„Foky Ottó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
jav |
|||
24. sor: | 24. sor: | ||
Tanítóképző főiskolát végzett rajztanári szakon, két évig pedagógusként is dolgozott. Tanítóként a rajz volt az eszköze, képregényekkel illusztrálta a diákok számára a tananyagot. Kollégái rábeszélésére jelentkezett a Magyar Iparművészeti Főiskolára (a mai MOME), ahol 1956-ban diplomázott díszlet- és bábtervezői szakon. Mestere [[Varga Mátyás (grafikus)|Varga Mátyás]], [[Miháltz Pál]], [[Jiří Trnka]], [[Hermína Týrlová]] és pályatársa, [[Dargay Attila]] voltak. |
Tanítóképző főiskolát végzett rajztanári szakon, két évig pedagógusként is dolgozott. Tanítóként a rajz volt az eszköze, képregényekkel illusztrálta a diákok számára a tananyagot. Kollégái rábeszélésére jelentkezett a Magyar Iparművészeti Főiskolára (a mai MOME), ahol 1956-ban diplomázott díszlet- és bábtervezői szakon. Mestere [[Varga Mátyás (grafikus)|Varga Mátyás]], [[Miháltz Pál]], [[Jiří Trnka]], [[Hermína Týrlová]] és pályatársa, [[Dargay Attila]] voltak. |
||
A Pannónia Stúdióban 1956 és 1962 között tervező, 1962-től animációs rendező volt. Többek közt Imre István filmjeihez tervezett bábokat. Közös munkájuk emelte nemzetközi rangra a magyar animációs filmkészítést, ekkor született például a St. Gallen-i kaland című alkotás. |
A Pannónia Stúdióban 1956 és 1962 között tervező, 1962-től animációs rendező volt. Többek közt [[Imre István]] filmjeihez tervezett bábokat. Közös munkájuk emelte nemzetközi rangra a magyar animációs filmkészítést, ekkor született például a ''St. Gallen-i kaland'' című alkotás. |
||
1961-ben részt vett a prágai, a belgrádi és a stockholmi magyar iparművészeti kiállításon, 1963-ban a Fényes Adolf Teremben önálló kiállítása is volt. |
1961-ben részt vett a prágai, a belgrádi és a stockholmi magyar iparművészeti kiállításon, 1963-ban a Fényes Adolf Teremben önálló kiállítása is volt. |
||
A hetvenes évektől a nyolcvanas évek közepéig reneszánszukat élték a televíziós sorozatai. Ebben az időben először a [[Mirr-Murr kandúr kalandjai|Mirr-Murr, a kandúr]] epizódjai készültek. 1976-77-ben [[A legkisebb ugrifüles]], 1978-79-ben a [[Varjúdombi mesék]], a Makk Marci, és folyamatosan a Tévémaci epizódjai, 1981-től a [[Misi Mókus kalandjai (televíziós sorozat)|Misi Mókus kalandjai]] [[Tersánszky Józsi Jenő]] meséi alapján, majd a egész estés |
A hetvenes évektől a nyolcvanas évek közepéig reneszánszukat élték a televíziós sorozatai. Ebben az időben először a ''[[Mirr-Murr kandúr kalandjai|Mirr-Murr, a kandúr]]'' epizódjai készültek. 1976-77-ben ''[[A legkisebb ugrifüles]]'', 1978-79-ben a ''[[Varjúdombi mesék]]'', a ''Makk Marci'', és folyamatosan a Tévémaci epizódjai, 1981-től a ''[[Misi Mókus kalandjai (televíziós sorozat)|Misi Mókus kalandjai]]'' [[Tersánszky Józsi Jenő]] meséi alapján, majd a egész estés '1Éljen Szervác''. |
||
A Gyarmat utcában szervezett műtermet, ő lett a Bábfilm Stúdió alapítója és vezetője. |
A Gyarmat utcában szervezett műtermet, ő lett a Bábfilm Stúdió alapítója és vezetője. |
||
1962-ben rendezőként is bemutatkozott a Siker című filmmel, a szatirikus Így lövünk mi 1966-ban készült. Több száz esti mesét, gyerekfilmet, reklámfilmet rendezett és tervezett. Főbb művei még: Bizonyos jóslatok, Bohóciskola (1956), Ellopták a vitaminomat (1967), Én, az egér (1969), Gyilkosság nokedlival (1970), Ezüst majom (1972), A legkisebb Ugrifüles I-II sorozat (1976), Babfilm (1976), La De sodora (1982), illetve a Süsüke, a sárkánygyerek (2000) című sorozat. |
1962-ben rendezőként is bemutatkozott a ''Siker'' című filmmel, a szatirikus Így lövünk mi 1966-ban készült. Több száz esti mesét, gyerekfilmet, reklámfilmet rendezett és tervezett. Főbb művei még: ''Bizonyos jóslatok'', ''Bohóciskola'' (1956), ''Ellopták a vitaminomat'' (1967), ''Én, az egér'' (1969), ''Gyilkosság nokedlival'' (1970), ''Ezüst majom'' (1972), ''A legkisebb Ugrifüles'' I-II sorozat (1976), ''Babfilm'' (1976), ''La De sodora'' (1982), illetve a ''Süsüke, a sárkánygyerek'' (2000) című sorozat. |
||
A rendszerváltozással hagyták elsorvadni a magyar animációt, vele a bábfilmgyártást is. Foky hatvanévesen ment nyugdíjba, alkotói tudása teljében. A Magyar Televízió megrendelései azonban elmaradtak, az animációs film állami támogatása nagyrészt megszűnt. A Tévémaci száműzve lett 2007-ig, majd az Mtv 50 éves évfordulója alkalmából kezdték elővenni a régi dolgokat, Foky mellett Dargay és Richly-műveket is. |
A rendszerváltozással hagyták elsorvadni a magyar animációt, vele a bábfilmgyártást is. Foky hatvanévesen ment nyugdíjba, alkotói tudása teljében. A Magyar Televízió megrendelései azonban elmaradtak, az animációs film állami támogatása nagyrészt megszűnt. A Tévémaci száműzve lett 2007-ig, majd az Mtv 50 éves évfordulója alkalmából kezdték elővenni a régi dolgokat, Foky mellett Dargay és Richly-műveket is. |
A lap 2020. június 25., 15:47-kori változata
Foky Ottó | |
Született | 1927. június 15. Sárhida |
Elhunyt | 2012. szeptember 3. (85 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Foky Emmi |
Foglalkozása | bábfilmrendező |
Iskolái | Magyar Iparművészeti Főiskola (–1956) |
Kitüntetései | Munkácsy-díj (1964) Balázs Béla-díj (1970) Érdemes művész (1977) Kiváló művész (1982) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Foky Ottó (Sárhida, 1927. június 15. – Budapest, 2012. szeptember 3.) Munkácsy-díjas magyar animációsfilm-rendező.
Életpályája
Tanítóképző főiskolát végzett rajztanári szakon, két évig pedagógusként is dolgozott. Tanítóként a rajz volt az eszköze, képregényekkel illusztrálta a diákok számára a tananyagot. Kollégái rábeszélésére jelentkezett a Magyar Iparművészeti Főiskolára (a mai MOME), ahol 1956-ban diplomázott díszlet- és bábtervezői szakon. Mestere Varga Mátyás, Miháltz Pál, Jiří Trnka, Hermína Týrlová és pályatársa, Dargay Attila voltak.
A Pannónia Stúdióban 1956 és 1962 között tervező, 1962-től animációs rendező volt. Többek közt Imre István filmjeihez tervezett bábokat. Közös munkájuk emelte nemzetközi rangra a magyar animációs filmkészítést, ekkor született például a St. Gallen-i kaland című alkotás.
1961-ben részt vett a prágai, a belgrádi és a stockholmi magyar iparművészeti kiállításon, 1963-ban a Fényes Adolf Teremben önálló kiállítása is volt.
A hetvenes évektől a nyolcvanas évek közepéig reneszánszukat élték a televíziós sorozatai. Ebben az időben először a Mirr-Murr, a kandúr epizódjai készültek. 1976-77-ben A legkisebb ugrifüles, 1978-79-ben a Varjúdombi mesék, a Makk Marci, és folyamatosan a Tévémaci epizódjai, 1981-től a Misi Mókus kalandjai Tersánszky Józsi Jenő meséi alapján, majd a egész estés '1Éljen Szervác.
A Gyarmat utcában szervezett műtermet, ő lett a Bábfilm Stúdió alapítója és vezetője.
1962-ben rendezőként is bemutatkozott a Siker című filmmel, a szatirikus Így lövünk mi 1966-ban készült. Több száz esti mesét, gyerekfilmet, reklámfilmet rendezett és tervezett. Főbb művei még: Bizonyos jóslatok, Bohóciskola (1956), Ellopták a vitaminomat (1967), Én, az egér (1969), Gyilkosság nokedlival (1970), Ezüst majom (1972), A legkisebb Ugrifüles I-II sorozat (1976), Babfilm (1976), La De sodora (1982), illetve a Süsüke, a sárkánygyerek (2000) című sorozat.
A rendszerváltozással hagyták elsorvadni a magyar animációt, vele a bábfilmgyártást is. Foky hatvanévesen ment nyugdíjba, alkotói tudása teljében. A Magyar Televízió megrendelései azonban elmaradtak, az animációs film állami támogatása nagyrészt megszűnt. A Tévémaci száműzve lett 2007-ig, majd az Mtv 50 éves évfordulója alkalmából kezdték elővenni a régi dolgokat, Foky mellett Dargay és Richly-műveket is.
Feleségével, Foky Emmivel a 90-es években több mesekönyvet illusztrált. Nyugdíjas éveiben a Mamut II-ben tervezte a fordított világot.
Tevékenységét 1964-ben Munkácsy-díjjal, 1970-ben Balázs Béla-díjjal, 1977-ben érdemes művész, 1982-ben kiváló művész kitüntetéssel és mintegy 25 nemzetközi díjjal is elismerték.
Díjak, elismerések
Tévémaci
A tévémaci a Magyar Televízió esti mese műsorának szignálja volt. A kisfilm Foky Ottó alkotása, melyet 1964-ben készített.
Filmjei
Egyedi filmek
Sorozatok
Egész estés filmek
|
Bábtervező
Más filmjei
|
Irodalom
- Magyar Design 92 (első kötet). Magyar Design Kulturális Alapítvány, Budapest, szerkesztette és tervezte Kulinyi István, 1992.
Jegyzetek
- ↑ Apats Gábor: Tévéműsorok, amelyektől rettegtünk gyerekként. Origo.hu, 2015. június 15.
- ↑ Varjúdombi meleghozók (TV Series) / Utolsó menedék (1978) / Full Cast & Crew (angol nyelven). IMDB, 1990
Források
- Foky Ottó[halott link] a Mozgó Képtár oldalon (magyarul)
- [https://port.hu/jump/person-467 467 Foky Ottó] a PORT.hu-n (magyarul)
- Manifeszt.hu[halott link]
- Filmkultura.hu képtára[halott link]
- Meghalt Foky Ottó animációsfilm-rendező