„Srebrenicai mészárlás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Dj (vitalap | szerkesztései) |
Nyelvtan, helyesírás |
||
| 33. sor: | 33. sor: | ||
A [[Nemzetközi Bíróság|Hágai Nemzetközi Bíróság]] határozata értelmében a srebrenicai mészárlás népirtásnak minősül, amelyet kimondottan azzal a céllal hajtottak végre, hogy az adott területen élő minden bosnyák muszlimot elpusztítsanak. |
A [[Nemzetközi Bíróság|Hágai Nemzetközi Bíróság]] határozata értelmében a srebrenicai mészárlás népirtásnak minősül, amelyet kimondottan azzal a céllal hajtottak végre, hogy az adott területen élő minden bosnyák muszlimot elpusztítsanak. |
||
Előzőleg az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] már (UN) erők által védett, “biztonságos területté” nyilvánította Srebrenicát, a vérengzést azonban mégsem akadályozta meg, annak ellenére, hogy 400 felfegyverzett [[Hollandia|holland]] [[békefenntartó]] tartózkodott a területen. A mészárlás számos esetben érintett [[kiskorú]] gyermekeket, nőket és idősebb polgárokat. A Srebrenicában eltűnt vagy meggyilkolt személyek listája, amit az Eltűnt Személyek Szövetségi Bizottsága állított össze, ezidáig |
Előzőleg az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] már (UN) erők által védett, “biztonságos területté” nyilvánította Srebrenicát, a vérengzést azonban mégsem akadályozta meg, annak ellenére, hogy 400 felfegyverzett [[Hollandia|holland]] [[békefenntartó]] tartózkodott a területen. A mészárlás számos esetben érintett [[kiskorú]] gyermekeket, nőket és idősebb polgárokat. A Srebrenicában eltűnt vagy meggyilkolt személyek listája, amit az Eltűnt Személyek Szövetségi Bizottsága állított össze, ezidáig 8373 nevet tartalmaz. |
||
Az [[Európai Parlament]] [[2009]]. [[január 15.|január 15-ei]] ülésén július 11-ét a srebrenicai mészárlás európai emléknapjává nyilvánította. |
Az [[Európai Parlament]] [[2009]]. [[január 15.|január 15-ei]] ülésén július 11-ét a srebrenicai mészárlás európai emléknapjává nyilvánította. |
||
| 42. sor: | 42. sor: | ||
=== Az 1992-es etnikai tisztogatások === |
=== Az 1992-es etnikai tisztogatások === |
||
A |
A boszniai háború kezdetén a szerb erők Kelet-Boszniában a nem szerb polgári lakosságot támadták meg. Miután a városok és falvak az irányításuk alá kerültek, a szerbek – a hadsereg, rendőrség, egyéb fegyveres erők és néha még a szerb polgári lakosság is – ugyanezt tették. A bosnyákok házait módszeresen kifosztották vagy felgyújtották, a bosnyák lakosságot összegyűjtötték, de előfordult, hogy megverték vagy meg is ölték. A férfiakat és nőket elkülönítették, sok férfit helyi táborokban tartottak fogva. |
||
Közép-[[Podrinje]] előzőleg bosnyák dominanciájú területének<ref name="Podrinje">Ez a Srebrenica körüli terület.</ref> elsődleges stratégiai fontossága volt a szerbek számára, minthogy a nem régen létrejött politikai entitásnak, a [[Boszniai Szerb Köztársaság]]nak nélküle nem lenne területi integritása. Ezért a bosnyákok elleni etnikai tisztogatások folytatódtak Kelet-Boszniában és Közép-Podrinjében. A szomszédos [[Bratunac]]ban a bosnyákokat vagy megölték vagy elüldözték. Ők Srebrenicába menekültek, ami a |
Közép-[[Podrinje]] előzőleg bosnyák dominanciájú területének<ref name="Podrinje">Ez a Srebrenica körüli terület.</ref> elsődleges stratégiai fontossága volt a szerbek számára, minthogy a nem régen létrejött politikai entitásnak, a [[Boszniai Szerb Köztársaság]]nak nélküle nem lenne területi integritása. Ezért a bosnyákok elleni etnikai tisztogatások folytatódtak Kelet-Boszniában és Közép-Podrinjében. A szomszédos [[Bratunac]]ban a bosnyákokat vagy megölték vagy elüldözték. Ők Srebrenicába menekültek, ami a bosnyák kormány adatai szerint szintén hozzájárult az 1156 halálos áldozat számához. Több ezer bosnyákot gyilkoltak meg továbbá [[Foča|Fočában]], [[Zvornik]]ban, [[Cerska|Cerskában]] és [[Snagovo|Snagovóban]]. |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2020. július 10., 06:30-kori változata
| Srebrenica-Žepa eleste | |||
 | |||
| Konfliktus | Boszniai háború | ||
| Időpont | 1995. július 6. – július 25. | ||
| Helyszín | Srebrenica, Žepa Bosznia-Hercegovina | ||
| Szemben álló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Szemben álló erők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
| Térkép | |||
 Srebrenica-Žepa eleste
Pozíció Bosznia-Hercegovina térképén
| |||
 é. sz. 44° 06′, k. h. 19° 18′Koordináták: é. sz. 44° 06′, k. h. 19° 18′ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Srebrenica-Žepa eleste témájú médiaállományokat. | |||
.svg){kind=small}
A srebrenicai mészárlás a boszniai háború egyik legvéresebb eseménye volt, amelyet a Volt Jugoszlávia Nemzetközi Bűnügyi Bírósága háborús bűncselekménynek nyilvánított. A mészárlás 1995 júliusában történt, amikor Srebrenica környékén mintegy 8700 bosnyákot – főleg férfiakat és fiúkat – végeztek ki. A bűncselekményt, Ratko Mladić vezetésével, a Szerb Köztársasági Hadsereg (Vojska Republike Srpske, VRS) hajtotta végre. A VRS mellett a „Skorpiók” néven ismert szerb katonai alakulat is részt vett a mészárlásban.[8][9][10][11][12]
A Nemzetközi Bűnügyi Bíróság határozata
A második világháború óta Európában ez volt a legvéresebb tömegmészárlás, amit elkövettek. A Hágában székelő Volt Jugoszlávia Nemzetközi Bűnügyi Bírósága egyhangú határozata alapján az elkövetők különleges szándéka (dolus specialis) okán a srebrenicai mészárlás népirtásnak minősíthető. Theodor Meron bíró szerint:
- „A boszniai szerb erők népirtást követtek el, amikor a boszniai muszlimok, azaz a bosnyákok megsemmisítésére törekedtek. Céljuk a Srebrenicában élő negyvenezer boszniai muszlim kiirtása volt, egy olyan népcsoporté, amely az egész boszniai muszlim közösséget szimbolizálja. A férfi muszlim foglyokat, katonákat, civileket, időseket és fiatalokat megfosztották minden személyes tárgyuktól, azonosításra alkalmas iratuktól, majd előre megfontoltan és módszeresen kivégezték őket, pusztán a hovatartozásuk alapján.”
A Hágai Nemzetközi Bíróság határozata értelmében a srebrenicai mészárlás népirtásnak minősül, amelyet kimondottan azzal a céllal hajtottak végre, hogy az adott területen élő minden bosnyák muszlimot elpusztítsanak.
Előzőleg az ENSZ már (UN) erők által védett, “biztonságos területté” nyilvánította Srebrenicát, a vérengzést azonban mégsem akadályozta meg, annak ellenére, hogy 400 felfegyverzett holland békefenntartó tartózkodott a területen. A mészárlás számos esetben érintett kiskorú gyermekeket, nőket és idősebb polgárokat. A Srebrenicában eltűnt vagy meggyilkolt személyek listája, amit az Eltűnt Személyek Szövetségi Bizottsága állított össze, ezidáig 8373 nevet tartalmaz.
Az Európai Parlament 2009. január 15-ei ülésén július 11-ét a srebrenicai mészárlás európai emléknapjává nyilvánította.
Az események háttere
A kelet-boszniai konfliktus
Miután kikiáltották a Jugoszláviától való elszakadást 1991. október 15-én, az Európai Közösség is elismerte Bosznia-Hercegovina függetlenségét 1992. április 6-án, illetve az Egyesült Államok a következő nap. Ezt a területek irányításáért folytatott heves összecsapások követték a bosnyákok, szerbek és horvátok között. Bosznia keleti részén ezek a harcok különlegesen véresnek bizonyultak a szemben álló szerbek és bosnyákok között.
Az 1992-es etnikai tisztogatások
A boszniai háború kezdetén a szerb erők Kelet-Boszniában a nem szerb polgári lakosságot támadták meg. Miután a városok és falvak az irányításuk alá kerültek, a szerbek – a hadsereg, rendőrség, egyéb fegyveres erők és néha még a szerb polgári lakosság is – ugyanezt tették. A bosnyákok házait módszeresen kifosztották vagy felgyújtották, a bosnyák lakosságot összegyűjtötték, de előfordult, hogy megverték vagy meg is ölték. A férfiakat és nőket elkülönítették, sok férfit helyi táborokban tartottak fogva.
Közép-Podrinje előzőleg bosnyák dominanciájú területének[13] elsődleges stratégiai fontossága volt a szerbek számára, minthogy a nem régen létrejött politikai entitásnak, a Boszniai Szerb Köztársaságnak nélküle nem lenne területi integritása. Ezért a bosnyákok elleni etnikai tisztogatások folytatódtak Kelet-Boszniában és Közép-Podrinjében. A szomszédos Bratunacban a bosnyákokat vagy megölték vagy elüldözték. Ők Srebrenicába menekültek, ami a bosnyák kormány adatai szerint szintén hozzájárult az 1156 halálos áldozat számához. Több ezer bosnyákot gyilkoltak meg továbbá Fočában, Zvornikban, Cerskában és Snagovóban.
Jegyzetek
- ↑ Massacre Near Srebrenica was Staged by French and Muslim Agents. [2010. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 29.)
- ↑ Операции "Кривая-95" и "Ступчаница-95":освобождение Сребреницы и Жепы
- ↑ Srebrenica And the Politics of War Crimes
- ↑ Srebrenica "massacre". [2009. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 29.)
- ↑ "So to avoid the Bosnian Serb forces to their west, about 800 of the men and boys of Zepa fled east. They crossed the Drina River to Yugoslavia, where they were split between two detention camps"211 Bosnians Free After 8 Months. Why So Long?
- ↑ "The fact that Milosevic personally intervened and saved 800 Bosnian Muslim men from the enclave who crossed the Drina River into Yugoslavia demanding protection from Milosevic!!! These men where handed over to the Red Cross in Hungary - so that from there they could choose whether or not they wanted to return to Bosnia."Some things to keep in mind about Srebrenica:
- ↑ "Page 34931:During the attack or the battle that occurred on the 11th of July, 1995, there were some 40.000 inhabitants in Srebrenica. Twenty-five thousand of them were mainly women, children, old people, and they surrendered to the forces of General Mladic. These 25.000 civilians were never in danger. They were transported towards Kladanj and towards Tuzla in Muslim territory, and nothing, nothing was -no harm was done to them. Out of these 25.000 people, there were about 750 men that were held prisoners because their identity was to be checked and it had to be checked that none of them was suspected of crimes against Serbs in the area. Out of these people, 500 were not suspected at all. They were released, and they were able to go towards Kladanj and Tuzla. Two hundred and fifty of them were held back because there was suspicion against them. They were suspected of crimes against the Serbs. They were detained in Zvornik and Batkovic, and it is probable that out of these people there were some summary executions because some Serbs recognised some of the authors of some crimes in their villages, but according to General Mladic, no more than hundred summary executions took place out of this group of people."Patrick Barriot.Wednesday, 12 January 2005
- ↑ Washington Post: Srebrenica Genocide Trial to Restart (2006. augusztus 20.)
- ↑ Institute for War and Peace Reporting: Serbia: Mladic “Recruited” Infamous Scorpions
- ↑ Washington Post: Srebrenica Video Vindicates Long Pursuit by Serb Activist (2005. június 25.)
- ↑ All Things Considered (2005. június 3.) A Nemzeti Rádió műsora, amiben első alkalommal ismerik el a szerb alakulatok népirtásban való közreműködését.
- ↑ Vreme: Scorpions' Trail (2005. június 9., Dejan Anastasjevic cikke). [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 8.)
- ↑ Ez a Srebrenica körüli terület.
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Srebrenicai mészárlás témájú médiaállományokat.
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |