„Záhony” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
174. sor: 174. sor:
== Közművelődési intézmények ==
== Közművelődési intézmények ==
* Művelődési Ház és Könyvtár
* Művelődési Ház és Könyvtár
* Zeneiskola

== Sport ==
== Sport ==
A [[Záhonyi VSC]] helyi sportegyesület labdarúgó szakosztálya története során többnyire a [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei labdarúgó-bajnokság (első osztály)|Megye I-ben]] és az [[Magyar labdarúgó-bajnokság (harmadosztály)|NB III-ban]] szerepelt. A 2016–17-es idényben a csapat a Megyei másodosztályban játszott, majd a szezont követően megszűnt.<ref>{{Cite news|url=https://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/672/bajnoki-mult|title=Záhony, Záhonyi VSC (bajnoki múlt)|publisher=magyarfutball.hu}}</ref> Az egyesület keretein belül azonban továbbra is működik asztalitenisz, darts, természetjáró és sakkszakosztály.
A [[Záhonyi VSC]] helyi sportegyesület labdarúgó szakosztálya története során többnyire a [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei labdarúgó-bajnokság (első osztály)|Megye I-ben]] és az [[Magyar labdarúgó-bajnokság (harmadosztály)|NB III-ban]] szerepelt. A 2016–17-es idényben a csapat a Megyei másodosztályban játszott, majd a szezont követően megszűnt.<ref>{{Cite news|url=https://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/672/bajnoki-mult|title=Záhony, Záhonyi VSC (bajnoki múlt)|publisher=magyarfutball.hu}}</ref> Az egyesület keretein belül azonban továbbra is működik asztalitenisz, darts, természetjáró és sakkszakosztály.

A lap 2020. július 2., 14:13-kori változata

Záhony
Határkő
Határkő
Záhony címere
Záhony címere
Záhony zászlaja
Záhony zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásZáhonyi
Jogállásváros
járásszékhely
PolgármesterHelmeczi László (független)[1]
Irányítószám4625
Körzethívószám45
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség3780 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség610,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 24′ 25″, k. h. 22° 10′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 25″, k. h. 22° 10′ 28″
Záhony (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Záhony
Záhony
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Záhony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Záhony témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Záhony város a magyar-ukrán határnál, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Rétközben, Magyarország északkeleti csücskében helyezkedik el, a Záhonyi járás székhelye. A városnál változik a Tisza folyása északiról délnyugatira.

Nevének eredete

Neve szláv eredetű, etimológiailag azonos eredetű a gömöri Zahoniska nevű falunévvel, vagy a székelyföldi Zágon helység nevével.

Fekvése

Vasúti és közúti határátkelőhely korábban a Szovjetunió, ma Ukrajna felé. A BudapestMoszkva vasútvonal határátkelőhelye.

A volt szovjet (ma ukrán) vasutak eltérő nyomtávolsága miatt átrakási központra van szükség, amely Magyarországon Záhonyban és körzetében (Fényeslitke, Komoró, Tuzsér, Eperjeske), a határ túloldalán Csap (ukránul Чоп [Csop]) térségében épült ki, jórészt 1976 előtt. Magyar részről a Záhony Port működteti (korábban a MÁV Átrakási és Raktározási Igazgatóság végezte ugyanezt a feladatot).

A közúti fuvarozás fejlődésével a közúti határátkelőhely is nagy jelentőségűvé vált.

Története

A településről az első írásos adatok a 14-15. századból valók. A 14. században a nádori bíróság e településen tartott törvényszéket Ung, Bereg, Ugocsa és vármegyék számára. A 15. századból ismerjük földesura, Agócsi Péter nevét is. 1476-ban a település keleti része a Zsurkhoz tartozó Rátka a Homonnai család tulajdona volt. 1658-ban a Barkóczy család zálogbirtoka. A 18. század végén földesura, Homonnai Drugeth János záhonyi birtokát elcserélte Csicseri Orosz Jánossal. A 19. században Ritter nevű nemes birtoka, aki 1831-ben cukorgyárat létesített.[3]

A lakosság javarészt mezőgazdasági munkákból élt, a kézműipar nem volt jellemző ezen a vidéken. Az 1800-as évek jelentős változást hoztak az aprócska falu életében. Először cukorgyár, később homokkotró, mészégető, hengermalom és fűrészüzem kezdett el működni a településen. 1873-ra megépül a Nyíregyháza-Kisvárda vasútvonal, amit később Záhony érintésével meghosszabbítottak Csapig. Záhony ebben az időben egy kis megállóhely volt csupán, fából épült vasúti épülettel, egyetlen átmenő vágánnyal és ugyancsak fából készült – a Tiszán átívelő – vasúti híddal. Némi előrelépést hozott az 1905-ben megépült Nagykároly-Mátészalka-Csap HÉV-vonal. Erdélyt az északi területekkel összekötő vonal Záhonynál találkozott a Nyíregyháza-Ungvár vasútvonallal, ezáltal a záhonyi megállóhelyből csatlakozó kis állomás lett. A Trianoni békeszerződést megelőzően Záhony Ung megyéhez tartozott és az 1923-as megyerendezés során Szabolcs és Ung k.e.e. vármegyéhez. A község 2000 katasztrális területéből 800 holdnyi terület került a határ túloldalára és lett az újonnan megalakult Csehszlovákia része. A korábbi gazdasági kapcsolatokat megszűntek, Záhonyból határállomás lett. Az 1938-as első bécsi döntést követően, amikor Ung vármegye újraalakult, Záhonyt a szomszédos Győröcskével együtt véglegesen Szabolcshoz csatolták. A felvidéki és a kárpátaljai területek visszacsatolásával újabb fellendülés kezdődött, különösen 1941-ben, amikor a Szovjetunió elleni háború miatt megnőtt a hadiforgalom. Az igazi áttörést azonban nem ez jelentette, hanem 1945, amikor a már említett a Tisza túlsó partjára eső területek a Szovjetunió részévé váltak. A normál nyomtávolságú vasútvonalakat, a szovjet politikai vezetés széles nyomtávúra cserélte. Az áru átrakásához megfelelő helyet kellett találni, és ennek eredményeként az akkori ország vezetés Záhonyt szemelte ki a magyar-szovjet vasúti áruforgalom átrakási helyszínéül. A kibontakozó szovjet-magyar vasúti kereskedelem ugyanis megkövetelte, hogy a Szovjetunióból széles nyomtávú sínpályán érkező árut átrakják. Záhonyban az első széles nyomtávú sínpálya 1946-ban épült meg, de közben az állomást is tovább bővítették és rendbe hozták a háborúban lebombázott hidat. A pályaudvar fokozatos bővítésével és az áruszállítás fokozatos növekedésével párhuzamosan megvalósultak egyéb látványos beruházások is. Lakótelepek épültek a nagy számban betelepülő vasutas családok részére. Néhány évtized alatt a határ-menti kis község Közép-Európa legnagyobb és legkorszerűbb vasúti csomópontjává vált. Az 1950-es megyerendezés óta az akkor létrejött Szabolcs-Szatmár megyéhez tartozik. A Záhonyt várossá nyilvánító okiratot 1989. április 3-án Grósz Károly miniszterelnök adta át Borbély Károly tanácselnöknek. Innentől kezdve van címere és zászlaja a településnek. A címer különlegessége, hogy Záhony az első magyar város melynek címerében vasúti motívum található.[4]

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Bajor Tibor (független)[5]
  • 1994–1998: Háda Imre (független)[6]
  • 1998–2002: Háda Imre (független)[7]
  • 2002–2006: Háda Imre (független)[8]
  • 2006–2010: Lesku Miklós (független)[9]
  • 2010–2014: Háda Imre (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2014–2018: Helmeczi László (független)[11]
  • 2018–2019: Helmeczi László (független)[12]
  • 2019-től: Helmeczi László (független)[1]

A településen 2018. május 6-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani,[12] az előző képviselő-testület néhány hónappal korábbi önfeloszlatása miatt.[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és 80 %-ot meghaladó eredményével magabiztosan erősítette meg pozícióját.

Népesség

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,[14] de a településen kisebb roma közösség is található.

Nevezetességei

  • Záhonyi Református Templom
  • Keresztelő Szent János születése görögkatolikus templom
  • Római Katolikus Templom és Harangláb
  • Záhonyi Tájház
  • Kelet Kapuja Emlékmű - 1986-ban lett átadva, Marosits István szobrászművész alkotása.
  • Dr. Béres József Park
  • Petőfi Park
  • Főtéri díszkút - 1988-ban lett átadva, Kampfl József budapesti szobrászművész alkotása

Rendezvények

  • Nemzetközi Néptáncfesztivál
  • Záhonyi Akusztikus Esték (ZAE)
  • Fáklyás felvonulás - minden év április 30-án kerül megrendezésre
  • Vasutasnap
  • Luca napi vásár

Oktatási intézmények

  • Óvodák
    • Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde
    • Vasút a Gyermekekért Alapítvány Záhonyi Óvodája (2003-ban megszűnt)
  • Általános iskola
    • Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
  • Középiskola
    • Kisvárdai Szakképzési Centrum Kandó Kálmán Közlekedési Szakgimnáziuma és Dr. Béres József Kollégiuma

Közművelődési intézmények

  • Művelődési Ház és Könyvtár
  • Zeneiskola

Sport

A Záhonyi VSC helyi sportegyesület labdarúgó szakosztálya története során többnyire a Megye I-ben és az NB III-ban szerepelt. A 2016–17-es idényben a csapat a Megyei másodosztályban játszott, majd a szezont követően megszűnt.[15] Az egyesület keretein belül azonban továbbra is működik asztalitenisz, darts, természetjáró és sakkszakosztály. 2019 nyarán Záhony LSE néven új labdarúgócsapat alakult, amely a Megye III-ban indult el.

A sportolni vágyók igényeinek kielégítését a városi sporttelep és a városi uszoda biztosítja.

A város szülöttei, díszpolgárai

  • Béres József gyógyszerész, orvos, kutató, a Béres csepp feltalálója.
  • Csergezán Pál festő. grafikus, illusztrátor
  • Sipos István néhai MÁV-igazgató
  • Pokol Béla alkotmánybíró, magyar jogtudós, politológus, egyetemi tanár, a szociológiai tudomány (akadémiai) doktora.
  • Vassné Oláh Ágnes, A Magyar Kultúra Lovagja

Képek

Testvérvárosai

Jegyzetek

  1. a b Záhony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Szemző Béla (szerk.): A cukorrépa-termesztés Magyarországon 1808–1938 (Akadémiai, 1979) ISBN 963-05-1912-7
  4. Bemutatkozás. Záhony Város honlapja. (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  5. Záhony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Záhony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Záhony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  8. Záhony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  9. Záhony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  10. Záhony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  11. Záhony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  12. a b Záhony települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. május 6. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  13. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  14. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. Záhony, Záhonyi VSC (bajnoki múlt)”, magyarfutball.hu 

Források

További információk

Commons:Category:Záhony
A Wikimédia Commons tartalmaz Záhony témájú médiaállományokat.