsági tag (1945-ben öngyilkos lett a nyilasok üldözései miatt) és Messinger Antónia gyermekeként. Az első lányok között volt, akik gimnáziumba járhattak. 1908-ban Budapesten érettségizett. 1909. június 20-án házasságot kötött Jacobi Andor (1876–1944) budapesti ügyvéddel.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-X919-YDM?i=271 |title=Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 239/1909. folyószáma alatt |accessdate=2020-08-11}}</ref> A pár 1911-ben áttért az evangélikus hitre. |
||
Az [[első világháború]] után a [[vörösterror]] elől a Jacobi család két fiukkal - Andorral és Ernővel - [[Bécs|Bécsbe]] költözött. Jacobi Andor 1924-ben [[Depresszió|depressziótól]] szenvedett, s felesége ekkor találkozott először mentális betegséggel. 1926-ban Jacobi Jolán barátságot kötött [[ Trentini Albert |Albert von Trentini]] íróval, akinek hatására 1934-ben áttért a [[Római katolikus egyház|római katolikus]] hitre. |
Az [[első világháború]] után a [[vörösterror]] elől a Jacobi család két fiukkal - Andorral és Ernővel - [[Bécs|Bécsbe]] költözött. Jacobi Andor 1924-ben [[Depresszió|depressziótól]] szenvedett, s felesége ekkor találkozott először mentális betegséggel. 1926-ban Jacobi Jolán barátságot kötött [[ Trentini Albert |Albert von Trentini]] íróval, akinek hatására 1934-ben áttért a [[Római katolikus egyház|római katolikus]] hitre. |
||
36. sor: | 41. sor: | ||
** Átdolgozott új kiadás: ''Mensch und Seele''. Walter, Olten 1971. |
** Átdolgozott új kiadás: ''Mensch und Seele''. Walter, Olten 1971. |
||
* ''Symbole der Wandlung. Analyse des Vorspiels zu einer Schizophrenie'' (mit C.G. Jung). Rascher, Zürich 1952 <small>(= a ''Wandlungen und Symbole der Libido'' átdolgozott kiadása)</small> |
* ''Symbole der Wandlung. Analyse des Vorspiels zu einer Schizophrenie'' (mit C.G. Jung). Rascher, Zürich 1952 <small>(= a ''Wandlungen und Symbole der Libido'' átdolgozott kiadása)</small> |
||
⚫ | |||
{{Jegyzetek}} |
|||
== Fordítás == |
|||
{{Fordítás|de|Jolande Jacobi|oldid=200176940}} |
|||
== Források == |
== Források == |
||
* Literatur von und über Jolande Jacobi im Katalog der Deutschen Nationalbiblothek |
* [https://portal.dnb.de/opac.htm?method=simpleSearch&query=115853650 Literatur von und über Jolande Jacobi] im Katalog der Deutschen Nationalbiblothek |
||
* [http://kaleidoscope-forum.org/talk/index.php?topic=45.0%3Bwap2 Andi Lothian: ''The Remarkable Life and Work of Dr. Jolande Jacobi''] (angolul) |
* [http://kaleidoscope-forum.org/talk/index.php?topic=45.0%3Bwap2 Andi Lothian: ''The Remarkable Life and Work of Dr. Jolande Jacobi''] (angolul) |
||
* Bodrog Miklós: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MTA_MagyarPszichologiaiSzemle_47/?query=%22Sz%C3%A9k%C3%A1cs%20Jol%C3%A1n%22&pg=238&layout=s Száz éve született Jolande Jacobi] (2. szám) Magyar Pszichológiai Szemle 47. (1991) 2. szám |
* Bodrog Miklós: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MTA_MagyarPszichologiaiSzemle_47/?query=%22Sz%C3%A9k%C3%A1cs%20Jol%C3%A1n%22&pg=238&layout=s Száz éve született Jolande Jacobi] (2. szám) Magyar Pszichológiai Szemle 47. (1991) 2. szám |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
<references /> |
|||
⚫ | |||
{{DEFAULTSORT:Jacobi, Jolande}} |
{{DEFAULTSORT:Jacobi, Jolande}} |
||
A lap 2020. augusztus 11., 17:44-kori változata
Jacobi Jolán | |
Született |
1890. március 25.[2][3][4][5] Budapest[6][5] |
Elhunyt | 1973. április 1. (83 évesen)[2][3][4] Zürich[7] |
Állampolgársága | |
Szülei | Székács Antal |
Foglalkozása | pszichológus |
Iskolái | Bécsi Egyetem (–1938, PhD, lélektan) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Jacobi Andorné Székács Jolán, külföldön Jolande Jacobi, született Schwarz Jolán Sára (Budapest, 1890. március 25.[9] – Zürich, 1973. április 1.) magyar származású svájci pszichológus, aki előbb Carl Gustav Jung tanítványa, majd munkatársa volt.
Élete
Budapesten született Székács (Schwarz) Antal üveggyáros, nagykereskedő, fővárosi bizottsági tag (1945-ben öngyilkos lett a nyilasok üldözései miatt) és Messinger Antónia gyermekeként. Az első lányok között volt, akik gimnáziumba járhattak. 1908-ban Budapesten érettségizett. 1909. június 20-án házasságot kötött Jacobi Andor (1876–1944) budapesti ügyvéddel.[10] A pár 1911-ben áttért az evangélikus hitre.
Az első világháború után a vörösterror elől a Jacobi család két fiukkal - Andorral és Ernővel - Bécsbe költözött. Jacobi Andor 1924-ben depressziótól szenvedett, s felesége ekkor találkozott először mentális betegséggel. 1926-ban Jacobi Jolán barátságot kötött Albert von Trentini íróval, akinek hatására 1934-ben áttért a római katolikus hitre.
1928 és 1938 között az Osztrák Kultúrszövetség ügyvezető alelnökeként kulturális és tudományos szervező munkát végzett.[11] E munka során számos kapcsolatot épített ki művészekkel és tudósokkal, a magánéletében is. Köztük volt Hermann Broch és Ernst Polak is. Jacobi hívta fel Polak figyelmét Moritz Schlickre, aki tanulmányaiban meghatározó szerepet játszott.[12]
A Kultúrszövetségben végzett munkája kapcsán találkozott először C. G. Junggal. Ezután elkötelezte magát a jungi analitikus pszichológia mellett. 1934-ben, egy évvel azután, hogy a nácik hatalomra kerültek Németországban, elkezdett pszichológiát tanulni a Bécsi Egyetemen Charlotte Bühler és Karl Bühler irányítása alatt.[13] 1938 kapta meg doktorátusát. Még ebben az évben fiával Svájcba menekült, míg férje visszatért Magyarországra, ahol 1944-ben a budapesti gettóban nyoma veszett. 1938 és 1943 között Jungnál analitikus pszichológiai kiképzést szerzett a Zürich melletti Küsnachtban, illetve 1939-ben kezdeményezte a C. G. Jung Intézet létrehozását.
1939 első felében az angliai emigrációban lévő Ernst Polak is közreműködött a Jacobi Jolán által kiadott műben, amely mestere, C. G. Jung elméleti alapvetéseit foglalja össze.[14] A mű 1940-ben jelent meg először a zürichi Rascher Verlag gondozásában, amihez az előszót C. G. Jung írta. Ezt követően más kiadóknál is megjelent és 15 nyelvre fordították le.[13]
1957-ben osztrák állampolgárságot kapott.
Halála miatt befejezetlen maradt utolsó pszichológiai könyve, amelyen korábban intenzíven dolgozott: "A fa mint szimbólum".
Művei
Szerzőként
- Die Psychologie von C. G. Jung. Eine Einführung in das Gesamtwerk. Rascher, Zürich 1940; 5. erg. A. ebd. 1967.
- Komplex, Archetypus, Symbol in der Psychologie C. G. Jungs. Rascher, Zürich 1957.
- Der Weg zur Individuation. Rascher, Zürich 1965.
- Frauenprobleme, Eheprobleme. Rascher, Zürich 1968.
- Vom Bilderreich der Seele. Wege und Umwege zu sich selbst. Walter, Olten 1969.
- Die Seelenmaske. Einblicke in die Psychologie des Alltags. Walter, Olten 1971.
- Der Baum als Symbol. Aspekte analytischer Psychologie, Basel, 1975.
Szerkesztőként
- Paracelsus: Lebendiges Erbe. Eine Auslese aus seinen sämtlichen Schriften mit 150 zeitgenössischen Illustrationen. Rascher, Zürich 1942
- Újabb kiadás: Paracelsus, Arzt und Gottsucher an der Zeitenwende. Eine Auswahl aus seinem Werk. Mit einer Einführung von Gerhard Wehr. Walter, Olten 1991
- Reprint von 1942. Mit einer Erweiterung von Viktor von Weizsäcker. Reichl, St. Goar 2002.
- Psychologische Betrachtungen. Eine Auswahl aus den Schriften von C.G. Jung. Rascher, Zürich 1945
- Átdolgozott új kiadás: Mensch und Seele. Walter, Olten 1971.
- Symbole der Wandlung. Analyse des Vorspiels zu einer Schizophrenie (mit C.G. Jung). Rascher, Zürich 1952 (= a Wandlungen und Symbole der Libido átdolgozott kiadása)
Jegyzetek
- ↑ https://www.encyclopedia.com/science/encyclopedias-almanacs-transcripts-and-maps/jacobi-jolande-szekacs-mrs-andrew-jacobi-1890
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Gedenkbuch für die Opfer des Nationalsozialismus an der Universität Wien 1938 (német és angol nyelven). Bécsi Egyetem. (Hozzáférés: 2020. november 16.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ LIBRIS, 2013. december 9. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 676/1890. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 11.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 239/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 11.)
- ↑ Paul Michael Lützeler: Freundschaft im Exil: Thomas Mann und Hermann Broch. Klostermann, Frankfurt am Main 2004, S. 49.
- ↑ Dieter Sulzer: Der Nachlass von Ernst Polak im Deutschen Literaturarchiv. Bericht, Verzeichnis und Edition von Briefen Polaks, Werfel und Brochs. In: Fritz Martini, Walter Müller-Seidel, Bernhard Zeller (Hrsg.): Jahrbuch der Deutschen Schillergesellschaft. 23. Jg., Kröner, Stuttgart 1979, S. 527.
- ↑ a b Dieter Sulzer: Der Nachlass von Ernst Polak im Deutschen Literaturarchiv. Bericht, Verzeichnis und Edition von Briefen Polaks, Werfel und Brochs. In: Fritz Martini, Walter Müller-Seidel, Bernhard Zeller (Hrsg.): Jahrbuch der Deutschen Schillergesellschaft. 23. Jg., Kröner, Stuttgart 1979, S. 528.
- ↑ Hartmut Binder: Ernst Polak – Literat ohne Werk. In: Fritz Martini, Walter Müller-Seidel, Bernhard Zeller (Hrsg.): Jahrbuch der Deutschen Schillergesellschaft. 23. Jg., Kröner, Stuttgart 1979, S. 414.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Jolande Jacobi című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Literatur von und über Jolande Jacobi im Katalog der Deutschen Nationalbiblothek
- Andi Lothian: The Remarkable Life and Work of Dr. Jolande Jacobi (angolul)
- Bodrog Miklós: Száz éve született Jolande Jacobi (2. szám) Magyar Pszichológiai Szemle 47. (1991) 2. szám