Eisemann Mihály

Eisemann Mihály
Született	1898. június 19. Budapest vagy Paripás
Elhunyt	1966. február 15. (67 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	zeneszerző, karmester, zongorista
Iskolái	Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (1917–)
Sírhelye	Farkasréti temető (33/3-2-32)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Eisemann Mihály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Eisemann Mihály sírja Budapesten. Farkasréti temető: 33/3-2-32

Eisemann Mihály, Egresi Mihály, teljes nevén: Eisemann Mihály László (Budapest vagy Paripás, 1898. június 19. – Budapest, 1966. február 15.) magyar zeneszerző, karmester, zongorista. Szerzői azonosítója IPI 00009131811

Életpályája

Eisemann Mihály emléktáblája egykori lakhelyén, a Bimbó út 3. szám alatt

Id. Eisemann Mihály és Payerle Éva (1876-1941) gyermekeként született. Kántortanító édesapjától tanult kottát olvasni, énekelni 7 évesen kezdett hegedülni tanulni, de nem lelte örömét benne, inkább zongoraleckéket vett apjától. 17 évesen Varga Vilma növendéke lett. 1917-ben felvették a Zeneakadémiára, Kodály Zoltán, Siklós Albert és Weiner Leó voltak a tanárai. Zeneakadémiai tanulmányaival egy időben jogot is tanult a Budapesti Jogi Egyetemen. 1924. december 17-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Husz Ilona Cecilia tanítónővel, Husz Gusztáv Jakab és Minarovits Cecilia lányával. 1923 és 1927 között bárzongorista volt a Stefánia úti Admiral bárban. Itt fedezte fel Harmath Imre, akkor már ismert szövegíró. A Szeret-e még? és a Lesz maga juszt is az enyém című daluk néhány hét alatt Eisemannt is országosan ismertté tette. Három mákvirág címmel Szilágyi Lászlóval írta meg első operettjét, amelyet Miss Amerika címmel mutatott be a Fővárosi Operettszínház 1929. január 12-én. 1931-ben a Die Schwebende Jungfrau című német filmhez írt először filmzenét. 1931 és 1943 között 11 magyar filmhez írt filmzenét. 1945 után ismét bárzongorista lett, 1958-ban mutatták be utolsó előtti operettjét a Bástyasétány 77-et (vagy "A Bástya", ahogy Eisemann gyakorta nevezte). A közkedvelt vélekedéssel ellentétben sosem volt a Fővárosi Nagycirkusz karmestere. A félreértést az okozhatja, hogy a Cirkusz csillaga című operettjét ő dirigálta a Nagycirkuszban. 1965-ben hazalátogatott szülőföldjére, tiszteletére díszelőadást rendeztek a szabadkai színházban. Haláláig Budapesten élt. Kedvenc saját szerzeménye: Mondja, mi ragyog a szemén (1936).

Művei

Filmzenék

• Die Schwebende Jungfrau (1931) Német film
• Er und sein Diener (1931) Német film
• Jeder fragt nach Erika (1931) Német film
• Hyppolit, a lakáj (1931)
• Kísértetek vonata (1933)
• Trenul fantoma (1933) Francia film
• Es flüstert die Liebe / Szerelemmel vádollak (1935) Német/Magyar film
• A miniszter barátja (1939)
• Vadrózsa (1939)
• Tokaji aszú (1941)
• Egy csók és más semmi (1941)
• Édes ellenfél (1941)
• Kölcsönkért férjek (1942)
• Heten, mint a gonoszok (1943) Társszerző M. Jaryval
• Makrancos hölgy (1943)
• Családunk szégyene (1943)

Operettek

Mű címe	Szövegíró	Bemutató ideje	Színház
Miss Amerika	Szilágyi László	1929. január 12.	Fővárosi Operettszínház
Alvinczi huszárok	Szilágyi László	1930. április 30.	Király Színház
Zsákbamacska	Szilágyi László	1931. november 25.	Pesti Színház
Ameikai lányok (egy betétdal) társzeneszerző: Sándor Jenő	Bús Fekete László	1931.	Király Színház
Egy csók és más semmi	Szövegkönyv: Éri Halász Imre– vers: Békeffi István	1932. május	Magyar Színház
A cirkusz csillaga (társzeneszerző: Komjáti Károly)	Szövegkönyv: Bus-Fekete László, vers: Békeffi István	1934. július	Vígszínház vendégjátéka a Fővárosi Nagycirkuszban
Vadvirág	Anday Ernő–Szilágyi László, versek: Harmath Imre	1934	Andrássy-úti Színház
Én és a kisöcsém	Szövegkönyv és vers: Szilágyi László	1934. december	Fővárosi Operettszínház
Ezüstmenyasszony	Szövegkönyv: Bús-Fekete László, Góth Sándor, Szilágyi László	1935. december 19.	Royal Színház
Meseáruház	Szövegkönyv: Szilágyi László	1936	Fővárosi Operettszínház
Kávé habbal	Szövegkönyv: Barabás Pál– vers: Harmat Imre	1938	Royal Színház
Handa Banda	Szövegkönyv: K. Halász Gyula–Szilágyi László-Kristóf Károly	1940. január 26.	Fővárosi Operettszínház
Tokaji aszú	Szövegkönyv: Szilágyi László	1940. március	Fővárosi Operettszínház
Angóramacska	Szövegkönyv: Szilágyi László és Kellér Dezső	1940. április	Vígszínház
XIV. René	Szövegkönyv és vers: Harsányi Zsolt– szövegkönyv: Zágon István	1940. szeptember	Vígszínház
Fiatalság-bolondság	Szövegkönyv: K. Halász Gyula–Kristóf Károly–vers: Kellér Dezső	1940. október 25.	Fővárosi Operettszínház
Leány a talpán	Molnár Géza (valószínűleg Tabi László álneve)	1942. május	Vidám Színház
Egy boldog pesti nyár (társzeneszerző: Buday Dénes és Fényes Szabolcs)	Szövegkönyv: Orbók Attila (álnév: Békeffi István) vers: Mihály István	1943. április 14.	Fővárosi Operettszínház
Fekete Péter	Vers: Zágon István Szövegkönyv: Somogyi Gyula	1943. június 1.	Vígszínház
Őfelsége, a mama	Szövegkönyv és vers: Ihász Aladár (álnév: Vaszary Gábor)	1944. április	Új Magyar Színház
Bástyasétány 77.	Szövegkönyv: Baróti Géza–vers: Dalos László	1958	Fővárosi Operettszínház
Füredi Annabál	Szövegkönyv: Baróti Géza, vers: Dalos László	??	??

Slágerek

A vén budai hársfák Ámor, a szerelmesek cinkosa Csopak, Somló, Badacsony Így szép Lecsó Negyvenhatos sárga villamoson Holdas éj a Dunán Május van, az orgona virágzik Vasárnap délután Ott maradt Budán a szívem Jó volna boldog lenni teveled Én minden rosszat Minek is van szerelem Mia bella szinyorina János legyen fenn a János hegyen A szívemben egy szoba kiadó Kié vagy, mondd Mért vagy a másé? Gyűlölöm magát Szeretem én az uramat Van, aki bevallja Szeret-e még? A lehulló falevelet

Szerelmes lettem magába Fodros szoknya Szeressen úgy, ahogy csak tud Jaj, de jó a habos sütemény Bőg a tehén Köszönöm, hogy imádott Pá, kis aranyom Rózsa, rózsa bazsarózsa Becsíptem, mint egy potyka Csa-csa-csak egy cseppet ittam Hosszú az éjszaka Maga nős ember Egy kis rúzs Egy csók és más semmi Ha valaki szereti az urát Hallod-e Rozika te Egy kis édes félhomályban A pénz beszél Megöl a szerelem Száll a hinta Szegény ártatlan kislány Aki autón járni óhajt Holdvilágos éjszakán

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Színészkönyvtár
• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  

További információk

• Eisemann Mihály zeneszerző oldala
• Szeret-e még? (NAVA - Gramofon Online)
• Lesz maga juszt is az enyém (NAVA - Gramofon Online)
• A lehulló falevelet sodorja a szél is (NAVA - Gramofon Online)
• Hová járunk ezután (NAVA - Gramofon Online)
• Aki autón járni óhajt (NAVA - Gramofon Online)
• Postásdal (Nincs szebb ember a Jóskánál) (NAVA - Gramofon Online)
• Milyen furcsa hogy az ember szeret(NAVA - Gramofon Online)
• Becézd szeresd a nőt (NAVA - Gramofon Online)
• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
• Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
• Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999. o. (A Tisza Hangja No. 17.)
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
• Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
• A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936.
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Könnyűzenei lexikon. Szerk. Sebők János-Szabó Béla. Bp., Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1987.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub