„Erdei cankó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Eszmei érték → Természetvédelmi érték, ld. WP:BÜ
Ercé (vitalap | szerkesztései)
file
26. sor: 26. sor:
}}
}}
[[Fájl:Green Sandpiper (Tringa ochropus)- In Breeding plumage at Bharatpur I IMG 5533.jpg|bélyegkép|jobbra|250px]]
[[Fájl:Green Sandpiper (Tringa ochropus)- In Breeding plumage at Bharatpur I IMG 5533.jpg|bélyegkép|jobbra|250px]]

[[File:Tringa ochropus MHNT.ZOO.2010.11.117.13.jpg|thumb| ''Tringa ochropus'']]


Az '''erdei cankó''' ''(Tringa ochropus)'' a [[madarak]] osztályának
Az '''erdei cankó''' ''(Tringa ochropus)'' a [[madarak]] osztályának

A lap 2020. június 17., 10:35-kori változata

Erdei cankó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Nem: Tringa
Faj: T. ochropus
Tudományos név
Tringa ochropus
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Az erdei cankó elterjedési területe   költőhely (nyáron)   költözési útvonal   telelőhely
Az erdei cankó elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Erdei cankó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei cankó témájú médiaállományokat és Erdei cankó témájú kategóriát.

Tringa ochropus

Az erdei cankó (Tringa ochropus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Európa és Ázsia északi területén költ, ősszel délre vonul, eljut Afrika déli részére is. Öreg erdők patakpartjainak lakója.

Megjelenése

Átlagos testhossza 21-24 centiméter, szárnyfesztávolsága 57-61 centiméteres, testtömege 60-90 gramm.

Életmódja

Tavak, patakok partján keresgéli tegzesálcából, csigákból, rákokból és vízirovarokból álló táplálékát.

Szaporodása

Általában más madarak elhagyott fészkét használja. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen inkább a tojó 20-23 napig kotlik. A fiókák a kikelés utáni 3. napon már elhagyják a fészket, a szülők még 28 napig gondoskodnak róluk.

Kárpát-medencei előfordulása

Rendszeres vendég. Márciustól májusig és júliustól novemberig tartózkodik Magyarországon, de átnyaraló és áttelelő példányai is előfordulnak.

Védettsége

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.

Források

További információk