„Magyar Cserkészszövetség” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Visszavontam az utolsó 2 változtatást (81.182.26.244), visszaállítva Jaybgf szerkesztésére
76. sor: 76. sor:


'''1989-es újjáalakulás óta'''
'''1989-es újjáalakulás óta'''
* 1989: Urhelyi János<ref>{{Cite web |title=Korábbi Országos Elnökségek {{!}} Magyar Cserkészszövetség |url=https://www.cserkesz.hu/szovetseg/testuletek/korabbi-orszagos-elnoksegek |work=www.cserkesz.hu |accessdate=2020-02-23}}</ref>
*
*
*[[1989]]–[[1994]]: [[Surján László (1914–1997)|id. Dr. Surján László]]
*[[1989]]–[[1994]]: [[Surján László (1914–1997)|id. Dr. Surján László]]
* [[1994]]–[[1998]]: [[Katona Tamás (történész)|Dr. Katona Tamás]]
* [[1994]]–[[1998]]: [[Katona Tamás (történész)|Dr. Katona Tamás]]

A lap 2020. június 5., 14:16-kori változata

Magyar Cserkészszövetség
A Magyar Cserkészszövetség logója, a cserkészliliom a Szent Koronával
A Magyar Cserkészszövetség logója, a cserkészliliom a Szent Koronával
MottóLégy résen!
Alapítva1912. december 28.
SzékhelyBudapest
Tagság12458 fő (2019)
Nyelvekmagyar
Országos elnökBedekovics Péter
KulcsemberekHorváth Domokos (országos ügyvezető elnök), Hegyi Armand (országos vezetőtiszt)
A Magyar Cserkészszövetség weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Cserkészszövetség témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk Magyar Cserkészszövetségről szól. Hasonló címmel lásd még: Magyar Családtörténeti Szemle.

A Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ) a cserkészmozgalom legjelentősebb magyarországi szervezete. 1912-ben alapították, és az 1948-as betiltás után 1989-ben alakult újjá. Az MCSSZ a cserkészmozgalom világszervezetének (WOSM) kizárólagos magyarországi tagszervezete. A 2019. júliusában az MCSSZ csapataiban 12458 cserkész tevékenykedett.

Történelem

A kezdetek

A Robert Baden-Powell által 1907-ben megalapított cserkészmozgalom 1910-ben jelent meg Magyarországon. A Magyar Cserkészszövetséget 1912. december 28-án hozták létre. 1914-ben a cserkészet 3000 tagot számlált országszerte.[1]

A Tanácsköztársaság betiltotta a cserkészetet, de bukása után, 1919 szeptemberében[2] újjáalakult a szövetség. Az elnöke 1919–1921 között Ravasz Árpád volt.

Az I. világháború után

A gödöllői Világdzsembori emlékére állított szobor
Rovás ábécés cserkészkés, a cserkészöltözet része, 1927

Az 1920-as és 1930-as években a cserkészet jelentős ifjúsági mozgalommá fejlődött. 1922-ben Teleki Pál korábbi miniszterelnök lett a főcserkész.[1] A Szövetség létszáma 1926-ban 8000 fő volt. Magyarország alapító tagja volt az Cserkészmozgalom Világszervezete (International Scout Bureau-nak ma WOSM), valamint a Cserkészlány Világszövetség (WAGGGS)-nak, amelyet 1928-ban Parádon alapítottak meg.[3]

A magyar cserkészek először az 1924-es koppenhágai dzsemborin vettek részt, ahol a versenyeken a harmadik helyet szerezték meg a britek és az amerikaiak mögött. 1926-ban nemzeti nagytábort szerveztek 10 000 résztvevővel. 1927-ben létrehozták a szövetség cserkészparkját a Hárshegyen, amely többek között a vezetőképzést szolgálta. Emellett a szövetség tulajdonában volt az országos központ épülete, egy dunai vízicserkész telep, valamint egy országos cserkészbolt hálózat.[3]

A 4. Cserkész Világdzsemborit Gödöllőn rendezték 1933-ban, 51 nemzet 26 000 cserkészének részvételével. A tábor parancsnoka Teleki Pál volt. Ugyanitt került sor 1939-ben a lánycserkészek első világtalálkozójára, a Pax Tingre is.[3] 1938-ban a mozgalom 50 000 tagot számlált Magyarországon.[1]

A második világháború a cserkészetet sem hagyta érintetlenül. Teleki haláláig (1941. április 3.) a cserkészet viszonylag zavartalanul működhetett, jóllehet az országgyűlésben és a sajtóban is érték támadások nemzetközi jellege és zsidó tagjai miatt. A főcserkész 1940. november 22-én országgyűlési beszédben állt ki a cserkészek mellett. Az Oktatásügyi Minisztérium – a cserkészet felügyeleti szerve – azonban először megtiltotta újabb zsidó cserkészcsapatok alapítását, majd elrendelte a meglévők feloszlatását.[1]

Teleki halála után Horthy kisbarnaki Farkas Ferencet nevezte ki Magyarország főcserkészévé. Vezetése alatt a cserkészet katonai irányba tolódott el, amivel az volt a célja, hogy kihúzza a talajt a rivális Levente Mozgalom alól. A Magyar Cserkészszövetség ebben az időben képes volt megőrizni külföldi kapcsolatait, például Gusztáv Adolf svéd herceggel, a Nemzetközi Bizottság tiszteletbeli elnökével, illetve az emigráns Lengyel Cserkészszövetséggel. Ezek a kapcsolatok azonban a náci megszállás után megszakadtak. A nyilasok a cserkészetet be akarták olvasztani az általuk létrehozott Magyar Őrszem Mozgalomba, de ezt a tervüket nem tudták végrehajtani.[1]

A II. világháború után

A második világháború után a Magyar Kommunista Párt igyekezett meggyengíteni a cserkészetet, és annak formáját kisajátítani saját céljai számára.[4] 1946 nyarán a Szövetséges Ellenőrző Bizottság alelnöke, Vlagyimir Szviridov altábornagy levélben követelte Nagy Ferenc miniszterelnöktől a „fasisztabarát” ifjúsági egyesületek (köztük a Magyar Cserkészszövetség) betiltását. Ez július 20-án meg is történt, majd két nappal később megalakult az új (a kommunisták számára kedvezőbb) vezetésű Magyar Cserkészfiúk Szövetsége.[2]

Az új szövetség vezetését a párt tartotta kézben, többek között (a párttagságát ekkor még titkoló) Surányi László, Olti Vilmos (később a Mindszenty- és a Rajk-per vérbírója), valamint Szabolcsi Miklós irodalomtörténész segítségével. Karácsony Sándort és Jánosi Sándor országos vezetőt 1948 tavaszán eltávolították, és június 27-én Surányi lett a Szövetség elnöke. Még a nyár folyamán, az Úttörővasút első szakaszának avatásán végül hivatalosan egyesítették a Magyar Cserkészfiúk Szövetségét az 1946-ban alakult Magyar Úttörők Szövetségével.[2] A cserkészszövetség vagyonát is államosították.[3]

A cserkészet ettől kezdve hivatalosan nem működött tovább Magyarországon, de a korábbi cserkészek közül többen továbbvitték a mozgalom szellemiségét, és illegalitásban gyerekprogramokat szerveztek többé-kevésbé a cserkészmódszer alapján. A magyar cserkészet a külföldi emigrációban, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség keretei között is tovább élt.[3]

Az újjáalakulás

A rendszerváltás után mind Magyarországon, mind a szomszédos országokban újjáalakult a magyar cserkészet. A Magyar Cserkészszövetséget 1989. február 11-én, mint a legelsőként megalakuló társadalmi szervezetet vette nyilvántartásba a Fővárosi Bíróság.

Vezetők

Országos elnök


1912-1948 között

  • 1912-(1914?) dr. Papp Gyula[5]
  • 1918: dr. Darvas Ferenc[6]
  • 1918-1919. Morvay Győző[7]
  • 1919-1921. Ravasz Árpád[8]
  • 1921-1922. Sík Sándor[9]
  • 1922-1932. Witz Béla[10]
  • 1932: Vidovszky Kálmán[11]
  • 1932-1942? dr. Papp Antal[12]
  • 1942: Éry Emil[13]
  • 1942-(1944.?) kisbarnaki Farkas Ferenc (mint kinevezett főcserkész)
  • 1945-1946 gróf Teleki Géza[14]
  • 1946-1948. Karácsony Sándor[15]
  • 1948: Erdélyi Ferenc[16]


1989-es újjáalakulás óta

Szervezet

A Magyar Cserkészszövetség 9 cserkészkerületből épül fel. A kerületeket körzetekre tagolták, és a körzeteken belül működnek a cserkészcsapatok. A földrajzi tagolástól függetlenül építették ki az ún. szakágakat, például vízicserkész-szakág, repülőscserkész-szakág, melyekben a cserkészek speciális érdeklődési körüknek megfelelően vehetnek részt. A nevelő munka a kisközösségekben folyik (őrsök), amelyek egy fiatal vezető irányításával működnek. Több azonos korú őrsöt (raj) irányít egy felnőtt vezető. A vezetők különböző képzési szintek szerint kapják megbízatásukat. Így őrsvezetők az őrsvezetői vezetőképzést (ŐVVK) végzett jelöltek lehetnek, a csapatok irányítói már segédtisztek és cserkésztisztek – képesítésüket a STVK-ban és CSTVK-ban szerzik. Ezek a képzések gyakorlati, pedagógiai és lelki felkészítést adnak a vezetői tevékenységhez.

Az MCSSZ szervezete a következő egységekre osztható:

  • országos szervek
  • cserkészkerületi szervek
  • körzetek
  • tisztikarok (cserkészcsapatok)

Országos szervek

Az országos szervek közé tartoznak:

  • Határozó és végrehajtó szervek (Országos Küldöttgyűlés, Országos Tanács – OT, Országos Elnökség)
  • Bizottságok: a közgyűlés (például Felügyelő Bizottság, Országos Fegyelmi Bizottság), az OIB és az elnökség (például Országos Külügyi Bizottság – OKB) bizottságai
  • Lelki közösségek (például Táborkereszt, ICHTHÜSZ)

Az Országos Elnökség (a 2019. május 18-i országos küldöttgyűlésen választott) tagjai:

Cserkészkerületi szervek

Bővebben: cserkészkerületek

Az MCSSZ Magyarország területét cserkészkerületekre osztja. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) melléklete 9 cserkészkerület működik, ezek a következők:

Körzetek

A körzetek alulról szerveződő egységek. Körzetet legalább három, földrajzilag egymáshoz közel eső csapat alakíthat. Nem minden cserkészcsapat tartozik körzethez.

Cserkészcsapatok

A cserkészcsapatok a cserkészek helyi közösségei. A cserkészcsapatot a tisztikar irányítja, és a fenntartó testület tartja fenn.

Szakágak

A földrajzi tagolástól függetlenül, központi irányítással építették ki az ún. szakágakat, melyekben a cserkészek különleges érdeklődési körüknek megfelelően vehetnek részt. A szakágak munkáját az országos vezetőtiszt koordinálja. Szakágak a Magyar Cserkészszövetségben:

Vezetőképzés

A vezetők különböző képzési szintek szerint kapják megbízatásukat. Így őrsvezetők az őrsvezetői vezetőképzést (ŐVVK) végzett jelöltek lehetnek, a csapatok irányítói már segédtisztek és cserkésztisztek – képesítésüket a STVK-ban és CSTVK-ban szerzik. Ezek a képzések gyakorlati, pedagógiai és lelki felkészítést adnak a vezetői tevékenységhez.

Cserkész média

További magyar cserkészszövetségek

Magyarországon több cserkészszövetség működik. A környező országok és a nyugati emigráció magyarságának is megvannak saját szövetségeik. A különböző magyar cserkészszövetségek munkáját a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma hangolja össze.

További szövetségek Magyarországon

A Magyar Cserkészszövetségen kívül kisebb, nem WOSM-tag cserkészszövetségek is működnek Magyarországon.

A Magyar Cserkészlány Szövetség (MCSLSZ) 20 csapatában 500 cserkészlány tevékenykedik (2000). Az MCSLSZ a Cserkészlány Világszövetség (WAGGGS) társult tagja.

A Magyarországi Európai Cserkészek mintegy 200 tagot számlálnak.

Magyar cserkészszövetségek határainkon túl

1948-ban, nyugat-európai menekülttáborokban kezdte meg működését a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ). Az emigrációban elők számára a cserkészet lehetőséget nyújtott magyar identitásuk megőrzésére.

Napjainkban a szövetség 70 csapatában 4500 cserkész tevékenykedik világszerte – elsősorban Nyugat-Európában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában.

A környező országokban élő magyarságnak is megvannak (országonként) a cserkészszövetségei. Ezek a következők:

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e Hilary St George Saunders: The Left Handshake, Chapter IV-RESOLUTION-Scouting in Occupied Countries: Part Seven—Greece, Yugoslavia and Hungary (angol nyelven). The Pine Tree Web, 1948. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
  2. ↑ a b c Murányi Gábor: Zászlóelvonás – úttörők kontra cserkészek 1946-1948 (magyar nyelven). HVG, 2006. május 31. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
  3. ↑ a b c d e About Hungarian Scouting (angol nyelven). Magyar Cserkészszövetség, Országos Külügyi Bizottság, 2006. február 21. [2008. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
  4. ↑ P. Miklós Tamás: A Magyar Cserkészfiúk Szövetsége és az úttörőmozgalom „egyesülése” 1948-ban, Új pedagógiai szemle 57. évf. 9. sz. 2007. szeptember
  5. ↑ G. Merva Mária (szerk.), A Magyar Cserkészet Története 1910-től napjainkig. Gödöllői Városi Múzeum, 2009, Gödöllő, 8. o.
  6. ↑ G. Merva Mária (szerk.), A Magyar Cserkészet Története 1910-től napjainkig. Gödöllői Városi Múzeum, 2009, Gödöllő, 9. o.
  7. ↑ Bodnár Gábor, A magyarországi cserkészet története. Magyar Cserkészszövetség, 1980, Budapest, 18.o.
  8. ↑ Bodnár Gábor, A magyarországi cserkészet története. Magyar Cserkészszövetség, 1980, Budapest, 21.o.
  9. ↑ Bodnár Gábor, A magyarországi cserkészet története. Magyar Cserkészszövetség, 1980, Budapest, 21.o.
  10. ↑ Bodnár Gábor, A magyarországi cserkészet története. Magyar Cserkészszövetség, 1980, Budapest, 21.o.
  11. ↑ G. Merva Mária (szerk.), A Magyar Cserkészet Története 1910-től napjainkig. Gödöllői Városi Múzeum, 2009, Gödöllő, 14. o.
  12. ↑ G. Merva Mária (szerk.), A Magyar Cserkészet Története 1910-től napjainkig. Gödöllői Városi Múzeum, 2009, Gödöllő, 14. o.
  13. ↑ G. Merva Mária (szerk.), A Magyar Cserkészet Története 1910-től napjainkig. Gödöllői Városi Múzeum, 2009, Gödöllő, 17. o.
  14. ↑ G. Merva Mária (szerk.), A Magyar Cserkészet Története 1910-től napjainkig. Gödöllői Városi Múzeum, 2009, Gödöllő, 18.o.
  15. ↑ G. Merva Mária (szerk.), A Magyar Cserkészet Története 1910-től napjainkig. Gödöllői Városi Múzeum, 2009, Gödöllő, 18. o.
  16. ↑ G. Merva Mária (szerk.), A Magyar Cserkészet Története 1910-től napjainkig. Gödöllői Városi Múzeum, 2009, Gödöllő, 18. o.
  17. ↑ Korábbi Országos Elnökségek | Magyar Cserkészszövetség. www.cserkesz.hu. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  18. ↑ Az egyik forrásban (http://godolloimuzeum.hu/wp-content/uploads/2014/07/GVM_MF_A-magyar-cserk%C3%A9szet-t%C3%B6rt%C3%A9nete-1910-t%C5%91l-napjainkig_2009.pdf) hibásan 'Gyulai Endre' néven szerepel.
  19. ↑ Hazament... (magyar nyelven). Magyar Cserkészszövetség, 2013. január 24. (Hozzáférés: 2013. január 25.)
  20. ↑ Bokody József: Magyar Cserkészszövetség - Főcserkészek - Elnökök (magyar nyelven). Cserkészgyűjtemény, 2010. (Hozzáférés: 2013. január 25.)
  21. ↑ Új elnökség az MCSSZ élén | Magyar Cserkészszövetség. www.cserkesz.hu. (Hozzáférés: 2019. július 16.)

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Commons:Category:Magyar Cserkészszövetség
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Cserkészszövetség témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_Cserkészszövetség&oldid=22713315”