„Kárpótlás (jog)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Kárópótlás (jog)/Új, építés alatt Címke: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve |
Van képünk hozzá |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{építés alatt}} |
{{építés alatt}} |
||
[[File:Kárpótlási jegy.tif|thumb|right|Egy kárpótlási jegy]] |
|||
Magyarországon némi bizonytalanság mutatkozik a [[kártérítés]], [[kártalanítás]] illetve a kárpótlás fogalmainak használatában. Következetes terminológiai különbséget kell tenni a jogellenes magatartások következményeiért való kártérítési, továbbá a jogos károkozásokért való kártalanítási kötelezettség között. Ugyanakkor - dogmatikai tisztázatlansága miatt - A 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv) javaslata mellőzi a kárpótlásra vonatkozó hivatkozást. |
Magyarországon némi bizonytalanság mutatkozik a [[kártérítés]], [[kártalanítás]] illetve a kárpótlás fogalmainak használatában. Következetes terminológiai különbséget kell tenni a jogellenes magatartások következményeiért való kártérítési, továbbá a jogos károkozásokért való kártalanítási kötelezettség között. Ugyanakkor - dogmatikai tisztázatlansága miatt - A 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv) javaslata mellőzi a kárpótlásra vonatkozó hivatkozást. |
||
A lap 2020. augusztus 5., 22:17-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Magyarországon némi bizonytalanság mutatkozik a kártérítés, kártalanítás illetve a kárpótlás fogalmainak használatában. Következetes terminológiai különbséget kell tenni a jogellenes magatartások következményeiért való kártérítési, továbbá a jogos károkozásokért való kártalanítási kötelezettség között. Ugyanakkor - dogmatikai tisztázatlansága miatt - A 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv) javaslata mellőzi a kárpótlásra vonatkozó hivatkozást.
A kárpótlás Magyarországon 1990 után
A kárpótlás fogalma a magyar politikai életben az Antall-kormány idején állt - főleg a privatizáció összefüggő - belpolitikai viták kereszttüzében és ekkor kapott törvényi szabályozást.
A kárpótlási jegy
A kárpótlási jegy fogalmát az 1991. évi XXV. a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvény határozza meg. A kárpótlási jegy egy olyan speciális értékpapír, amelyet a magyar állam a meghatározott feltételeknek megfelelő kárpótoltak részére bocsátott ki a kárpótlás mértékének megfelelő értékben.
A kárpótlási jegy bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést névértékében megtestesítő értékpapír.
A kárpótlási jegy 1991. augusztus 10. napjától 1994. december 31. napjáig kamatozik, a kamat mértéke a jegybanki kamat 75%-a.
Vonatkozó jogszabályok
- 1991. évi XXXII. törvény az egykori egyházi ingatlanok tulajdonának rendezéséről
- 1991. évi XXXIII. törvény egyes állami vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról
- T/10727 sz. törvényjavaslat
- 2016. évi CII. törvény az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításáról
- 283/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet Az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény végrehajtásáról szóló 111/1992. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról
- 1631/2016. (XI. 17.) Korm. határozat A XX. századi diktatúrák áldozatainak járó kárpótlási célú nyugdíj-kiegészítéseket és juttatásokat szabályozó jogszabályok alapján járó juttatások emeléséről