„Hodierna tripoliszi grófné” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
a Bot: Felhasznált irodalom és Felhasznált források szakaszcímek cseréje erre: Források (WP:BÜ#Források) |
||
27. sor: | 27. sor: | ||
== Források és irodalom == |
== Források és irodalom == |
||
=== |
=== Források === |
||
* {{cite book |last= Howarth |first= Stephen |others= ford. [[Pálvölgyi Endre]] |title= A templomosok titka |year= 1986 |publisher= Kossuth Kiadó |isbn= 963-09-2872-8 }} |
* {{cite book |last= Howarth |first= Stephen |others= ford. [[Pálvölgyi Endre]] |title= A templomosok titka |year= 1986 |publisher= Kossuth Kiadó |isbn= 963-09-2872-8 }} |
||
* {{cite book |last= Read |first= Piers Paul |others= ford. [[Majorossy Judit]] |title= A templomosok |publisher= Gulliver Könyvkiadó Kft. |isbn= 963-92-3212-2 }} |
* {{cite book |last= Read |first= Piers Paul |others= ford. [[Majorossy Judit]] |title= A templomosok |publisher= Gulliver Könyvkiadó Kft. |isbn= 963-92-3212-2 }} |
A lap 2020. június 30., 21:34-kori változata
Hodierna tripoliszi grófné | |
Hodierna jeruzsálemi királyi hercegnő, Tripolisz grófnéja és a haldokló Jaufré Rudel | |
Uralkodóház | House of Rethel |
Született | 1110 Tripoli |
Elhunyt | 1164 (53-54 évesen) |
Édesapja | II. Balduin jeruzsálemi király |
Édesanyja | Morfia jeruzsálemi királyné |
Testvére(i) | |
Házastársa | Raymond II |
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Hodierna tripoliszi grófné témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hodierna tripoliszi grófné, született Hodierna jeruzsálemi királyi hercegnő (1110 körül – 1164 körül) jeruzsálemi királyi hercegnő, házassága révén Tripolisz grófnéja.
Élete
Hodierna jeruzsálemi királyi hercegnő valamikor az 1110-es években jött világra II. Balduin jeruzsálemi király és Morfia melitenei úrnő harmadik gyermekeként. Születésekor frank nemesi származású édesapja edesszai grófként uralkodott, csak 1118-ban örökölte a jeruzsálemi koronát. Édesanyja egy örmény uralkodó leányaként keleti légkört teremtett a királyi udvarban. A négygyermekes családban nem volt fiúgyermek; a hercegnő és három nővére rendkívül szoros kapcsolatban álltak egymással. A négy hercegnő erős természete és öntörvényűsége széles körben ismert volt a keresztesek között; a korban példátlan magatartás abból fakadt, hogy fiúgyermek híján a jeruzsálemi király leányai egyikét szánta örökösének, s ennek megfelelően neveltette őket.
1135 körül – ekkorra már elhalálozott édesapja óhajának eleget téve – Hodierna királyi hercegnő házasságot kötött Rajmund tripoliszi trónörökössel, aki két évvel később örökölte meg a grófság koronáját. A házastársak kapcsolatát szinte a kezdetektől fogva veszekedések tarkították: a független, önálló Hodierna grófné heves féltékenységet váltott ki férjéből. Hivatalosan két gyermekük született; a szóbeszéd szerint azonban a második gyermek édesapja nem a tripoliszi gróf volt – az anyai nagynénje után Melisenda névre keresztelt leányt a törvényes származására vetülő gyanú miatt nem vette feleségül I. Mánuel bizánci császár. A történészek szerint a „valóságban valószínűleg semmi kétség sem férhetett Melisenda törvényes származásához,”[1] a bizánci császár csak ürügyként használta az igazi apa kiléte körüli szóbeszédet a jegyesség felbontásához, és a háttérben politika húzódott.
II. Rajmund tripoliszi grófnak és Hodierna jeruzsálemi királyi hercegnőnek két gyermeke született:
- Rajmund (1142 körül–1187), később Tripolisz grófja, Galilea fejedelme
- Melisenda (1143 körül–1161 után), apáca.
1148-ban a feltételezések szerint a legidősebb nővér, az immáron uralkodó Melisenda jeruzsálemi királynő a tripoliszi grófné kérésére szervezte meg az I. Alfonz toulouse-i gróf elleni merényletet, mikor a gróf az országba érkezett, és trónkövetelőként lépett fel.[2] Viszonzásként Hodierna hercegnő végig támogatta nővérét annak tulajdon fia, III. Balduin jeruzsálemi király elleni küzdelmében. A harcokat végül a királynő 1152-ben elvesztette ugyan; azonban nabluszi birtokáról a száműzött uralkodónő és Hodierna grófné továbbra is befolyással bírtak a jeruzsálemi pátriárka megválasztása fölött. Ez idő tájt II. Rajmund gróf és felesége között újabb jelentős vitatkozás alakult ki; a gróf el akarta zárni hitvesét a világ elől. Melisenda királynő és fia északra jöttek, hogy beavatkozzanak a házastársak belügyeibe, és megegyezésre bírják őket. A két fél hajlandónak mutatkozott a kibékülésre; Hodierna grófné ugyanakkor jobbnak látta nővérével és unokaöccsével a fővárosba utazni egy rövid időre. Egy darabon a tripoliszi gróf is elkísérte őket; majd miközben visszafelé tartott Tripoliszba, meggyilkolták őt az asszaszinok.[3]
Hodierna özvegy grófné nyomban visszatért a városba, hogy átvegye a régensséget kiskorú fia felett. A jeruzsálemi király támogatta nagynénjét, megszerezte számára az állam nemeseinek beleegyezését és hűségét; hálából a grófné megengedte az uralkodónak, hogy a gróf halálát kihasználó muszlim támadás visszaverése céljából átadja Tartusz várát és a környező vidéket a templomosoknak.
1161-ben Hodierna özvegy grófné jelen volt Melisenda királynő halálos ágyánál. Édesanyja halála után a jeruzsálemi uralkodó átvette az irányítást Nablusz fölött, amit később az Oultrejordain feletti uralomért cserébe átadott Philippe de Milly templomos nagymesternek. Hodierna grófné elhunyt nővére nevében támogatta a cserét.
Hodierna tripoliszi grófné és jeruzsálemi királyi hercegnő halálozási dátuma ismeretlen; vélhetően az 1160-as években halt meg. Emlékezete Jaufré Rudel francia trubadúr a „távoli szerelemről” szóló művében maradt fent. Eszerint Hodierna hercegnő szépsége a zarándokokon keresztül eljutott francia földre is, s a költő azért vett részt a második keresztes hadjáratban, hogy megpillanthassa a gyönyörű asszonyt. Az úton azonban megbetegedett, és haldokolva jutott el a grófnéhoz, akinek karjai közt meg is halt. A történet később Petrarca, Heinrich Heine, Robert Browning és Giosuè Carducci műveiben, Edmond Rostand: La Princesse Lointaine című drámájában éled újra azzal a változtatással, hogy az imádott nő nem Hodierna jeruzsálemi királyi hercegnő, hanem leánya, Melisenda.
Jegyzetek
Források és irodalom
Források
- Howarth, Stephen. A templomosok titka, ford. Pálvölgyi Endre, Kossuth Kiadó (1986). ISBN 963-09-2872-8
- Read, Piers Paul. A templomosok, ford. Majorossy Judit, Gulliver Könyvkiadó Kft.. ISBN 963-92-3212-2
- Runciman, Steven.szerk.: Veszprémy László: A keresztes hadjáratok története, ford. Bánki Vera és Nagy Mónika Zsuzsanna, Budapest: Osiris Kiadó [1995] (1999). ISBN 963-379-448-X
Kapcsolódó irodalom
- Hamilton, Bernard.szerk.: Derek Baker: Women in the Crusader States: The Queens of Jerusalem. Ecclesiastical History Society (1978)
- Türoszi Vilmos: Historia rerum in partibus transmarinis gestarum (latin nyelven). [2007. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
- Aacheni Albert: Historia Hierosolymitanae expeditionis (latin nyelven). (Hozzáférés: 2010. január 16.)
Külső hivatkozások
- Cawley, Charles: Hodierna tripoliszi grófné életrajzi adatai (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. február 28.)
- Hodierna tripoliszi grófné életrajzi adatai (angol nyelven). Ancestry.com. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
- Az első keresztes hadjárat története (francia nyelven). Templiers.net. [2009. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
- Az első keresztes hadjárat története (angol nyelven). Crusades-Encyclopedia.com. [2009. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
- A keresztes hadjáratok középkori forrásai (angol nyelven). Internet Medieval Sourcebook. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
Előző: Cecília francia királyi hercegnő |
|
Következő: Bures-i Eschiva galileai hercegnő |