„Kanonok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a typo és apróságok Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{lektor}} |
{{lektor}} |
||
{{Wikiszótár}} |
{{Wikiszótár}} |
||
A '''kanonok''' a [[római katolikus egyház]]ban tisztségviselő pap, a [[káptalan]] tagja. Neve onnan ered, hogy közös életre és különleges rendszabályok által előírt életmódra ''(vita canonica)'' volt kötelezve. |
A '''kanonok''' a [[római katolikus egyház]]ban tisztségviselő pap, a [[káptalan]] tagja. Neve onnan ered, hogy közös életre és különleges rendszabályok által előírt életmódra ''(vita canonica)'' volt kötelezve. |
||
[[Chrodegang]] [[metz]]i püspök 754-ben a püspöki székhelyek és [[Bazilika|bazilikák]] papjai számára a szerzetesi szabályokhoz hasonló magatartási előírást vezetett be. Ez a regula közösségi életmódot írt elő. A közösségi élethez, ellentétben a szerzetesekkel nem írta elő a szegénység követelményét, hanem vagyont biztosított. Az e szabályozás alá eső papi tisztségviselőket neve: canonicus, azaz kanonok. Néhány kanonok felmentést kapott a közös lakás, hálóhely használata alól, mely jogot I. [[I. Lajos frank császár|Jámbor Lajos]] frank császár [[Aachen]]ben 816-ban kiadott újabb szabályozása általánossá tett. Ennek eredményeként számos egyházi székhely-városban különálló, rendszerint díszes papi városrész, utca jött létre.<ref>Szép példája ennek Eger kanonok-sora</ref> |
[[Chrodegang]] [[metz]]i püspök 754-ben a püspöki székhelyek és [[Bazilika|bazilikák]] papjai számára a szerzetesi szabályokhoz hasonló magatartási előírást vezetett be. Ez a regula közösségi életmódot írt elő. A közösségi élethez, ellentétben a szerzetesekkel nem írta elő a szegénység követelményét, hanem vagyont biztosított. Az e szabályozás alá eső papi tisztségviselőket neve: canonicus, azaz kanonok. Néhány kanonok felmentést kapott a közös lakás, hálóhely használata alól, mely jogot I. [[I. Lajos frank császár|Jámbor Lajos]] frank császár [[Aachen]]ben 816-ban kiadott újabb szabályozása általánossá tett. Ennek eredményeként számos egyházi székhely-városban különálló, rendszerint díszes papi városrész, utca jött létre.<ref>Szép példája ennek Eger kanonok-sora</ref> |
||
Minden kanonoknak egy káptalanhoz kellett tartoznia és alkalmazkodnia kellett a kánoni életmódhoz, idővel azonban a káptalanok meggazdagodtak, és tagjaikat egyre jobban zavarta az élet- és házközösség. Emiatt a káptalan tagjai felosztották maguk közt a káptalan javait, és mindegyik kanonok számára külön javadalmat ''(praebendas)'' hasítottak ki, vagyis kanonoki |
Minden kanonoknak egy káptalanhoz kellett tartoznia és alkalmazkodnia kellett a kánoni életmódhoz, idővel azonban a káptalanok meggazdagodtak, és tagjaikat egyre jobban zavarta az élet- és házközösség. Emiatt a káptalan tagjai felosztották maguk közt a káptalan javait, és mindegyik kanonok számára külön javadalmat ''(praebendas)'' hasítottak ki, vagyis kanonoki állásokat szerveztek, így a káptalanok zárt testületekké ''(capitula clausa)'' váltak, ugyanis minden káptalannál csak annyi kanonok lehet, ahány javadalom, stallum van. Egy időben a törvények ellenére a még csak megüresedő stallumokra való igényeket is osztogatták; az ilyen kanonokokat ''Canonici in herbis''-nek<ref>Tiszteletbeli, szó szerint ''zöldellő'' kanonoki szék, amely gyümölcsöt még nem hoz.</ref> nevezték, ellentétben a már kinevezett valóságos kanonokkal ''(Canonici in floribus et fructibus).<ref>Valóságos kanonoki stallum, szó szerint ''virágzó és gyümölcsöző''.</ref>'' Az egyház folytonos törekvésének sikerült néhol a közös élet visszaállítását keresztülvinni s így támadt a különbség a közös élet szabályait követő „szabályozott kanonokok” ''(Canonici regulares)'' és az életközösségre vissza nem tért „világi kanonokok” ''(Canonici saeculares)'' között. |
||
Az életkort tekintve, a [[II. vatikáni zsinat]] előtt a kanonokságra a betöltött 22., káptalani méltóságra p. főnökségre, lelkészettel vagy külhatósággal járó |
Az életkort tekintve, a [[II. vatikáni zsinat]] előtt a kanonokságra a betöltött 22., káptalani méltóságra p. főnökségre, lelkészettel vagy külhatósággal járó stallumokra a betöltött 25. életév volt szükséges. Az egyházrendet tekintve, legalább is az szubdiakonátus volt szükséges, rendszerint azonban, Magyarországon általában csak áldozópapokat neveztek ki kanonoknak. A képzettséget tekintve, a [[tridenti zsinat]] határozatai szerint a kanonokok legalább fele hit- v. kánonjog doktorokból v. licentiatusokból kell hogy álljon. Tekintve a fontos szerepet, amelyet a káptalanok mint [[hiteleshely]]ek játszottak, az 1741. évi XVI. törvénycikk rendelete szerint a kanonokoknak nemcsak a magyar nyelvben, de a jogtudományban is jártasnak kellett lenniük. Némely stallumokra előírták a nemességet. |
||
A mai szabályozás szerint csak felszentelt pap lehet kanonok. Valamennyi kanonoknak egy-egy káptalanhoz kell tartoznia. Káptalanja a székesegyháznak, illetve a társszékesegyháznak van. A teljes jogú kanonokat valóságos kanonoknak nevezzük, ezenkívül Magyarországon vannak tiszteletbeli (címzetes) kanonokok is. A kanonokot a káptalan meghallgatásával a [[megyés püspök]] nevezi ki, határozatlan időre. |
A mai szabályozás szerint csak felszentelt pap lehet kanonok. Valamennyi kanonoknak egy-egy káptalanhoz kell tartoznia. Káptalanja a székesegyháznak, illetve a társszékesegyháznak van. A teljes jogú kanonokat valóságos kanonoknak nevezzük, ezenkívül Magyarországon vannak tiszteletbeli (címzetes) kanonokok is. A kanonokot a káptalan meghallgatásával a [[megyés püspök]] nevezi ki, határozatlan időre. |
||
22. sor: | 23. sor: | ||
A kanonokok kötelesek továbbá a püspököt, midőn az istentiszteletre megjelenik v. onnan távozik, kísérni és a pontifikálásnál segédkezni. Tiszteleti jogaikhoz tartozik emelkedettebb hely (stallum), violaszínű [[mozzetta]], néhol hermelinprémes cappa és rochettum, a reverendissimus cím, s hazánkban a mellükön lefüggő káptalanbeli rendjel. |
A kanonokok kötelesek továbbá a püspököt, midőn az istentiszteletre megjelenik v. onnan távozik, kísérni és a pontifikálásnál segédkezni. Tiszteleti jogaikhoz tartozik emelkedettebb hely (stallum), violaszínű [[mozzetta]], néhol hermelinprémes cappa és rochettum, a reverendissimus cím, s hazánkban a mellükön lefüggő káptalanbeli rendjel. |
||
Magyarországon a |
Magyarországon a rangban első négy kanonok az ún. oszlopos kanonok ''(Canonici columnares)'' éspedig |
||
# a [[prépost]] (nagyprépost), |
# a [[prépost]] (nagyprépost), |
||
# az |
# az olvasókanonok ''(Lector)'', |
||
# az |
# az éneklőkanonok ''(Cantor)'', |
||
# az |
# az őrkanonok ''(Custos)''. |
||
A görögkatolikusoknál ezeknek elnevezései: |
A görögkatolikusoknál ezeknek elnevezései: |
A lap 2020. június 26., 18:11-kori változata
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A kanonok a római katolikus egyházban tisztségviselő pap, a káptalan tagja. Neve onnan ered, hogy közös életre és különleges rendszabályok által előírt életmódra (vita canonica) volt kötelezve.
Chrodegang metzi püspök 754-ben a püspöki székhelyek és bazilikák papjai számára a szerzetesi szabályokhoz hasonló magatartási előírást vezetett be. Ez a regula közösségi életmódot írt elő. A közösségi élethez, ellentétben a szerzetesekkel nem írta elő a szegénység követelményét, hanem vagyont biztosított. Az e szabályozás alá eső papi tisztségviselőket neve: canonicus, azaz kanonok. Néhány kanonok felmentést kapott a közös lakás, hálóhely használata alól, mely jogot I. Jámbor Lajos frank császár Aachenben 816-ban kiadott újabb szabályozása általánossá tett. Ennek eredményeként számos egyházi székhely-városban különálló, rendszerint díszes papi városrész, utca jött létre.[1]
Minden kanonoknak egy káptalanhoz kellett tartoznia és alkalmazkodnia kellett a kánoni életmódhoz, idővel azonban a káptalanok meggazdagodtak, és tagjaikat egyre jobban zavarta az élet- és házközösség. Emiatt a káptalan tagjai felosztották maguk közt a káptalan javait, és mindegyik kanonok számára külön javadalmat (praebendas) hasítottak ki, vagyis kanonoki állásokat szerveztek, így a káptalanok zárt testületekké (capitula clausa) váltak, ugyanis minden káptalannál csak annyi kanonok lehet, ahány javadalom, stallum van. Egy időben a törvények ellenére a még csak megüresedő stallumokra való igényeket is osztogatták; az ilyen kanonokokat Canonici in herbis-nek[2] nevezték, ellentétben a már kinevezett valóságos kanonokkal (Canonici in floribus et fructibus).[3] Az egyház folytonos törekvésének sikerült néhol a közös élet visszaállítását keresztülvinni s így támadt a különbség a közös élet szabályait követő „szabályozott kanonokok” (Canonici regulares) és az életközösségre vissza nem tért „világi kanonokok” (Canonici saeculares) között.
Az életkort tekintve, a II. vatikáni zsinat előtt a kanonokságra a betöltött 22., káptalani méltóságra p. főnökségre, lelkészettel vagy külhatósággal járó stallumokra a betöltött 25. életév volt szükséges. Az egyházrendet tekintve, legalább is az szubdiakonátus volt szükséges, rendszerint azonban, Magyarországon általában csak áldozópapokat neveztek ki kanonoknak. A képzettséget tekintve, a tridenti zsinat határozatai szerint a kanonokok legalább fele hit- v. kánonjog doktorokból v. licentiatusokból kell hogy álljon. Tekintve a fontos szerepet, amelyet a káptalanok mint hiteleshelyek játszottak, az 1741. évi XVI. törvénycikk rendelete szerint a kanonokoknak nemcsak a magyar nyelvben, de a jogtudományban is jártasnak kellett lenniük. Némely stallumokra előírták a nemességet.
A mai szabályozás szerint csak felszentelt pap lehet kanonok. Valamennyi kanonoknak egy-egy káptalanhoz kell tartoznia. Káptalanja a székesegyháznak, illetve a társszékesegyháznak van. A teljes jogú kanonokat valóságos kanonoknak nevezzük, ezenkívül Magyarországon vannak tiszteletbeli (címzetes) kanonokok is. A kanonokot a káptalan meghallgatásával a megyés püspök nevezi ki, határozatlan időre.
A káptalan a magyar egyházjogban a püspök tanácsadó testületeként is működik.
Jogaikat és kötelességeiket az egyetemes egyházjogon kívül főként a káptalani szabályzatok határozzák meg, öltözködésüket az egyes kiváltságok és a Kléruskongregáció 1970. X. 30-i körlevele szabályozzák.
A kanonok kötelességeihez tartozott különösen:
- a kiszabott hitvallásnak (professio fidei) letétele;
- jelenlét az istentiszteleten, amiért külön napi osztalékok (distributiones quotidianae) jártak
- a püspököktől kapott megbízatások teljesítése.
A kanonokok kötelesek továbbá a püspököt, midőn az istentiszteletre megjelenik v. onnan távozik, kísérni és a pontifikálásnál segédkezni. Tiszteleti jogaikhoz tartozik emelkedettebb hely (stallum), violaszínű mozzetta, néhol hermelinprémes cappa és rochettum, a reverendissimus cím, s hazánkban a mellükön lefüggő káptalanbeli rendjel.
Magyarországon a rangban első négy kanonok az ún. oszlopos kanonok (Canonici columnares) éspedig
- a prépost (nagyprépost),
- az olvasókanonok (Lector),
- az éneklőkanonok (Cantor),
- az őrkanonok (Custos).
A görögkatolikusoknál ezeknek elnevezései:
- Archipresbiter,
- Archidiaconus,
- Primicerius,
- Ecclesiarcha.
Jegyzetek
Források
- Bokor József (szerk.). Kanonokok, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27.