„Fogaras ostroma (1541)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Források: portál |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
21. sor: | 21. sor: | ||
}} |
}} |
||
{{Habsburg–török háború (1540–47)}} |
{{Habsburg–török háború (1540–47)}} |
||
'''Fogaras ostroma''' [[1541]]. [[június 19.]] és [[július 20.]] között zajlott. Az [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]]-párti [[Majláth |
'''Fogaras ostroma''' [[1541]]. [[június 19.]] és [[július 20.]] között zajlott. Az [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]]-párti [[Majláth István]] a [[Oszmán Birodalom|török]]-[[moldva]]i sereg ellen védte a [[fogarasi vár]]at. |
||
Majláth |
Majláth először [[I. János magyar király|Szapolyai János]] oldalán állt és [[1534]] [[havasalföld]]i és moldvai segítséggel a Habsburgok felé húzó, azonkívül a [[Nagyvárad|váradi]] püspököt is meggyilkoló [[Lodovico Gritti]]vel leszámolt [[Medgyes]]en. Hanem amikor [[Balassa Imre (erdélyi vajda)|Balassa Imrét]] társvajdának nevezték ki melléje, ő szembefordult a királlyal és [[Thurzó Elek]]kel, valamint sógorával [[Nádasdy Tamás]]sal egy külön mozgalmat indított, ami végül nem járt sikerrel. Még a törökökkel is érintkezésbe lépett, hogy Szapolyai pozícióját előttük is aláássa, és [[Erdély]]ben új államot alakítson ki. |
||
Miközben a Habsburgok [[Buda (történelmi település)|Budát]] ostromolták, Majláth Erdélyben szervezkedett. [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] [[Isztambul]]ból Buda felmentésére indult és az oldalát esetlegesen fenyegető Majláth ellen [[IV. Péter moldvai fejedelem|IV. Péter]] [[Moldvai fejedelmek listája|moldvai uralkodót]] és a [[nikápoly]]i szandzsákbéget Ahmedet küldte. |
Miközben a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] [[Buda (történelmi település)|Budát]] ostromolták, Majláth Erdélyben szervezkedett. [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] [[Isztambul]]ból Buda felmentésére indult, és az oldalát esetlegesen fenyegető Majláth ellen [[IV. Péter moldvai fejedelem|IV. Péter]] [[Moldvai fejedelmek listája|moldvai uralkodót]] és a [[nikápoly]]i szandzsákbéget, Ahmedet küldte. |
||
Péter serege tizennyolc, míg Ahmed kétezer embert sorakoztatott fel. Eleinte csak körülzárták Fogarast és kisebb harcot folytattak Majláth embereivel. |
Péter serege tizennyolc, míg Ahmed kétezer embert sorakoztatott fel. Eleinte csak körülzárták Fogarast és kisebb harcot folytattak Majláth embereivel. |
||
Egy hónapos ostrom után [[július 20.|július 20 |
Egy hónapos ostrom után [[július 20.|július 20-án]] Ahmed levelet küldött Majláthnak, amelyben azzal az ígérettel áltatta, hogy Erdély kormányzását a szultán a kezébe adja. Majláth megjelent a török táborban, ahol először nyájasan fogadták, majd a bég parancsot adott a letartóztatására. A várőrség vezére elfogásának hallatán nem vállalta az ellenállását és kaput nyitott a moldvaiak és törökök előtt. |
||
Két nappal Fogaras elfoglalása után a korábban még Ferdinánd felé tekintgető erdélyi rendek is hűséget fogadtak a csecsemő [[II. János magyar király|János |
Két nappal Fogaras elfoglalása után a korábban még Ferdinánd felé tekintgető erdélyi rendek is hűséget fogadtak a csecsemő [[II. János magyar király|János Zsigmondnak]], Szapolyai fiának. A várat a törökök aztán visszaadták az erdélyieknek, akik rövidesen jogot kaptak a szultántól állammá válni [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella királyné]] vezetése alatt, s a Habsburg-hívek fokozatosan kiszorultak az országból. |
||
Majláthot a [[Héttorony]]ba vitték, ahol haláláig raboskodott. Rabtársai voltak [[Török Bálint (hadvezér)|Török Bálint]] és [[Móré László]] is. |
|||
== Források == |
== Források == |
||
* [http://gyorkos.uw.hu/1541-1542/1541-1542.htm 1541-1542-ig tartó korszak eseményei Magyarországon] |
* [http://gyorkos.uw.hu/1541-1542/1541-1542.htm 1541-1542-ig tartó korszak eseményei Magyarországon] |
||
* '''Magyarország hadtörténete 1.''' Főszerk.: Liptai Ervin, Zrínyi Katonai Kiadó, [[Budapest]] [[1984]] |
* '''Magyarország hadtörténete 1.''' Főszerk.: Liptai Ervin, Zrínyi Katonai Kiadó, [[Budapest]], [[1984]] {{ISBN|963-326-320-4}} |
||
{{Portál|Erdély|-|történelem||hadtudomány|i }} |
{{Portál|Erdély|-|történelem||hadtudomány|i }} |
A lap 2020. június 16., 19:13-kori változata
Fogaras ostroma | |||
Habsburg–török háború (1540–47) | |||
Fogaras képe román nyelvű képeslapon valamikor az 1920-as években | |||
Dátum | 1541. június 19.–július 20. | ||
Helyszín | Fogaras (ma Făgăraș, Románia), Fogaras vármegye, Erdély | ||
Eredmény | A török-moldvai sereg elfoglalja a várat | ||
Harcoló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Haderők | |||
|
Fogaras ostroma 1541. június 19. és július 20. között zajlott. Az I. Ferdinánd-párti Majláth István a török-moldvai sereg ellen védte a fogarasi várat.
Majláth először Szapolyai János oldalán állt és 1534 havasalföldi és moldvai segítséggel a Habsburgok felé húzó, azonkívül a váradi püspököt is meggyilkoló Lodovico Grittivel leszámolt Medgyesen. Hanem amikor Balassa Imrét társvajdának nevezték ki melléje, ő szembefordult a királlyal és Thurzó Elekkel, valamint sógorával Nádasdy Tamással egy külön mozgalmat indított, ami végül nem járt sikerrel. Még a törökökkel is érintkezésbe lépett, hogy Szapolyai pozícióját előttük is aláássa, és Erdélyben új államot alakítson ki.
Miközben a Habsburgok Budát ostromolták, Majláth Erdélyben szervezkedett. I. Szulejmán Isztambulból Buda felmentésére indult, és az oldalát esetlegesen fenyegető Majláth ellen IV. Péter moldvai uralkodót és a nikápolyi szandzsákbéget, Ahmedet küldte.
Péter serege tizennyolc, míg Ahmed kétezer embert sorakoztatott fel. Eleinte csak körülzárták Fogarast és kisebb harcot folytattak Majláth embereivel.
Egy hónapos ostrom után július 20-án Ahmed levelet küldött Majláthnak, amelyben azzal az ígérettel áltatta, hogy Erdély kormányzását a szultán a kezébe adja. Majláth megjelent a török táborban, ahol először nyájasan fogadták, majd a bég parancsot adott a letartóztatására. A várőrség vezére elfogásának hallatán nem vállalta az ellenállását és kaput nyitott a moldvaiak és törökök előtt.
Két nappal Fogaras elfoglalása után a korábban még Ferdinánd felé tekintgető erdélyi rendek is hűséget fogadtak a csecsemő János Zsigmondnak, Szapolyai fiának. A várat a törökök aztán visszaadták az erdélyieknek, akik rövidesen jogot kaptak a szultántól állammá válni Izabella királyné vezetése alatt, s a Habsburg-hívek fokozatosan kiszorultak az országból.
Majláthot a Héttoronyba vitték, ahol haláláig raboskodott. Rabtársai voltak Török Bálint és Móré László is.
Források
- 1541-1542-ig tartó korszak eseményei Magyarországon
- Magyarország hadtörténete 1. Főszerk.: Liptai Ervin, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1984 ISBN 963-326-320-4