„Linus Torvalds” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1
57. sor: 57. sor:
== Linux ==
== Linux ==
{{Bővebben|Linux}}
{{Bővebben|Linux}}
A Linux operációs rendszer fejlesztésébe Torvalds a 386-os számítógép [[védett módú programozás]]ának megismerése céljából kezdett bele. Elégedetlen volt az egyetemen tanított ([[Andrew S. Tanenbaum]] által kitalált) szabad forráskódú [[Minix]] operációs rendszerrel (emiatt több éles vita is kibontakozott közte és Tanenbaum között), így belefogott nagyszabású terve megvalósításába. Legfőbb érdeme, hogy egy jól használható, nyílt forrású [[kernel]]t (=rendszermagot) írt, és erre telepítette a [[GNU C]] fejlesztőrendszert. Eredményeit azok igen korai stádiumában nyilvánosságra hozta az [[internet]]en, ahol ötlete nagyon élénk visszhangra talált, sokan azonnal bekapcsolódtak a fejlesztésébe. Ma is ő a rendszermag (kernel) vezető fejlesztője.
A Linux operációs rendszer fejlesztésébe Torvalds a 386-os számítógép [[védett módú programozás]]ának megismerése céljából kezdett bele. Elégedetlen volt az egyetemen tanított ([[Andrew S. Tanenbaum]] által kifejlesztett) szabad forráskódú [[Minix]] operációs rendszerrel (emiatt több éles vita is kibontakozott közte és Tanenbaum között), így belefogott nagyszabású terve megvalósításába. Legfőbb érdeme, hogy egy jól használható, nyílt forrású [[kernel]]t (=rendszermagot) írt, és erre telepítette a [[GNU C]] fejlesztőrendszert. Eredményeit azok igen korai stádiumában nyilvánosságra hozta az [[internet]]en, ahol ötlete nagyon élénk visszhangra talált, sokan azonnal bekapcsolódtak a fejlesztésébe. Ma is ő a rendszermag (kernel) vezető fejlesztője.


A [[Linux]] kernel és a köré épített [[GNU]] alkalmazások együtt adják a GNU/Linux operációs rendszert. Ez több különböző terjesztésben (disztribúció) is elérhető, kihasználva a GNU szoftverek szabad felhasználását.
A [[Linux]] kernel és a köré épített [[GNU]] alkalmazások együtt adják a GNU/Linux operációs rendszert. Ez több különböző terjesztésben (disztribúció) is elérhető, kihasználva a GNU szoftverek szabad felhasználását.

A lap 2020. augusztus 9., 11:37-kori változata

Linus Torvalds
SzületettLinus Benedict Torvalds
1969. december 28. (54 éves)[1][2][3][4]
Helsinki[5]
Állampolgársága
HázastársaTove Torvalds
Gyermekeihárom gyermek:
  • Patricia Miranda Torvalds
  • Daniela Yolanda Torvalds
  • Celeste Amanda Torvalds
SzüleiAnna Torvalds
Nils Torvalds
Foglalkozásaprogramozó
Iskolái
  • Svenska normallyceum
  • Helsinki Egyetem (1988–1996, mesterfokozat, számítástudomány)
Kitüntetései
  • A 100 legnagyobb finn
  • Nokia Foundation Recognition Award
  • EFF Pioneer Award (1998)
  • honorary doctor of Stockholm University (1999)
  • Lovelace Medal (2000)
  • a Helsinki Egyetem díszdoktora (2000. június)[8]
  • European of the Year (2001)
  • Computer History Museum fellow (2008)
  • Internet Hall of Fame (2012)[9]
  • Millennium Technology Prize (2012)[10][11]
  • Computer Pioneer Award (2014)[12]
  • IEEE Masaru Ibuka Consumer Electronics Award (2018)

A Wikimédia Commons tartalmaz Linus Torvalds témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Linus Benedict Torvalds (Helsinki, 1969. december 28.) a népszerű, Unix-szerű operációs rendszer, a Linux fejlesztésének elindítója, jelenleg is egyik fő fejlesztője.

Szülei korán elváltak, Linust az anyja Helsinkiben nevelte fel. Anyanyelve a svéd, de finnül is anyanyelvi szinten beszél.

Három kislánya van: Patricia Miranda, Daniela és Celeste Torvalds. 1997 eleje óta az USA-ban (Santa Clara) élnek. Jelenleg Linus munkaadója a Linux Foundation, amely a korábbi OSDL (Open Source Development Labs) és a Free Standards Group egyesüléséből jött létre. A Linux Foundation az ipar fontos szervezetei, cégei által fenntartott alapítvány, amely anyagi hátteret teremt a Linux kernel fejlesztésének.

Felmenői között sok tanult ember volt. Anyai nagyapja sokat foglalkozott vele, és nagyon fiatalon kapcsolatba került nagyapja számítógépével, melyen kisebb, majd egyre összetettebb programokat írt. Amikor a Linux kernel fejlesztésébe belekezdett, a Helsinki Egyetem hallgatója volt.

Linux

A Linux operációs rendszer fejlesztésébe Torvalds a 386-os számítógép védett módú programozásának megismerése céljából kezdett bele. Elégedetlen volt az egyetemen tanított (Andrew S. Tanenbaum által kifejlesztett) szabad forráskódú Minix operációs rendszerrel (emiatt több éles vita is kibontakozott közte és Tanenbaum között), így belefogott nagyszabású terve megvalósításába. Legfőbb érdeme, hogy egy jól használható, nyílt forrású kernelt (=rendszermagot) írt, és erre telepítette a GNU C fejlesztőrendszert. Eredményeit azok igen korai stádiumában nyilvánosságra hozta az interneten, ahol ötlete nagyon élénk visszhangra talált, sokan azonnal bekapcsolódtak a fejlesztésébe. Ma is ő a rendszermag (kernel) vezető fejlesztője.

A Linux kernel és a köré épített GNU alkalmazások együtt adják a GNU/Linux operációs rendszert. Ez több különböző terjesztésben (disztribúció) is elérhető, kihasználva a GNU szoftverek szabad felhasználását.

Életútja

Linus Helsinkiben született, szülei Anna és Nils Torvalds újságírók, nagyapja Ole Torvalds költő volt. Mindkét szülője a Helsinki Egyetem lázadó ifjúságához tartozott az 1960-as években.

Családja a finnországi svéd nyelvű kisebbség tagja, amely a lakosság 5%-át teszi ki.

Torvalds keresztnevét Linus Pauling amerikai Nobel-díjas kémikus után kapta, bár ő azt állítja, hogy Linus után kapta a Peanuts nevű képregényből.

A Rebel Code: Linux and the Open Source Revolution című könyvében Torvalds a következőt írja:

"Úgy gondolom, hogy ugyanannyi köze van a nevemnek a képregényhőshöz, mint Paulinghoz, ezért 50%-ban egy Nobel-díjas kémikus és 50%-ban egy pokróchurcoló képregényhős keveréke vagyok."[13]

Torvalds a Helsinki Egyetemen tanult 1988 és 1996 között, ahol mesterfokozatot szerzett számítógéptudományból. Diplomamunkájának a következő volt a címe: Linux: A Portable Operating System (Linux: Egy hordozható operációs rendszer).

A számítógépekkel való ismerkedést egy Commodore VIC-20-szal kezdte. A VIC-20 után vásárolt egy Sinclair QL-t, amit jelentős mértékben átalakított, különösen operációs rendszer szinten.

Írt egy assemblert és egy szövegszerkesztőt a QL-re, és néhány játékot is. Állítólag, írt egy Pac-Man klónt is Cool Man címmel.

1990-ben vásárolt egy Intel 80386-alapú IBM PC-t, melyen néhány hétig Prince of Persia-t játszott, majd beszerzett egy Minix rendszert, amely lehetővé tette számára, hogy elkezdje a Linux fejlesztését.

1997 és 1999 között a 86open-nel is foglalkozott. A 86open tagjaival (BeOS, BSDI, FreeBSD, NetBSD, SCO, SunSoft, Linux) az Intel-hardverre készült Unix és Unix-szerű rendszerek standard bináris formátumát választották ki. Ez végül az ELF lett.

Jegyzetek

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. Babelio (francia nyelven)
  3. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Linus Torvalds (svéd nyelven). Society of Swedish Literature in Finland
  5. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  6. Leo Kelion: Linus Torvalds: Linux succeeded thanks to selfishness and trust. BBC, 2012. június 13. (Hozzáférés: 2016. március 31.)
  7. Biografiskt lexikon för Finland (svéd nyelven). Society of Swedish Literature in Finland
  8. Just for Fun: The Story of an Accidental Revolutionary
  9. https://www.internethalloffame.org/inductee/linus-torvalds/
  10. Open source operating system - Millennium Technology Prize
  11. Linux creator, stem cell scientist win big technology prize
  12. Torvalds 2014 Computer Pioneer Award | IEEE Computer Society
  13. Moody, Glyn. Rebel Code: Linux and the Open Source Revolution. Perseus Books Group, 336. o. (2002. április 18.). ISBN 0738206709  Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források