Lettország

Lett Köztársaság
Latvijas Republika

(Lettország zászlaja) (Lettország címere)
mottó : nincs
Hivatalos nyelv	lett
Főváros	Riga
Elnök	Valdis Zatlers
Miniszterelnök	Aigars Kalvītis
Terület  - teljes  - % víz	121. 64 589 km² 1,5%
Népesség  - teljes (2001)  - Népsűrűség	137. 2 385 231 37/km²
Függetlenség  -kikiáltása  -elismerése	Az Orosz Birodalomtól 1918. november 18. 1920. augusztus 11.
Pénznem	Lett lat (LVL)
Időzóna	UTC +2
Nemzeti himnusz	Dievs, Sveti Latviju
TLD	.lv
Hívószám	+371
Lettország térképe Észtország Orosz- ország Fehéroroszország Litvánia RIGA Jurmala Ventspils Liepaja Jelgava Daugavpils Valmiera Alūksne Rezekne Jēkabpils Skrunda Balti-tenger Rigai- öböl

Lettország (hivatalos nevén: Lett Köztársaság): független állam Északkelet-Európában. A Balti-tenger mellett fekvő Lettország a balti államok egyike Észtország és Litvánia mellett, amelyek északon és délen határolják Lettországot. Keleten Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos.

2003. szeptember 20-án a lettek népszavazással az Európai Unióhoz történő csatlakozás mellett döntöttek, ami 2004. május 1-jén be is következett. Lettország a NATO-nak is tagja, 2004. március 29. óta.

Földrajz

Domborzat

Lettország nagy részét erdő borítja, az országnak több mint 12 000 kisebb folyója és 3 000-nél is több tava van. Az ország nagy része termékeny síkság, a legmagasabb pont a Gaizinkalns (312 m).

A sekély Rigai-öböl, a Balti-tenger egyik nyúlványa az ország északnyugati részén található. A főváros, Riga az öböl partján található, a Daugava folyó torkolatánál. A fővároson kívül további fontos városok még Daugavpils, amely szintén e folyó mellett található, és a Balti-tenger partján fekvő Liepaja.

Vízrajz

• Legfontosabb folyója a Daugava.

Név	torkolata	hossza (km) Lettországban	teljes hossza (km)
Gauja	Rigai tengeröböl	452	452
Daugava	Rigai tengeröböl	352	1005
Ogre	Daugava	188	188
Venta	Balti-tenger	178	346
Iecava	Lielupe	136	136

Éghajlat

Lettország klímája mérsékelt és óceáni, hűvös nyarakkal és enyhe, csapadékos telekkel.

Történelem

A mai Lettország területe, amely sokáig Livónia néven volt ismert, a német Kard Testvériség befolyása alatt állt a 13. századtól. A 18. és a 19. század során Oroszország hajtotta uralma alá az országot és a szomszédos területeket. Az I. világháború és az orosz forradalom után Lettország 1918 novemberében kikiáltotta függetlenségét. Ez nem tartott sokáig, mivel a Szovjetunió az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradéka alapján az érdekszférájába tartozó balti államokat fenyegetéssel illetve nyomásgyakorlással kötelezte olyan szerződések aláírására, mely szerint azok területén szovjet csapatok állomásozhatnak. Az ilyen irányú szerződést Lettország 1939. október 5-én írta alá. 1940. június 15-én a Szovjetunió egy megrendezett határincidenst használt fel a bevonulás megindoklására. Kārlis Ulmanis miniszterelnök, a vérontás elkerülésére parancsot adott a lett hadseregnek a fegyverletételre. Az országot 1940. június 17-én szállták meg és a Szovjetunió hivatalosan augusztus 5-én annektálta.

Lettország hosszú ideig szovjet uralom alatt állt, leszámítva a II. világháború néhány évét, amikor a németek foglalták el. Az 1980-as évek szovjet reformmozgalmai, mint például a glasznoszty felerősítették a lett függetlenségi törekvéseket, amelyek 1991. augusztus 21-én a függetlenség kikiáltásához vezettek. 1991 óta az ország folyamatosan javítja kapcsolatait a nyugati államokkal, 2004-ben mind a NATO-nak, mind az Európai Uniónak tagja lett. 2007. március 28-án aláírták a szerződést az orosz-lett határról, ezzel végetért az 1991 óta tartó határvita.

Államszervezet és közigazgatás

Államforma, alkotmány

Az elnök: Az elnökválasztást a parlamenti választásoktól függetlenül, szintén négyévente tartják. Az elnököt a Saeima választja. Az elnök jelöli ki a miniszterelnököt. Lettország elnöke elvileg feloszlathatja a Saeimát és előrehozott választásokat írhat ki. (Ez még nem fordult elő).

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

• A Saeima a Lett Köztársaság egykamarás parlamentjének a neve. A Saeima 100 tagját arányos képviseleti választások útján választják: az 5%-ot elért pártok között osztják szét a parlamenti helyeket. A parlamenti választásokat négyévente, október első szombatján tartják.
• A miniszterelnök a végrehajtó hatalom központi szervének, a kormánynak a vezetője.

Közigazgatási felosztás

Fő szócikk: Lettország járásai, Lettország városai

Lettország közigazgatásilag 26 járásra (rajons) és 7 járási jogú városra van felosztva.

Aizkraukle (járás) Alūksne (járás) Balvi (járás) Bauska (járás) Cēsis (járás) Daugavpils Daugavpils (járás) Dobele (járás) Gulbene (járás) Jēkabpils (járás) Jelgava Jelgava (járás) Jūrmala Krāslava (járás) Kuldīga (járás) Liepāja Liepāja (járás)

Limbaži (járás) Ludza (járás) Madona (járás) Ogre (járás) Preiļi (járás) Rēzekne Rēzekne (járás) Riga Rīga (járás) Saldus (járás) Talsi (járás) Tukums (járás) Valka (járás) Valmiera (járás) Ventspils Ventspils (járás)

Politikai pártok

• Latvijas Ceļš (Lett Út)
• Jaunais Laiks (Új Idő)
• Par cilvēka tiesībām vienotā Latvijā (Emberi Jogokért az Egységes Lettországban)
• Latvijas Pirmā Partija (Lett Első Párt)
• Tēvzemei un Brīvībai (Hazáért és Szabadságért)
• Latvijas Sociāldemokrātiskā Strādnieku Partija (Lett Szociáldemokrata Munkáspárt)
• Latvijas Sociālistiskā Partija (Lett Szocialista Párt)
• Tautas Partija (Néppárt)
• Zaļo un Zemnieku Savienība (Zöldek és Parasztok Szövetsége), amely a Lett Zöld Pártból (Latvijas Zaļā Partija) és a Lett Parasztszövetségből (Latvijas Zemnieku Savienība) áll.

Védelmi rendszer

Fő szócikk: Lettország hadereje, Lettország hadserege

Népesség

Általános adatok

• Lakosság: 2 290 000 fő (2003)
• Népsűrűség: 35, 5 fő/km2
• Népességnövekedés: -0,77%

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A népesség kevesebb mint 60%-a lett nemzetiségű. Körülbelül 30% az oroszok aránya, akiknek jogait és jólétét a szomszédos Oroszország figyelme kíséri. Más országokból (Fehéroroszország, Lengyelország, Ukrajna) származó kisebbségi népcsoportok teszik ki a maradék 10%-ot.

Az egyetlen hivatalos nyelv a lett, amely a balti nyelvcsalád keleti ágának tagja, de az oroszt is sokan beszélik.

Majdnem mindenki keresztény, a nagy felekezetek a katolikusok, a lutheránusok és az Orosz Ortodox Egyház. Egy másik jelentős vallás a Dievturi, amely a kereszténység előtti kor mitológiáján alapul.

Gazdaság

Lettország gazdasága túlélte az 1998-as orosz gazdasági válságot, köszönhetően a kormányzati megszorító intézkedéseknek és az export EU felé történő átcsoportosításának, amelyek csökkentették az ország függését Oroszországtól. A cégek, bankok, ingatlanok nagy része privatizált. Lettország 1999 óta a WTO tagja, 2004 májusában pedig az Európai Unióba is belépett. A magas költségvetési hiány továbbra is aggodalomra ad okot.

Közlekedés

A legnagyobb vasútcég a Latvijas Dzelzceļš (LDZ).

A legnagyobb légitársaság az AirBaltic. 2006-ban 2,5 millió utast szállított elsősorban Európai desztinációkban.

Az országban 3 nemzetközi repülőtér található Liepajában, Ventspilsben és a fővárostól 13 km-re délnyugatra Ogre mellett a Rigai nemzetközi repülőtér (IATA: RIX, ICAO: EVRA).

Kultúra

Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Lett irodalom
• Filmművészet
• Zene

Közlekedés

A legnagyobb vasúttársaság a Latvijas Dzelzceļš (LDZ). Az utasszállításon kívül a kereskedelem a legfontosabb. Az Oroszországból érkező vonatok keresztülhaladnak az országon, míg elérnek a lett kikötőkbe.

A balti államok közösen üzemeltetik a AirBaltic légitársaságot, amelynek Észak-, Közép- és Nyugat-Európa a célja.

Rigában található az ország legnagyobb reptere.

Sport

A lett nemzeti sport a jéghoki. Ezenkívül még a kosárlabda és a labdarúgás is kedvelt.

Ünnepek

Dátum	Magyar név	Lett név	Megjegyzés
Január 1.	Újév	Jaunais Gads	-
Húsvét előtti péntek	Nagypéntek	Liela Piektdiena	dátum változó
Március/Április	Húsvét vasárnap	Lieldienas	dátum változó
Húsvét vasárnapját követő nap	Húsvét hétfő	2. Lieldienas	dátum változó
Május 1.	Munka ünnepe	Darba svetki	Az 1920-as alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásának napja szintén május elsejére esett, ezért ugyanezen a napon ünneplik.
Június 23.	Szentivánéj	Ligo Diena	-
Június 24.	Nyárközép (Szent Iván napja)	Jani	-
November 18.	A függetlenség napja	Neatkaribas diena	Az 1918-as függetlenség kikiáltásának napja
December 25.	Karácsony	Ziemassvetki	-
December 26.	Karácsony	2. Ziemassvetki	-
December 31.	Szilveszter	Vecais Gads	-

Külső hivatkozások

• Lett Intézet – hivatalos weboldal Lettországról, több nyelven (angol, német, francia, finn, svéd, orosz – az anyagtól függően)
• A lett Miniszteri Kabinet honlapja
• A lett elnöki hivatal honlapja
• A parlament (Saeima) honlapja
• Welcome to Latvia – lett linkek gyűjteménye
• Fotók lett városokról
• LatviansOnline – népszerű lett online közösség
• TV.lv – lett tévéműsorok online megtekintése
• Utcamúzeum
• Lett utakról
• Autópályaútvonalak