„Edward Drinker Cope” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
9. sor: 9. sor:
| állampolgárság =
| állampolgárság =
| születés dátuma = [[1840]]. [[július 28.]]
| születés dátuma = [[1840]]. [[július 28.]]
| születés helye = {{USA}}, [[Philadelphia]],
| születés helye = {{USA}}, [[Philadelphia (Pennsylvania)|Philadelphia]], [[Pennsylvania]]
| halál dátuma = [[1897]]. [[április 12.]] {{életkor-holt|1840|7|28|1897|4|12}}
| halál dátuma = [[1897]]. [[április 12.]] {{életkor-holt|1840|7|28|1897|4|12}}
| halál helye = Philadelphia
| halál helye = Philadelphia
42. sor: 42. sor:
| honlap =
| honlap =
}}
}}
'''Edward Drinker Cope''' ([[Philadelphia]] [[1840]]. [[július 28.]] – Philadelphia, [[1897]]. [[április 12.]]) [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[őslénytan|őslénykutató]] és [[összehasonlító anatómia|összehasonlító anatómus]]. {{Zoonév|Cope}}
'''Edward Drinker Cope''' ([[Philadelphia (Pennsylvania)|Philadelphia]], [[Pennsylvania]], [[1840]]. [[július 28.]] – Philadelphia, [[1897]]. [[április 12.]]) [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[őslénytan|őslénykutató]] és [[összehasonlító anatómia|összehasonlító anatómus]]. {{Zoonév|Cope}}


== Élete ==
== Élete ==
[[Philadelphia|Philadelphiában]] született [[Kvékerek|kvéker szülők]] gyermekeként. Már kora gyermekkorától kezdve érdeklődött a [[természettudomány]] iránt. [[1859]]-ben írt egy tanulmányt a [[szalamandrafélék]]ről a philadelphiai Természettudományi Akadémia számára. Ez idő tájt lett a [[Washington (főváros)|washington]]i Smithsonian Intézethez tartozó Megatherium Klub tagja. Tanulmányait részben a [[Pennsylvania Egyetem]]en ({{Wd|Q49117}}), részben pedig [[Európa|Európában]] folytatta, ahol utazásokat is tett. [[1865]] és [[1873]] között a Természettudományi Akadémia kinevezett kurátora volt. [[1864]]-től [[1867]]-ig a Haverford Főiskola professzoraként tanított, [[1889]]-ben pedig kinevezték a Pennsylvania Egyetem [[geológia]] és őslénytan professzorává.
[[Kvékerek|kvéker szülők]] gyermekeként. Már kora gyermekkorától kezdve érdeklődött a [[természettudomány]] iránt. [[1859]]-ben írt egy tanulmányt a [[szalamandrafélék]]ről a philadelphiai Természettudományi Akadémia számára. Ez idő tájt lett a [[Washington (főváros)|washington]]i Smithsonian Intézethez tartozó Megatherium Klub tagja. Tanulmányait részben a [[Pennsylvania Egyetem]]en ({{Wd|Q49117}}), részben pedig [[Európa|Európában]] folytatta, ahol utazásokat is tett. [[1865]] és [[1873]] között a Természettudományi Akadémia kinevezett kurátora volt. [[1864]]-től [[1867]]-ig a Haverford Főiskola professzoraként tanított, [[1889]]-ben pedig kinevezték a Pennsylvania Egyetem [[geológia]] és őslénytan professzorává.


Különösen érdeklődött az amerikai [[gerincesek]] [[fosszília|fosszíliái]] iránt. [[1871]] és [[1877]] között a [[Kansas]] állambeli [[kréta (időszak)|kréta]] kori, valamint a [[Wyoming]] és [[Colorado]] állambeli [[harmadidőszak]]i rétegek feltárásán dolgozott. Élete során legalább {{szám|1000}} új [[faj]]t és számos kihalt gerinces [[nem (rendszertan)|nemet]] fedezett fel, melyek közt megtalálhatók az [[Új-Mexikó]] államból előkerült legrégebbi ismert [[emlősök]] és 56 [[dinoszauruszok|dinoszaurusz]]faj is, például a ''[[Camarasaurus]]'', az ''[[Amphicoelias]]'' és a ''[[Coelophysis]]''. Cope rendkívül termékeny szerző volt, élete során több mint {{szám|1200}} tudományos írást jelentetett meg. Dolgozott az Amerikai Egyesült Államok Geológiai Szolgálatánál (1874-ben) Új-Mexikóban, (1875-ben) [[Montana (állam)|Montanában]], majd pedig (1877-ben) [[Oregon]]ban és [[Texas]]ban. Az ''American Naturalist'' (Amerikai Természettudós) szerkesztőjeként is tevékenykedett. Philadelphiában hunyt el 1897-ben.
Különösen érdeklődött az amerikai [[gerincesek]] [[fosszília|fosszíliái]] iránt. [[1871]] és [[1877]] között a [[Kansas]] állambeli [[kréta (időszak)|kréta]] kori, valamint a [[Wyoming]] és [[Colorado]] állambeli [[harmadidőszak]]i rétegek feltárásán dolgozott. Élete során legalább {{szám|1000}} új [[faj]]t és számos kihalt gerinces [[nem (rendszertan)|nemet]] fedezett fel, melyek közt megtalálhatók az [[Új-Mexikó]] államból előkerült legrégebbi ismert [[emlősök]] és 56 [[dinoszauruszok|dinoszaurusz]]faj is, például a ''[[Camarasaurus]]'', az ''[[Amphicoelias]]'' és a ''[[Coelophysis]]''. Cope rendkívül termékeny szerző volt, élete során több mint {{szám|1200}} tudományos írást jelentetett meg. Dolgozott az Amerikai Egyesült Államok Geológiai Szolgálatánál (1874-ben) Új-Mexikóban, (1875-ben) [[Montana (állam)|Montanában]], majd pedig (1877-ben) [[Oregon]]ban és [[Texas]]ban. Az ''American Naturalist'' (Amerikai Természettudós) szerkesztőjeként is tevékenykedett. Philadelphiában hunyt el 1897-ben.

A lap 2020. június 23., 13:10-kori változata

Edward Drinker Cope
Életrajzi adatok
Született1840. július 28.
 USA, Philadelphia, Pennsylvania
Elhunyt1897. április 12. (56 évesen)
Philadelphia
Ismeretes mint
  • geológus
  • őslénykutató
  • zoológus
  • egyetemi oktató
  • halbiológus
  • anatómus
  • botanikus
  • felfedező
  • herpetológus
  • természettudós
HázastársAnnie Pim Cope
SzüleiAlfred Cope
GyermekekJulia Cope Collins
Pályafutása
Szakterületzoológia, paleontológia
Szakmai kitüntetések
  • Bigsby Medal (1879)
  • Hayden Memorial Geological Award (1891)

Edward Drinker Cope aláírása
Edward Drinker Cope aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Edward Drinker Cope témájú médiaállományokat.

Edward Drinker Cope (Philadelphia, Pennsylvania, 1840. július 28. – Philadelphia, 1897. április 12.) amerikai őslénykutató és összehasonlító anatómus. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Cope”.

Élete

kvéker szülők gyermekeként. Már kora gyermekkorától kezdve érdeklődött a természettudomány iránt. 1859-ben írt egy tanulmányt a szalamandrafélékről a philadelphiai Természettudományi Akadémia számára. Ez idő tájt lett a washingtoni Smithsonian Intézethez tartozó Megatherium Klub tagja. Tanulmányait részben a Pennsylvania Egyetemen (), részben pedig Európában folytatta, ahol utazásokat is tett. 1865 és 1873 között a Természettudományi Akadémia kinevezett kurátora volt. 1864-től 1867-ig a Haverford Főiskola professzoraként tanított, 1889-ben pedig kinevezték a Pennsylvania Egyetem geológia és őslénytan professzorává.

Különösen érdeklődött az amerikai gerincesek fosszíliái iránt. 1871 és 1877 között a Kansas állambeli kréta kori, valamint a Wyoming és Colorado állambeli harmadidőszaki rétegek feltárásán dolgozott. Élete során legalább 1000 új fajt és számos kihalt gerinces nemet fedezett fel, melyek közt megtalálhatók az Új-Mexikó államból előkerült legrégebbi ismert emlősök és 56 dinoszauruszfaj is, például a Camarasaurus, az Amphicoelias és a Coelophysis. Cope rendkívül termékeny szerző volt, élete során több mint 1200 tudományos írást jelentetett meg. Dolgozott az Amerikai Egyesült Államok Geológiai Szolgálatánál (1874-ben) Új-Mexikóban, (1875-ben) Montanában, majd pedig (1877-ben) Oregonban és Texasban. Az American Naturalist (Amerikai Természettudós) szerkesztőjeként is tevékenykedett. Philadelphiában hunyt el 1897-ben.

Cope és Othniel Charles Marsh új fajok felfedezésért való versengése Csontháború néven vált ismertté. Cope végrendeletében azt kérte, hogy maradványait használják fel a Homo sapiens holotípusaként. 1993-ban Robert T. Bakker le is írta, a zoológiai kódex pedig elfogadta koponyáját a Homo sapiens holotípusaként.

Főbb művei

  • On the method of creation of organic types. M'Calla & Stavely, Philadelphia 1871.
  • Collected papers in geology and paleontology. 1873-97.
  • On some of Prof. Marsh's criticisms. 1873.
  • On the short-footed Ungulata of the Eocene of Wyoming. Philadelphia 1873.
  • Sketch of the zoology of Ohio. Philadelphia 1873.
  • On the Plagopterinae and the ichthyology of Utah. 1874.
  • On the geologic age of the vertebrate fauna of the Eocene of New Mexico. 1876.
  • On a carnivorous Dinosaurian from the Dakota beds of Gold. 1877.
  • On the effects of impacts and strains on the feet of Mammalia. Philadelphia 1881.
  • The origin of the fittest. Macmillan & Appleton, London, New York 1887.
  • The primary factors of organic evolution. Open Court, Chicago, London 1896.
  • Syllabus of lectures on the Vertebrata. Philadelphia 1898 p. m.
  • The crocodilians, lizards and snakes of North America. Washington 1900 p. m.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Edward Drinker Cope című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Ajánlott irodalom

  • Jaffe, M.: The gilded dinosaur. Crown, New York 2000. ISBN 0517707608
  • Rains Wallace, D.: The bonehunters' revenge. Houghton Mifflin, Boston 1999. ISBN 0395850894
  • Lanham, U.: The bone hunters. Dover, New York 1973-91. ISBN 0231031521, ISBN 0486269175
  • Osborn, H. F.: Cope: master naturalist. Princeton 1931.
  • Osborn, H. F.: Impressions of great naturalists. Scribners, New York, London 1924.
  • Starr Jordan, D.: Leading American men of science. Holt, New York 1910.