„Jamnaja-kultúra” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Kurgán-hipotézis: helyesírás
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
[[fájl:Map Corded Ware culture-hu.svg|thumb|200px|Baden-péceli kultúra]]
[[fájl:Map Corded Ware culture-hu.svg|thumb|280px|Baden-péceli kultúra]]
A '''Jamnaja-kultúra''', azaz '''gödörsíros kurgánok népének kultúrája''' (neve az [[Orosz nyelv|orosz]] яма, azaz „gödör” szóból ered) késő rézkori – kora bronzkori kultúra volt a [[Déli-Bug|Bug]], [[Dnyeszter]] és [[Urál (folyó)|Urál]] folyók környékén. A kultúra az [[i. e. 36. század]]tól az [[i. e. 23. század]]ig létezett, mint a [[kurgán-kultúra]] első szakasza. Jellemzően vadász-állattartó volt, de a folyók környékén földműveléssel is foglalkoztak; néhány földvár jellegű építmény nyomai is fennmaradtak. A Jamnaja-kultúra a [[Volga]] középső folyásánál létrejött [[Hvalinszki-kultúra]] és a [[Dnyeper]] középső folyásánál létező [[Szrednyij Sztog-kultúra]] utóda. A Jamnaja-kultúrából fejlődött ki nyugat felé a [[katakombás kultúra]], kelet felé pedig a [[Szrubna-kultúra]].
A '''Jamnaja-kultúra''', azaz '''gödörsíros kurgánok népének kultúrája''' (neve az [[Orosz nyelv|orosz]] яма, azaz „gödör” szóból ered) késő rézkori – kora bronzkori kultúra volt a [[Déli-Bug|Bug]], [[Dnyeszter]] és [[Urál (folyó)|Urál]] folyók környékén. A kultúra az [[i. e. 36. század]]tól az [[i. e. 23. század]]ig létezett, mint a [[kurgán-kultúra]] első szakasza. Jellemzően vadász-állattartó volt, de a folyók környékén földműveléssel is foglalkoztak; néhány földvár jellegű építmény nyomai is fennmaradtak. A Jamnaja-kultúra a [[Volga]] középső folyásánál létrejött [[Hvalinszki-kultúra]] és a [[Dnyeper]] középső folyásánál létező [[Szrednyij Sztog-kultúra]] utóda. A Jamnaja-kultúrából fejlődött ki nyugat felé a [[katakombás kultúra]], kelet felé pedig a [[Szrubna-kultúra]].



A lap 2020. június 22., 13:01-kori változata

Baden-péceli kultúra

A Jamnaja-kultúra, azaz gödörsíros kurgánok népének kultúrája (neve az orosz яма, azaz „gödör” szóból ered) késő rézkori – kora bronzkori kultúra volt a Bug, Dnyeszter és Urál folyók környékén. A kultúra az i. e. 36. századtól az i. e. 23. századig létezett, mint a kurgán-kultúra első szakasza. Jellemzően vadász-állattartó volt, de a folyók környékén földműveléssel is foglalkoztak; néhány földvár jellegű építmény nyomai is fennmaradtak. A Jamnaja-kultúra a Volga középső folyásánál létrejött Hvalinszki-kultúra és a Dnyeper középső folyásánál létező Szrednyij Sztog-kultúra utóda. A Jamnaja-kultúrából fejlődött ki nyugat felé a katakombás kultúra, kelet felé pedig a Szrubna-kultúra.

Jellemzői

A kultúra egyik jellegzetessége a kurgánokba temetkezés. A holttestet behajlított térdekkel helyezték el a sírban, és okkerrel borították be. A kurgánokban több testet találtak a régészek, gyakran későbbi temetkezésekből származót is. Az elhunyttal feláldozott állatokat is eltemettek (jószágot, disznót, juhot, kecskét és lovat), ami a proto-indoeurópai és proto-indoiráni kultúrák jellegzetessége is.

Kurgán-hipotézis

Marija Gimbutas kurgán-hipotézisében a Jamna-kultúrát azonosítja a késő proto-indoeurópai kultúrával. Ez és a megelőző Szrednyij Sztog-kultúra egyike a proto-indoeurópai nyelv lehetséges őshazáinak (Urheimat). A Jamna-kultúrához tartoznak a legkorábbi, Kelet-Európában talált kerekekkel ellátott jármű maradványai, ezt az ukrajnai Dnyiprónál találták, a „Sztorozsova mohila” kurgánban, melyet O. I. Trenozskin tárt fel.

Kapcsolódó szócikkek

Hivatkozások

Források

További információk

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap