„Braun Róbert (szociológus)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
51. sor: 51. sor:
[[Zsidó vallás|Izraelita vallású]] család gyermeke, apja Braun József, anyja Bruckner Berta volt. Budapesten és a [[Párizs|francia fővárosban]] járt egyetemre, ezt követően pedig a [[marosvásárhely]]i kereskedelmi iskola tanára volt. 1911-ben felkerült a magyar fővárosba, ahol [[Szabó Ervin (könyvtárigazgató)|Szabó Ervin]] irányítása alatt volt a [[Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár|Fővárosi Könyvtár]] aligazgatója, egészen 1918-ig. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] bukását követően börtönbe vetették, majd kiszabadulását követően lektorként és fordítóként működött. Falukutató munkái úttőrők voltak. Braun elnökletével alakult meg a [[Társadalomtudományi Társaság]] szociográfiai szakosztálya. Egy ideig szerkesztette a [[Huszadik Század (folyóirat)|Huszadik Század]] c. periodikát is, majd a [[Literatura (folyóirat, 1926–1938)|Literatura]] szerkesztője volt, illetve a ''Kultúra és Tudomány'' c. sorozaté. Fordította, és propagálta [[Henry George]] műveit és eszméit (Haladás és szegénység; Kormányzóságom története). 1925-ben egyik munkatársával, [[Pikler Blanka|Pikler Blanká]]val közösen hozta létre az Általános magyar könyvjegyzék c. bibliográfiát. A ''Századunk'' főmunkatársa volt, írt cikkeket a Közgazdasági Enciklopédiába, szerkesztette a Genius, illetve a Révai lexikon pótkötetét, és mások mellett munkatársa volt az amerikai Encyclopaedia of the Social Sciences-nek.
[[Zsidó vallás|Izraelita vallású]] család gyermeke, apja Braun József, anyja Bruckner Berta volt. Budapesten és a [[Párizs|francia fővárosban]] járt egyetemre, ezt követően pedig a [[marosvásárhely]]i kereskedelmi iskola tanára volt. 1911-ben felkerült a magyar fővárosba, ahol [[Szabó Ervin (könyvtárigazgató)|Szabó Ervin]] irányítása alatt volt a [[Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár|Fővárosi Könyvtár]] aligazgatója, egészen 1918-ig. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] bukását követően börtönbe vetették, majd kiszabadulását követően lektorként és fordítóként működött. Falukutató munkái úttőrők voltak. Braun elnökletével alakult meg a [[Társadalomtudományi Társaság]] szociográfiai szakosztálya. Egy ideig szerkesztette a [[Huszadik Század (folyóirat)|Huszadik Század]] c. periodikát is, majd a [[Literatura (folyóirat, 1926–1938)|Literatura]] szerkesztője volt, illetve a ''Kultúra és Tudomány'' c. sorozaté. Fordította, és propagálta [[Henry George]] műveit és eszméit (Haladás és szegénység; Kormányzóságom története). 1925-ben egyik munkatársával, [[Pikler Blanka|Pikler Blanká]]val közösen hozta létre az Általános magyar könyvjegyzék c. bibliográfiát. A ''Századunk'' főmunkatársa volt, írt cikkeket a Közgazdasági Enciklopédiába, szerkesztette a Genius, illetve a Révai lexikon pótkötetét, és mások mellett munkatársa volt az amerikai Encyclopaedia of the Social Sciences-nek.


Felesége Grünwald Margit, lánya [[Braun Éva (kommunista aktivista)|Braun Éva]] mozgalmár, [[Kommunizmus|kommunista]] mártír volt.
Felesége Grünwald Margit, lánya [[Braun Éva (kommunista aktivista)|Braun Éva]] [[Kommunizmus|kommunista]] mozgalmár, [[Antifasizmus|antifasiszta]] mártír volt.


== Művei ==
== Művei ==

A lap 2020. június 3., 05:09-kori változata

Braun Róbert
Született1879. január 7.
Arad
Elhunyt1937. február 12. (58 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaGrünwald Margit
GyermekeiBraun Éva
SzüleiBraun József, Bruckner Berta
Foglalkozásaszociológus, falukutató, könyvtáros, lektor, lexikográfus
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (17A parcella, 5. sor, 14. sírhely)
A Fővárosi Könyvtár igazgatója
Hivatali idő
1918 1918
ElődSzabó Ervin
UtódMadzsar József
SablonWikidataSegítség

Braun Róbert (Arad, 1879. január 7.Budapest, 1937. február 12.) magyar szociológus, könyvtáros, falukutató, lexikográfus, lektor.

Életútja

Izraelita vallású család gyermeke, apja Braun József, anyja Bruckner Berta volt. Budapesten és a francia fővárosban járt egyetemre, ezt követően pedig a marosvásárhelyi kereskedelmi iskola tanára volt. 1911-ben felkerült a magyar fővárosba, ahol Szabó Ervin irányítása alatt volt a Fővárosi Könyvtár aligazgatója, egészen 1918-ig. A Magyarországi Tanácsköztársaság bukását követően börtönbe vetették, majd kiszabadulását követően lektorként és fordítóként működött. Falukutató munkái úttőrők voltak. Braun elnökletével alakult meg a Társadalomtudományi Társaság szociográfiai szakosztálya. Egy ideig szerkesztette a Huszadik Század c. periodikát is, majd a Literatura szerkesztője volt, illetve a Kultúra és Tudomány c. sorozaté. Fordította, és propagálta Henry George műveit és eszméit (Haladás és szegénység; Kormányzóságom története). 1925-ben egyik munkatársával, Pikler Blankával közösen hozta létre az Általános magyar könyvjegyzék c. bibliográfiát. A Századunk főmunkatársa volt, írt cikkeket a Közgazdasági Enciklopédiába, szerkesztette a Genius, illetve a Révai lexikon pótkötetét, és mások mellett munkatársa volt az amerikai Encyclopaedia of the Social Sciences-nek.

Felesége Grünwald Margit, lánya Braun Éva kommunista mozgalmár, antifasiszta mártír volt.

Művei

  • II. József közgazdasági reformeszméi. Egy. doktori értek. is. (Arad, 1900)
  • Henry George és a földjáradékadó. (A Huszadik Század Könyvtára. 28. Bp., 1907)
  • Lippa és Sansepulcro. (A Huszadik Század Könyvtára. 33. Bp., 1908)
  • Az amerikai városi korrupció. – Prostitúció Chicagóban. (Városi Szemle, 1911)
  • A telekérték becslésének Somers-féle rendszere. (Városi Szemle, 1913)
  • A falu lélektana. (A Huszadik Század Könyvtára. 47. Bp., 1913)
  • Webb, Sidney–Webb, Beatrice: A szegénység problémája. Ford. Kósa Miklós. A bevezető tanulmányt írta. (Mesterművek. Bp., 1918)
  • Magyarország feldarabolása és a nemzetiségi kérdés. (Táltos Könyvtár. Bp., 1919; angolul: The Dismemberment of Hungary and the Nationalities. Bp., 1919; franciául: Le démembrement de la Hongrie et la question des nationalités. Bp., 1919)
  • Régi és új milliomosok Amerikában. (Politika és társadalom. 2. Bp., 1920)
  • Carnegie, Andrew: Napjaink problémái. Ford. Bartos Zoltán. A bevezető tanulmányt írta. (Mesterművek. Bp., 1920)
  • Általános magyar könyvjegyzék. Összeáll. Pikler Blankával. (Bp., 1925; angolul is)
  • Utódállamok. (Századunk könyvtára. 11. Bp., 1932)
  • Nobel-díjas írók antológiája. Összeáll. (Bp., 1935)
  • A 150 év előtti Hóravilág. (Bp., 1935)
  • Maroscsicsér. (Századunk, 1936)
  • A magyar történetírás revíziójához. (A Huszadik Század körének történetfelfogása. Történetírók Tára. Szerk. Glatz Ferenc és Pók Attila. Bp., 1982)

Fordításai

  • George, Henry: Vámvédelem vagy szabadkereskedelem. Vizsgálódás a vámkérdésről, különös tekintettel a munka érdekeire. (Bp., 1909)
  • George, Henry: Kormányzóságom történetéből. Utópia Henry George gazdasági rendszere alapján. (Marosvásárhely, 1911; Modern Könyvtár. 164-166. Az előszót Jászi Oszkár írta. 2. kiad. Bp., 1912)
  • George, Henry: Haladás és szegénység. A termelési válságok és a növekvő vagyonnal együtt növő szegénység okának kutatása, ezek gyógyszere. (Bp., 1914)
  • George, Henry: Társadalmi kérdések. (Bp., 1921)
  • Bryce, James: Az Amerikai Egyesült Államok demokráciája. (Bp., 1922)
  • Farbman, Michael: „Pjatiletka.” Az ötéves terv mai állása. (Bp., 1931)
  • Istrati, Panait: A Szovjet 1930-ban. II. Más fény felé. (Bp., 1931)
  • Austin, Anne: A fekete galamb. Reg. Ford. Barna István álnéven. (Az Athenaeum detektív és kalandor regényei. Bp., 1934)
  • Gribble, Leonard, R. : Bosszú? Reg. Ford. Barna István álnéven. (Az Athenaeum detektív és kalandor regényei. Bp., 1936)
  • Szemjonov, Jurij: A föld kincsei. Gazdasági földrajz mindenki számára. (Bp., 1936).

Források

További információk

  • P. Váradi Irma-Kőhalmi Béla-Turnovszky Sándor: Braun Róbert a könyvtáros és szociográfus (Bp., 1960);
  • Remeg László: Braun Róbert (A Könyvtáros, 1961. 12. sz.)
  • Pórné Váradi Irma–Kőhalmi Béla–Turnowszky Sándor: B. R., a könyvtáros és a szociográfus. Bibl. és tanulmány. (Könyvtárosok kiskönyvtára. 2. Bp., 1960)
  • Remete László: A fővárosi könyvtárügy úttörői. Hat arcképvázlat. (Könyvtárosok kiskönyvtára. 5. Bp., 1964)
  • Egyed Ákos: B. R. faluszociográfiái. (Korunk, 1970)
  • Köves Rózsa: B. R. emlékezete. (Magyar Nemzet, 1979. jan. 7.)
  • V. Bálint Éva: B. R.-re emlékezve. A hazai munkásszociográfiákról. (Magyar Hírlap, 1979. jan. 7.)
  • Boldizsár Iván: A lebegők. Visszaemlékezések. (Bp., 1989)
  • Bán D. András: Egy polgári radikális portréjához. (Magyar Nemzet, 1987. 28.)
  • Litván György: A magyar szociológia első műhelye (Szociológia, 1972).
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
  • Braun Róbert. In Magyar Néprajzi Lexikon. I. kötet. Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest, 1977, Akadémiai Kiadó. ISBN 963 05 1286 6