„Singspiel” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Kapcsolódó szócikkek: Lásd még fejezetcím módosítás az ajánlás szerint AWB |
a Bot: Felhasznált irodalom és Felhasznált források szakaszcímek cseréje erre: Források (WP:BÜ#Források) |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
== Kapcsolódó szócikkek == |
== Kapcsolódó szócikkek == |
||
*[[Daljáték]] |
*[[Daljáték]] |
||
== Források == |
|||
==Felhasznált irodalom== |
|||
*{{ZeneLex|23}} |
*{{ZeneLex|23}} |
||
*{{ZeneLex|3}} |
*{{ZeneLex|3}} |
A lap 2020. június 30., 21:27-kori változata
A singspiel vagy daljáték (német nyelven jelentése énekesjáték) az opera egyik német nyelvterületen elterjedt formája. Hangvétele könnyedebb, az áriákat és együtteseket prózai dialógusok kapcsolják egybe. A zenéjébe gyakran balladák és nép ihletésű dalok is beépülnek. A singspiel az intermezzókból alakult ki és szerkezetében hasonlított az angol ballad operához. Elsősorban a barokk operák túlzott pátosza ellen irányult. Rousseau Le Devin du Village (1752) című idillikus pásztorjátéka tekinthető az első singspielnek, ezt a témát Mozart is feldolgozta (Bastien és Bastienne, 1768). Johann Adam Hiller (1728-1804) singspieljei már a polgári életből vették témájukat és a német vígopera első megnyilvánulásainak tekinthetők. A singspielnek a műfaj korlátain messze túlmutató, drámai elemekkel és árnyalt lélektani motivációval alátámasztott remeke Mozart Szöktetés a szerájból című alkotása. A műfaj legkiemelkedőbb darabja azonban A varázsfuvola. A singspiel formailag Beethoven Fideliójában és Weber A bűvös vadászában élt tovább, jóllehet zenei nyelvében mindkettő messze távolodott már tőle. A német operatörténelemben a romantikus opera előfutárának tekintik. Hasonló külföldi műfajok az opera buffa, valamint a francia opéra comique.
Kapcsolódó szócikkek
Források
- Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon III. (O–Z). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
- Balázs István: Zenei lexikon. Budapest: Corvina. 2005. ISBN 963-13-5453-9