„Braun Róbert (szociológus)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
→Életútja: +anti |
||
51. sor: | 51. sor: | ||
[[Zsidó vallás|Izraelita vallású]] család gyermeke, apja Braun József, anyja Bruckner Berta volt. Budapesten és a [[Párizs|francia fővárosban]] járt egyetemre, ezt követően pedig a [[marosvásárhely]]i kereskedelmi iskola tanára volt. 1911-ben felkerült a magyar fővárosba, ahol [[Szabó Ervin (könyvtárigazgató)|Szabó Ervin]] irányítása alatt volt a [[Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár|Fővárosi Könyvtár]] aligazgatója, egészen 1918-ig. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] bukását követően börtönbe vetették, majd kiszabadulását követően lektorként és fordítóként működött. Falukutató munkái úttőrők voltak. Braun elnökletével alakult meg a [[Társadalomtudományi Társaság]] szociográfiai szakosztálya. Egy ideig szerkesztette a [[Huszadik Század (folyóirat)|Huszadik Század]] c. periodikát is, majd a [[Literatura (folyóirat, 1926–1938)|Literatura]] szerkesztője volt, illetve a ''Kultúra és Tudomány'' c. sorozaté. Fordította, és propagálta [[Henry George]] műveit és eszméit (Haladás és szegénység; Kormányzóságom története). 1925-ben egyik munkatársával, [[Pikler Blanka|Pikler Blanká]]val közösen hozta létre az Általános magyar könyvjegyzék c. bibliográfiát. A ''Századunk'' főmunkatársa volt, írt cikkeket a Közgazdasági Enciklopédiába, szerkesztette a Genius, illetve a Révai lexikon pótkötetét, és mások mellett munkatársa volt az amerikai Encyclopaedia of the Social Sciences-nek. |
[[Zsidó vallás|Izraelita vallású]] család gyermeke, apja Braun József, anyja Bruckner Berta volt. Budapesten és a [[Párizs|francia fővárosban]] járt egyetemre, ezt követően pedig a [[marosvásárhely]]i kereskedelmi iskola tanára volt. 1911-ben felkerült a magyar fővárosba, ahol [[Szabó Ervin (könyvtárigazgató)|Szabó Ervin]] irányítása alatt volt a [[Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár|Fővárosi Könyvtár]] aligazgatója, egészen 1918-ig. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] bukását követően börtönbe vetették, majd kiszabadulását követően lektorként és fordítóként működött. Falukutató munkái úttőrők voltak. Braun elnökletével alakult meg a [[Társadalomtudományi Társaság]] szociográfiai szakosztálya. Egy ideig szerkesztette a [[Huszadik Század (folyóirat)|Huszadik Század]] c. periodikát is, majd a [[Literatura (folyóirat, 1926–1938)|Literatura]] szerkesztője volt, illetve a ''Kultúra és Tudomány'' c. sorozaté. Fordította, és propagálta [[Henry George]] műveit és eszméit (Haladás és szegénység; Kormányzóságom története). 1925-ben egyik munkatársával, [[Pikler Blanka|Pikler Blanká]]val közösen hozta létre az Általános magyar könyvjegyzék c. bibliográfiát. A ''Századunk'' főmunkatársa volt, írt cikkeket a Közgazdasági Enciklopédiába, szerkesztette a Genius, illetve a Révai lexikon pótkötetét, és mások mellett munkatársa volt az amerikai Encyclopaedia of the Social Sciences-nek. |
||
Felesége Grünwald Margit, lánya [[Braun Éva (kommunista aktivista)|Braun Éva]] mozgalmár, [[ |
Felesége Grünwald Margit, lánya [[Braun Éva (kommunista aktivista)|Braun Éva]] [[Kommunizmus|kommunista]] mozgalmár, [[Antifasizmus|antifasiszta]] mártír volt. |
||
== Művei == |
== Művei == |
A lap 2020. június 3., 05:09-kori változata
Braun Róbert | |
Született | 1879. január 7. Arad |
Elhunyt | 1937. február 12. (58 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Grünwald Margit |
Gyermekei | Braun Éva |
Szülei | Braun József, Bruckner Berta |
Foglalkozása | szociológus, falukutató, könyvtáros, lektor, lexikográfus |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (17A parcella, 5. sor, 14. sírhely) |
A Fővárosi Könyvtár igazgatója | |
Hivatali idő 1918 – 1918 | |
Előd | Szabó Ervin |
Utód | Madzsar József |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Braun Róbert (Arad, 1879. január 7. – Budapest, 1937. február 12.) magyar szociológus, könyvtáros, falukutató, lexikográfus, lektor.
Életútja
Izraelita vallású család gyermeke, apja Braun József, anyja Bruckner Berta volt. Budapesten és a francia fővárosban járt egyetemre, ezt követően pedig a marosvásárhelyi kereskedelmi iskola tanára volt. 1911-ben felkerült a magyar fővárosba, ahol Szabó Ervin irányítása alatt volt a Fővárosi Könyvtár aligazgatója, egészen 1918-ig. A Magyarországi Tanácsköztársaság bukását követően börtönbe vetették, majd kiszabadulását követően lektorként és fordítóként működött. Falukutató munkái úttőrők voltak. Braun elnökletével alakult meg a Társadalomtudományi Társaság szociográfiai szakosztálya. Egy ideig szerkesztette a Huszadik Század c. periodikát is, majd a Literatura szerkesztője volt, illetve a Kultúra és Tudomány c. sorozaté. Fordította, és propagálta Henry George műveit és eszméit (Haladás és szegénység; Kormányzóságom története). 1925-ben egyik munkatársával, Pikler Blankával közösen hozta létre az Általános magyar könyvjegyzék c. bibliográfiát. A Századunk főmunkatársa volt, írt cikkeket a Közgazdasági Enciklopédiába, szerkesztette a Genius, illetve a Révai lexikon pótkötetét, és mások mellett munkatársa volt az amerikai Encyclopaedia of the Social Sciences-nek.
Felesége Grünwald Margit, lánya Braun Éva kommunista mozgalmár, antifasiszta mártír volt.
Művei
- II. József közgazdasági reformeszméi. Egy. doktori értek. is. (Arad, 1900)
- Henry George és a földjáradékadó. (A Huszadik Század Könyvtára. 28. Bp., 1907)
- Lippa és Sansepulcro. (A Huszadik Század Könyvtára. 33. Bp., 1908)
- Az amerikai városi korrupció. – Prostitúció Chicagóban. (Városi Szemle, 1911)
- A telekérték becslésének Somers-féle rendszere. (Városi Szemle, 1913)
- A falu lélektana. (A Huszadik Század Könyvtára. 47. Bp., 1913)
- Webb, Sidney–Webb, Beatrice: A szegénység problémája. Ford. Kósa Miklós. A bevezető tanulmányt írta. (Mesterművek. Bp., 1918)
- Magyarország feldarabolása és a nemzetiségi kérdés. (Táltos Könyvtár. Bp., 1919; angolul: The Dismemberment of Hungary and the Nationalities. Bp., 1919; franciául: Le démembrement de la Hongrie et la question des nationalités. Bp., 1919)
- Régi és új milliomosok Amerikában. (Politika és társadalom. 2. Bp., 1920)
- Carnegie, Andrew: Napjaink problémái. Ford. Bartos Zoltán. A bevezető tanulmányt írta. (Mesterművek. Bp., 1920)
- Általános magyar könyvjegyzék. Összeáll. Pikler Blankával. (Bp., 1925; angolul is)
- Utódállamok. (Századunk könyvtára. 11. Bp., 1932)
- Nobel-díjas írók antológiája. Összeáll. (Bp., 1935)
- A 150 év előtti Hóravilág. (Bp., 1935)
- Maroscsicsér. (Századunk, 1936)
- A magyar történetírás revíziójához. (A Huszadik Század körének történetfelfogása. Történetírók Tára. Szerk. Glatz Ferenc és Pók Attila. Bp., 1982)
Fordításai
- George, Henry: Vámvédelem vagy szabadkereskedelem. Vizsgálódás a vámkérdésről, különös tekintettel a munka érdekeire. (Bp., 1909)
- George, Henry: Kormányzóságom történetéből. Utópia Henry George gazdasági rendszere alapján. (Marosvásárhely, 1911; Modern Könyvtár. 164-166. Az előszót Jászi Oszkár írta. 2. kiad. Bp., 1912)
- George, Henry: Haladás és szegénység. A termelési válságok és a növekvő vagyonnal együtt növő szegénység okának kutatása, ezek gyógyszere. (Bp., 1914)
- George, Henry: Társadalmi kérdések. (Bp., 1921)
- Bryce, James: Az Amerikai Egyesült Államok demokráciája. (Bp., 1922)
- Farbman, Michael: „Pjatiletka.” Az ötéves terv mai állása. (Bp., 1931)
- Istrati, Panait: A Szovjet 1930-ban. II. Más fény felé. (Bp., 1931)
- Austin, Anne: A fekete galamb. Reg. Ford. Barna István álnéven. (Az Athenaeum detektív és kalandor regényei. Bp., 1934)
- Gribble, Leonard, R. : Bosszú? Reg. Ford. Barna István álnéven. (Az Athenaeum detektív és kalandor regényei. Bp., 1936)
- Szemjonov, Jurij: A föld kincsei. Gazdasági földrajz mindenki számára. (Bp., 1936).
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Braun Róbert. Névpont. Hozzáférés ideje: 2016. január 24.
További információk
- P. Váradi Irma-Kőhalmi Béla-Turnovszky Sándor: Braun Róbert a könyvtáros és szociográfus (Bp., 1960);
- Remeg László: Braun Róbert (A Könyvtáros, 1961. 12. sz.)
- Pórné Váradi Irma–Kőhalmi Béla–Turnowszky Sándor: B. R., a könyvtáros és a szociográfus. Bibl. és tanulmány. (Könyvtárosok kiskönyvtára. 2. Bp., 1960)
- Remete László: A fővárosi könyvtárügy úttörői. Hat arcképvázlat. (Könyvtárosok kiskönyvtára. 5. Bp., 1964)
- Egyed Ákos: B. R. faluszociográfiái. (Korunk, 1970)
- Köves Rózsa: B. R. emlékezete. (Magyar Nemzet, 1979. jan. 7.)
- V. Bálint Éva: B. R.-re emlékezve. A hazai munkásszociográfiákról. (Magyar Hírlap, 1979. jan. 7.)
- Boldizsár Iván: A lebegők. Visszaemlékezések. (Bp., 1989)
- Bán D. András: Egy polgári radikális portréjához. (Magyar Nemzet, 1987. 28.)
- Litván György: A magyar szociológia első műhelye (Szociológia, 1972).
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
- Braun Róbert. In Magyar Néprajzi Lexikon. I. kötet. Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest, 1977, Akadémiai Kiadó. ISBN 963 05 1286 6