„Asta Nielsen” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
dán színésznő
 
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
dán színésznő
{{Személy infobox
{{Személy infobox
|típus = színész
|típus = színész

A lap 2020. augusztus 6., 13:26-kori változata

Asta Nielsen
Stella szerepében a Den sorte drøm c. filmben (1911)
Stella szerepében a Den sorte drøm c. filmben (1911)
SzületettAsta Sofie Amalie Nielsen
1881. szeptember 11.[1][2][3][4][5]
Gammel Kongevej[6][7][8]
Elhunyt1972. május 25. (90 évesen)[9][10]
Frederiksberg
Állampolgárságadán[11]
Házastársa
  • Urban Gad
  • Gregori Chmara (1923–1930)
Gyermekeiegy gyermek
Foglalkozása
KitüntetéseiNémet filmdíj

A Wikimédia Commons tartalmaz Asta Nielsen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Asta Nielsen (Koppenhága-Vesterbro, 1881. szeptember 11.Frederiksberg, 1972. május 25.) dán színésznő.

Magánélete

Nielsen több alkalommal házas volt.

  • 1912: Urban Gad (1879–1947), 1918-ban elváltak
  • 1919: Freddy Wingaardh, 1927-ben elváltak
  • 1970: Anders Christian Theede (1899-1988)

1923 és 1930 között Gregori Chmara (1878–1970) Asta élettársa volt.

Az összes házasság gyermektelen volt, de Jesta nevű lánya volt (1901–1964).

Filmográfia

Némafilmek

  • 1910: Afgrunden
  • 1911: Heißes Blut
  • 1911: Nachtfalter
  • 1911: Den Sorte drøm
  • 1911: Im großen Augenblick
  • 1911: Zigeunerblut
  • 1911: Balletdanserinden
  • 1911: Der fremde Vogel
  • 1911: Die Verräterin
  • 1912: Die Macht des Goldes
  • 1912: Die arme Jenny
  • 1912: Zu Tode gehetzt
  • 1912: Der Totentanz (fragment)
  • 1912: Die Kinder des Generals
  • 1912: Wenn die Maske fällt
  • 1912: Das Mädchen ohne Vaterland
  • 1912: Jugend und Tollheit
  • 1912: Der Tod in Sevilla – rendező: Urban Gad
  • 1913: Komödianten
  • 1913: Die Sünden der Väter
  • 1913: Die Suffragette
  • 1913: S1
  • 1913: Die Filmprimadonna
  • 1914: Engelein
  • 1914: Das Kind ruft
  • 1914: Zapatas Bande
  • 1914: Das Feuer – rendező: Urban Gad
  • 1914: Die falsche Asta Nielsen
  • 1914: Weiße Rosen – rendező: Urban Gad
  • 1914: Die ewige Nacht
  • 1915: Vordertreppe – Hintertreppe
  • 1916: Engeleins Hochzeit
  • 1916: Das Liebes-ABC
  • 1916: Dora Brandes
  • 1916: Im Lebenswirbel
  • 1916: Aschenbrödel
  • 1916: Das Eskimobaby – rendező: Walter Schmidthäusler
  • 1917: Das Versuchskaninchen – rendező: Edmund Edel
  • 1918: Das Eskimobaby
  • 1918: Die Börsenkönigin
  • 1919: Rausch – rendező: Ernst Lubitsch
  • 1919: Das Ende vom Liede – rendező: Willy Grunwald
  • 1919: Nach dem Gesetz
  • 1919: Mod lyset
  • 1920: Der Reigen
  • 1920: Mata Hari – rendező: Ludwig Wolff
  • 1920: Kurfürstendamm
  • 1920: Steuermann Holk
  • 1921: Hamlet
  • 1921: Irrende Seelen – rendező: Carl Froelich
  • 1921: Fräulein Julie
  • 1921: Die Geliebte Roswolskys
  • 1922: Vanina
  • 1922: Die Tänzerin Navarro
  • 1922: Der Absturz
  • 1923: Erdgeist
  • 1923: Das Haus am Meer
  • 1923: I.N.R.I. – Ein Film der Menschlichkeit
  • 1924: Die Frau im Feuer
  • 1924: Die Schmetterlingsschlacht
  • 1925: Hedda Gabler
  • 1925: Lebende Buddhas
  • 1925: Bánatos utca (Die freudlose Gasse) – rendező: Georg Wilhelm Pabst
  • 1927: Laster der Menschheit
  • 1927: Dirnentragödie
  • 1927: Gehetzte Frauen
  • 1927: Kleinstadtsünder
  • 1927: Das gefährliche Alter

Hangosfilmek

  • 1932: Unmögliche Liebe
  • 1968: Asta Nielsen (Dokumentumfilm) – rendező: Asta Nielsen

Jegyzetek

  1. Német Nemzeti Könyvtár: Asta Nielsen (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. Kunstindeks Danmark (dán és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Mindetavle for Asta Nielsen
  7. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 12.)
  8. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Нильсен Аста, 2015. szeptember 28.
  9. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. augusztus 30.)
  10. gravsted.dk (dán nyelven)
  11. LIBRIS, 2012. szeptember 25. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)

Irodalom

  • Andreas Hansert: Asta Nielsen und die Filmstadt Babelsberg. Das Engagement Carl Schleussners in der deutschen Filmindustrie. Michael Imhof, Petersberg 2007, ISBN 978-3-86568-232-1.
  • Asta Nielsen: Die schweigende Muse – Lebenserinnerungen. Carl Hanser, München 1977, ISBN 3-446-12420-9.
  • Hans Schifferle: Magie des Körpers. „Totentanz“ mit Asta Nielsen (1912). In: Peter Buchka (Hrsg.): Deutsche Augenblicke. Eine Bilderfolge zu einer Typologie des Films (= „Off“-Texte. Bd. 1). Belleville, München 1996, ISBN 3-923646-49-6, S. 10 f. (zuerst: Süddeutsche Zeitung 1995).
  • Renate Seydel, Allan Hagedorff (Hrsg.): Asta Nielsen. Eine Biographie. Ihr Leben in Fotodokumenten, Selbstzeugnissen und zeitgenössischen Betrachtungen. Gestaltet von Bernd Meier und mit einem Vorwort versehen von Svend Kragh-Jacobsen. 1. Auflage. Henschelverlag Kunst und Gesellschaft, Berlin (DDR) 1981. 263 S., mit s/w Abb. (LSV-Nr. 8414, 625284 4) (2. Auflage. ebenda 1984).
  • Renate Seydel (Hrsg.): Asta Nielsen. 1881–1972. Ein Leben zwischen Kopenhagen – Berlin und Hiddensee. Demmler Verlag, Ribnitz-Damgarten 2011, ISBN 978-3-910150-86-7.
  • Günter Helmes: „Senkt die Fahnen vor ihr, denn sie ist unvergleichlich und unerreicht.“ Annäherungen an Asta Nielsen, den ersten ‚Star‘ der Filmgeschichte. In: Jahrbuch zur Kultur und Literatur der Weimarer Republik, Bd. 17, 2015/16, S. 47–73.
  • Barbara Beuys: Asta Nielsen : Filmgenie und Neue Frau, Berlin : Insel Verlag, 2020, ISBN 978-3-458-17841-5

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Asta Nielsen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Asta Nielsen című dán Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.