„Keton” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
linkek Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
[[Fájl:Aceton.svg|150px|jobbra|bélyegkép|[[Aceton]], a legegyszerűbb keton]] |
[[Fájl:Aceton.svg|150px|jobbra|bélyegkép|[[Aceton]], a legegyszerűbb keton]] |
||
A '''ketonok''' [[oxocsoport]]ot (═O) tartalmazó oxigéntartalmú szerves vegyületek, melyeknél a funkciós csoport egy láncközi vagy gyűrűs C-atomhoz kapcsolódik. Általános képletük: R<sub>1</sub>–CO–R<sub>2</sub>. A képletben szereplő ''R<sub>1</sub>'', ''R<sub>2</sub>'' láncokat a keton oldalláncainak nevezzük. |
A '''ketonok''' [[oxocsoport]]ot (═O) tartalmazó, oxigéntartalmú szerves vegyületek, melyeknél a [[funkciós csoport]] egy láncközi vagy gyűrűs C-atomhoz kapcsolódik. Általános képletük: R<sub>1</sub>–CO–R<sub>2</sub>. A képletben szereplő ''R<sub>1</sub>'', ''R<sub>2</sub>'' láncokat a keton oldalláncainak nevezzük. |
||
Szabályos nevüket a megfelelő szénhidrogénlánc nevének végéhez illesztett ''-on'' végződéssel jelöljük. Az ''-on'' végződés előtt feltüntetjük annak a szénatomnak a számát, amelyhez az oxocsoport kapcsolódik. Így az [[aceton]] (CH<sub>3</sub>–CO–CH<sub>3</sub>) szabályos, [[kémiai nómenklatúra]] szerinti neve propán-2-on. Egyes ketonok régies neve is használatos. |
Szabályos nevüket a megfelelő szénhidrogénlánc nevének végéhez illesztett ''-on'' végződéssel jelöljük. Az ''-on'' végződés előtt feltüntetjük annak a szénatomnak a számát, amelyhez az oxocsoport kapcsolódik. Így az [[aceton]] (CH<sub>3</sub>–CO–CH<sub>3</sub>) szabályos, [[kémiai nómenklatúra]] szerinti neve propán-2-on. Egyes ketonok régies neve is használatos. |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
== Fizikai tulajdonságok == |
== Fizikai tulajdonságok == |
||
A kisebb- és közepes szénatomszámú ketonok jellegzetes, az [[éter (kémia)|éterekéhez]] hasonló szagú folyadékok. Forráspontjuk az [[alkoholok]]énál és a [[ |
A kisebb- és közepes szénatomszámú ketonok jellegzetes, az [[éter (kémia)|éterekéhez]] hasonló szagú folyadékok. Forráspontjuk az [[alkoholok]]énál és a [[karbonsavak]]<nowiki/>énál alacsonyabb, mivel nem képesek [[hidrogénkötés|hidrogén-híd]] kialakítására, viszont a [[szénhidrogének]]<nowiki/>énél magasabb, mivel a poláris molekulák [[Dipólus-dipólus kölcsönhatás|dipól-dipól kölcsönhatás]]<nowiki/>ba léphetnek egymással. A kis szénatomszámú ketonok jól oldódnak vízben, a szénatomszám növekedésével az oldhatóság egyre csökken, az ötös szénatomszámú ketonok már vízben gyakorlatilag nem oldódnak. Az összes keton jól oldódik alkoholban és éterben. |
||
== Kémiai tulajdonságok == |
== Kémiai tulajdonságok == |
||
A ketonok oldalláncai jellegük szerint [[szubsztitúció]]s, [[addíció]]s, vagy egyéb reakciókban vehetnek részt. |
A ketonok oldalláncai jellegük szerint [[szubsztitúció]]s, [[addíció]]s, vagy egyéb reakciókban vehetnek részt. |
||
A ketonok az [[aldehid]]ekkel ellentétben enyhe oxidációs hatásra nem oxidálódnak, így nem adják sem az [[ezüsttükörpróba|ezüsttükör]]-, sem a [[Fehling-próba|Fehling-próbát]]. Megfelelően erős oxidációs hatásra (pl. [[salétromsav|HNO<sub>3</sub>]]) azonban lánchasadás mellett oxidálhatók, ekkor különféle szénatomszámú |
A ketonok az [[aldehid]]ekkel ellentétben enyhe oxidációs hatásra nem oxidálódnak, így nem adják sem az [[ezüsttükörpróba|ezüsttükör]]-, sem a [[Fehling-próba|Fehling-próbát]]. Megfelelően erős oxidációs hatásra (pl. [[salétromsav|HNO<sub>3</sub>]]) azonban lánchasadás mellett oxidálhatók, ekkor különféle szénatomszámú karbonsavak keletkeznek. |
||
== Előállításuk == |
== Előállításuk == |
||
23. sor: | 23. sor: | ||
{{Oxigéntartalmú szerves vegyületek}} |
{{Oxigéntartalmú szerves vegyületek}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
{{portál|kémia}} |
|||
[[Kategória:Ketonok| ]] |
[[Kategória:Ketonok| ]] |
A lap 2020. augusztus 2., 13:20-kori változata
A ketonok oxocsoportot (═O) tartalmazó, oxigéntartalmú szerves vegyületek, melyeknél a funkciós csoport egy láncközi vagy gyűrűs C-atomhoz kapcsolódik. Általános képletük: R1–CO–R2. A képletben szereplő R1, R2 láncokat a keton oldalláncainak nevezzük.
Szabályos nevüket a megfelelő szénhidrogénlánc nevének végéhez illesztett -on végződéssel jelöljük. Az -on végződés előtt feltüntetjük annak a szénatomnak a számát, amelyhez az oxocsoport kapcsolódik. Így az aceton (CH3–CO–CH3) szabályos, kémiai nómenklatúra szerinti neve propán-2-on. Egyes ketonok régies neve is használatos.
A ketonok legegyszerűbb képviselője az aceton. Innen a neve is a német Aketone rövidítéséből.[1]
Fizikai tulajdonságok
A kisebb- és közepes szénatomszámú ketonok jellegzetes, az éterekéhez hasonló szagú folyadékok. Forráspontjuk az alkoholokénál és a karbonsavakénál alacsonyabb, mivel nem képesek hidrogén-híd kialakítására, viszont a szénhidrogénekénél magasabb, mivel a poláris molekulák dipól-dipól kölcsönhatásba léphetnek egymással. A kis szénatomszámú ketonok jól oldódnak vízben, a szénatomszám növekedésével az oldhatóság egyre csökken, az ötös szénatomszámú ketonok már vízben gyakorlatilag nem oldódnak. Az összes keton jól oldódik alkoholban és éterben.
Kémiai tulajdonságok
A ketonok oldalláncai jellegük szerint szubsztitúciós, addíciós, vagy egyéb reakciókban vehetnek részt.
A ketonok az aldehidekkel ellentétben enyhe oxidációs hatásra nem oxidálódnak, így nem adják sem az ezüsttükör-, sem a Fehling-próbát. Megfelelően erős oxidációs hatásra (pl. HNO3) azonban lánchasadás mellett oxidálhatók, ekkor különféle szénatomszámú karbonsavak keletkeznek.
Előállításuk
A ketonok előállítása a nekik megfelelő szekunder alkohol oxidációjával történhet. Előállíthatók továbbá a megfelelő karbonsavak kalciumsóinak hevítésével is.
Jegyzetek
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 78. o. ISBN 963 8334 96 7