„Kanonok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
a typo és apróságok
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
1. sor: 1. sor:
{{lektor}}
{{lektor}}
{{Wikiszótár}}
{{Wikiszótár}}

A '''kanonok''' a [[római katolikus egyház]]ban tisztségviselő pap, a [[káptalan]] tagja. Neve onnan ered, hogy közös életre és különleges rendszabályok által előírt életmódra ''(vita canonica)'' volt kötelezve.
A '''kanonok''' a [[római katolikus egyház]]ban tisztségviselő pap, a [[káptalan]] tagja. Neve onnan ered, hogy közös életre és különleges rendszabályok által előírt életmódra ''(vita canonica)'' volt kötelezve.


[[Chrodegang]] [[metz]]i püspök 754-ben a püspöki székhelyek és [[Bazilika|bazilikák]] papjai számára a szerzetesi szabályokhoz hasonló magatartási előírást vezetett be. Ez a regula közösségi életmódot írt elő. A közösségi élethez, ellentétben a szerzetesekkel nem írta elő a szegénység követelményét, hanem vagyont biztosított. Az e szabályozás alá eső papi tisztségviselőket neve: canonicus, azaz kanonok. Néhány kanonok felmentést kapott a közös lakás, hálóhely használata alól, mely jogot I. [[I. Lajos frank császár|Jámbor Lajos]] frank császár [[Aachen]]ben 816-ban kiadott újabb szabályozása általánossá tett. Ennek eredményeként számos egyházi székhely-városban különálló, rendszerint díszes papi városrész, utca jött létre.<ref>Szép példája ennek Eger kanonok-sora</ref>
[[Chrodegang]] [[metz]]i püspök 754-ben a püspöki székhelyek és [[Bazilika|bazilikák]] papjai számára a szerzetesi szabályokhoz hasonló magatartási előírást vezetett be. Ez a regula közösségi életmódot írt elő. A közösségi élethez, ellentétben a szerzetesekkel nem írta elő a szegénység követelményét, hanem vagyont biztosított. Az e szabályozás alá eső papi tisztségviselőket neve: canonicus, azaz kanonok. Néhány kanonok felmentést kapott a közös lakás, hálóhely használata alól, mely jogot I. [[I. Lajos frank császár|Jámbor Lajos]] frank császár [[Aachen]]ben 816-ban kiadott újabb szabályozása általánossá tett. Ennek eredményeként számos egyházi székhely-városban különálló, rendszerint díszes papi városrész, utca jött létre.<ref>Szép példája ennek Eger kanonok-sora</ref>


Minden kanonoknak egy káptalanhoz kellett tartoznia és alkalmazkodnia kellett a kánoni életmódhoz, idővel azonban a káptalanok meggazdagodtak, és tagjaikat egyre jobban zavarta az élet- és házközösség. Emiatt a káptalan tagjai felosztották maguk közt a káptalan javait, és mindegyik kanonok számára külön javadalmat ''(praebendas)'' hasítottak ki, vagyis kanonoki állomásokat szerveztek, így a káptalanok zárt testületekké ''(capitula clausa)'' váltak, ugyanis minden káptalannál csak annyi kanonok lehet, ahány javadalom, állomás van. Egy időben a törvények ellenére a még csak megüresedő állomásokra való igényeket is osztogatták; az ilyen kanonokokat ''Canonici in herbis''-nek<ref>"Zöldség"-kanonoki szék</ref> nevezték, ellentétben a már kinevezett valóságos kanonokkal ''(Canonici in floribus et fructibus).<ref>"Virágzó és gyümölcsöző" kanonoki szék</ref>'' Az egyház folytonos törekvésének sikerült néhol a közös élet visszaállítását keresztülvinni s így támadt a különbség a közös élet szabályait követő „szabályozott kanonokok” ''(Canonici regulares)'' és az életközösségre vissza nem tért „világi kanonokok” ''(Canonici saeculares)'' között.
Minden kanonoknak egy káptalanhoz kellett tartoznia és alkalmazkodnia kellett a kánoni életmódhoz, idővel azonban a káptalanok meggazdagodtak, és tagjaikat egyre jobban zavarta az élet- és házközösség. Emiatt a káptalan tagjai felosztották maguk közt a káptalan javait, és mindegyik kanonok számára külön javadalmat ''(praebendas)'' hasítottak ki, vagyis kanonoki állásokat szerveztek, így a káptalanok zárt testületekké ''(capitula clausa)'' váltak, ugyanis minden káptalannál csak annyi kanonok lehet, ahány javadalom, stallum van. Egy időben a törvények ellenére a még csak megüresedő stallumokra való igényeket is osztogatták; az ilyen kanonokokat ''Canonici in herbis''-nek<ref>Tiszteletbeli, szó szerint ''zöldellő'' kanonoki szék, amely gyümölcsöt még nem hoz.</ref> nevezték, ellentétben a már kinevezett valóságos kanonokkal ''(Canonici in floribus et fructibus).<ref>Valóságos kanonoki stallum, szó szerint ''virágzó és gyümölcsöző''.</ref>'' Az egyház folytonos törekvésének sikerült néhol a közös élet visszaállítását keresztülvinni s így támadt a különbség a közös élet szabályait követő „szabályozott kanonokok” ''(Canonici regulares)'' és az életközösségre vissza nem tért „világi kanonokok” ''(Canonici saeculares)'' között.


Az életkort tekintve, a [[II. vatikáni zsinat]] előtt a kanonokságra a betöltött 22., káptalani méltóságra p. főnökségre, lelkészettel vagy külhatósággal járó állomásokra a betöltött 25. életév volt szükséges. Az egyházrendet tekintve, legalább is az aldiakonátus szükséges, rendszerint azonban, Magyarországon általában csak áldozárokat neveztek ki kanonoknak. A képzettséget tekintve, a [[tridenti zsinat]] határozatai szerint a kanonokok legalább fele hit- v. kánonjog doktorokból v. licentiatusokból kell hogy álljon. Tekintve a fontos szerepet, amelyet a káptalanok mint [[hiteleshely]]ek játszottak, az 1741. évi XVI. törvénycikk rendelete szerint a kanonokoknak nemcsak a magyar nyelvben, de a jogtudományban is jártasnak kellett lenniük. Némely stallumokra előírták a nemességet.
Az életkort tekintve, a [[II. vatikáni zsinat]] előtt a kanonokságra a betöltött 22., káptalani méltóságra p. főnökségre, lelkészettel vagy külhatósággal járó stallumokra a betöltött 25. életév volt szükséges. Az egyházrendet tekintve, legalább is az szubdiakonátus volt szükséges, rendszerint azonban, Magyarországon általában csak áldozópapokat neveztek ki kanonoknak. A képzettséget tekintve, a [[tridenti zsinat]] határozatai szerint a kanonokok legalább fele hit- v. kánonjog doktorokból v. licentiatusokból kell hogy álljon. Tekintve a fontos szerepet, amelyet a káptalanok mint [[hiteleshely]]ek játszottak, az 1741. évi XVI. törvénycikk rendelete szerint a kanonokoknak nemcsak a magyar nyelvben, de a jogtudományban is jártasnak kellett lenniük. Némely stallumokra előírták a nemességet.


A mai szabályozás szerint csak felszentelt pap lehet kanonok. Valamennyi kanonoknak egy-egy káptalanhoz kell tartoznia. Káptalanja a székesegyháznak, illetve a társszékesegyháznak van. A teljes jogú kanonokat valóságos kanonoknak nevezzük, ezenkívül Magyarországon vannak tiszteletbeli (címzetes) kanonokok is. A kanonokot a káptalan meghallgatásával a [[megyés püspök]] nevezi ki, határozatlan időre.
A mai szabályozás szerint csak felszentelt pap lehet kanonok. Valamennyi kanonoknak egy-egy káptalanhoz kell tartoznia. Káptalanja a székesegyháznak, illetve a társszékesegyháznak van. A teljes jogú kanonokat valóságos kanonoknak nevezzük, ezenkívül Magyarországon vannak tiszteletbeli (címzetes) kanonokok is. A kanonokot a káptalan meghallgatásával a [[megyés püspök]] nevezi ki, határozatlan időre.
22. sor: 23. sor:
A kanonokok kötelesek továbbá a püspököt, midőn az istentiszteletre megjelenik v. onnan távozik, kísérni és a pontifikálásnál segédkezni. Tiszteleti jogaikhoz tartozik emelkedettebb hely (stallum), violaszínű [[mozzetta]], néhol hermelinprémes cappa és rochettum, a reverendissimus cím, s hazánkban a mellükön lefüggő káptalanbeli rendjel.
A kanonokok kötelesek továbbá a püspököt, midőn az istentiszteletre megjelenik v. onnan távozik, kísérni és a pontifikálásnál segédkezni. Tiszteleti jogaikhoz tartozik emelkedettebb hely (stallum), violaszínű [[mozzetta]], néhol hermelinprémes cappa és rochettum, a reverendissimus cím, s hazánkban a mellükön lefüggő káptalanbeli rendjel.


Magyarországon a négy első állomású kanonok ún. oszlopos kanonok ''(Canonici columnares)'' éspedig
Magyarországon a rangban első négy kanonok az ún. oszlopos kanonok ''(Canonici columnares)'' éspedig
# a [[prépost]] (nagyprépost),
# a [[prépost]] (nagyprépost),
# az olvasó kanonok ''(Lector)'',
# az olvasókanonok ''(Lector)'',
# az éneklő kanonok ''(Cantor)'',
# az éneklőkanonok ''(Cantor)'',
# az őr-kanonok ''(Custos)''.
# az őrkanonok ''(Custos)''.


A görögkatolikusoknál ezeknek elnevezései:
A görögkatolikusoknál ezeknek elnevezései:

A lap 2020. június 26., 18:11-kori változata

 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a kanonok címszót a Wikiszótárban!

A kanonok a római katolikus egyházban tisztségviselő pap, a káptalan tagja. Neve onnan ered, hogy közös életre és különleges rendszabályok által előírt életmódra (vita canonica) volt kötelezve.

Chrodegang metzi püspök 754-ben a püspöki székhelyek és bazilikák papjai számára a szerzetesi szabályokhoz hasonló magatartási előírást vezetett be. Ez a regula közösségi életmódot írt elő. A közösségi élethez, ellentétben a szerzetesekkel nem írta elő a szegénység követelményét, hanem vagyont biztosított. Az e szabályozás alá eső papi tisztségviselőket neve: canonicus, azaz kanonok. Néhány kanonok felmentést kapott a közös lakás, hálóhely használata alól, mely jogot I. Jámbor Lajos frank császár Aachenben 816-ban kiadott újabb szabályozása általánossá tett. Ennek eredményeként számos egyházi székhely-városban különálló, rendszerint díszes papi városrész, utca jött létre.[1]

Minden kanonoknak egy káptalanhoz kellett tartoznia és alkalmazkodnia kellett a kánoni életmódhoz, idővel azonban a káptalanok meggazdagodtak, és tagjaikat egyre jobban zavarta az élet- és házközösség. Emiatt a káptalan tagjai felosztották maguk közt a káptalan javait, és mindegyik kanonok számára külön javadalmat (praebendas) hasítottak ki, vagyis kanonoki állásokat szerveztek, így a káptalanok zárt testületekké (capitula clausa) váltak, ugyanis minden káptalannál csak annyi kanonok lehet, ahány javadalom, stallum van. Egy időben a törvények ellenére a még csak megüresedő stallumokra való igényeket is osztogatták; az ilyen kanonokokat Canonici in herbis-nek[2] nevezték, ellentétben a már kinevezett valóságos kanonokkal (Canonici in floribus et fructibus).[3] Az egyház folytonos törekvésének sikerült néhol a közös élet visszaállítását keresztülvinni s így támadt a különbség a közös élet szabályait követő „szabályozott kanonokok” (Canonici regulares) és az életközösségre vissza nem tért „világi kanonokok” (Canonici saeculares) között.

Az életkort tekintve, a II. vatikáni zsinat előtt a kanonokságra a betöltött 22., káptalani méltóságra p. főnökségre, lelkészettel vagy külhatósággal járó stallumokra a betöltött 25. életév volt szükséges. Az egyházrendet tekintve, legalább is az szubdiakonátus volt szükséges, rendszerint azonban, Magyarországon általában csak áldozópapokat neveztek ki kanonoknak. A képzettséget tekintve, a tridenti zsinat határozatai szerint a kanonokok legalább fele hit- v. kánonjog doktorokból v. licentiatusokból kell hogy álljon. Tekintve a fontos szerepet, amelyet a káptalanok mint hiteleshelyek játszottak, az 1741. évi XVI. törvénycikk rendelete szerint a kanonokoknak nemcsak a magyar nyelvben, de a jogtudományban is jártasnak kellett lenniük. Némely stallumokra előírták a nemességet.

A mai szabályozás szerint csak felszentelt pap lehet kanonok. Valamennyi kanonoknak egy-egy káptalanhoz kell tartoznia. Káptalanja a székesegyháznak, illetve a társszékesegyháznak van. A teljes jogú kanonokat valóságos kanonoknak nevezzük, ezenkívül Magyarországon vannak tiszteletbeli (címzetes) kanonokok is. A kanonokot a káptalan meghallgatásával a megyés püspök nevezi ki, határozatlan időre.

A káptalan a magyar egyházjogban a püspök tanácsadó testületeként is működik.

Jogaikat és kötelességeiket az egyetemes egyházjogon kívül főként a káptalani szabályzatok határozzák meg, öltözködésüket az egyes kiváltságok és a Kléruskongregáció 1970. X. 30-i körlevele szabályozzák.

A kanonok kötelességeihez tartozott különösen:

  • a kiszabott hitvallásnak (professio fidei) letétele;
  • jelenlét az istentiszteleten, amiért külön napi osztalékok (distributiones quotidianae) jártak
  • a püspököktől kapott megbízatások teljesítése.

A kanonokok kötelesek továbbá a püspököt, midőn az istentiszteletre megjelenik v. onnan távozik, kísérni és a pontifikálásnál segédkezni. Tiszteleti jogaikhoz tartozik emelkedettebb hely (stallum), violaszínű mozzetta, néhol hermelinprémes cappa és rochettum, a reverendissimus cím, s hazánkban a mellükön lefüggő káptalanbeli rendjel.

Magyarországon a rangban első négy kanonok az ún. oszlopos kanonok (Canonici columnares) éspedig

  1. a prépost (nagyprépost),
  2. az olvasókanonok (Lector),
  3. az éneklőkanonok (Cantor),
  4. az őrkanonok (Custos).

A görögkatolikusoknál ezeknek elnevezései:

  1. Archipresbiter,
  2. Archidiaconus,
  3. Primicerius,
  4. Ecclesiarcha.

Jegyzetek

  1. ↑ Szép példája ennek Eger kanonok-sora
  2. ↑ Tiszteletbeli, szó szerint zöldellő kanonoki szék, amely gyümölcsöt még nem hoz.
  3. ↑ Valóságos kanonoki stallum, szó szerint virágzó és gyümölcsöző.

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kanonok&oldid=22788432”