„Rákóczi-induló” változatai közötti eltérés

	Rákóczi-induló
Műfaj	magyar komolyzenei dal
Dallam	Nikolaus Scholl

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2020. május 27., 02:03-kori változata

Ez a szócikk az indulóról szól. Hasonló címmel lásd még: Rákóczi induló (film, 1933).

A Rákóczi-indulót Nikolaus Scholl, a k. u. k. hadsereg 32. számú ezredének karmestere írta 1820-ban.^[1] A Rákóczi-nóta hangszeres és énekelt változatainak motívumait használta fel. Bécsben adták ki 1820-ban 2 ill. 4 kezes zongorára hangszerelve.^[2] A mű két részből áll: főrész és trió.

Az indulót sokan feldolgozták, közöttük Erkel Ferenc és Liszt Ferenc, a legismertebb azonban Hector Berlioz zenekari műve, ami az egész világon ismertté tette a Rákóczi-indulót. A kiegyezés után bekerült a Nemzet három dala című kiadványba a Himnusz és a Szózat mellé.^[3]

A II. világháború idején a Budapest I. rádiónak szünetjele volt,^[4] a háború után utóda, a Kossuth Rádió évtizedeken keresztül reggelenként a Rákóczi-indulóval kezdte az adását.

Története

1823-ban kisebb változtatásokkal belekerül egy keszthelyi kéziratos verbunkos-gyűjteménybe Grand Marcia di Rakotzy címen.
1828-ban két berlini kiadónál is megjelenik, a szerző nevének említése nélkül.
1838. október 8-án bemutatják Gaál József A peleskei nótárius^[5] című énekes bohózatát a Pesti Magyar Színházban (1840-től a neve Nemzeti Színház), melynek egyik dala a Rákóczi-induló. A mű zenéjét Thern Károly szerezte.
1838. november 30-án Erkel Ferenc „phantásiát és változatokat” játszott zongorán, zenekari kísérettel, „Rákóczynak erdélyies nótájára”, ugyancsak a Pesti Magyar Színházban.
1839. március 23-án egy, a Pesti Magyar Színházban tartott hangversenyen elhangzott a Rákóczi induló is. Ugyanitt 1839. május 14-én Ole Bull (en) norvég hegedűművész játszotta az indulót.
1839. augusztus 8-án mutatták be Ludwig Schindelmeisser (en) Szapáry című háromfelvonásos operáját a Pesti Városi Német Színházban, melyben felhangzik a Rákóczi-induló is.
Liszt Ferenc többször játszotta pesti hangversenyein a Rákóczi-indulót, először 1839. december 29-én. Liszt 1840. január elején meg is akarta jelentetni a hangversenyein elhangzott indulót, a cenzúra azonban közbelépett.
1840-ben Erkel Ferenc kiadta Rákóczy indulója. Emlékül Liszt Ferencre című zongoraművét, a betiltott Liszt-kiadvány helyett.^[6] A kiadásnak akkora sikere lett, hogy ugyanabban az évben még kétszer ki kellett adni. Később, 1860-ban ugyanezt kiadta a Rózsavölgyi cég is.
1840-ben Liszt előadásainak hatására megjelenik Georg Micheuz Rákóczy Marsch (Ungarischer Marsch) című műve Pesten.
Liszt Ferenc 1840–43 között megírja a Magyar Dallok című, 11 zongoradarabból álló sorozatát, melynek 10. darabja a Rákóczi-induló. A ciklus folytatása (12–21) volt az 1847 körül keletkezett Magyar rapszódiák sorozat korai változata, melynek 13. száma a Rákóczi-induló.^[7]
Antonio Diabelli bécsi zeneszerző és kiadó népszerű zongoradarabokat tartalmazó sorozatában az 52. füzet címe Ungarische National Melodian, ennek első (a sorozat 207. sorszámú) darabja a Rákóczi-induló.
Carl Czerny Musikalisches Pfenning-Magazin für das Pianoforte című könyve 1843-ban kiadott első kötetének 116. darabja a „Ragotzy Marsch”.
Franz Jüllig Ungarische National-melodien für das Pianoforte című, 1843-ban Bécsben kiadott művébe is belekerül a Rákóczi induló.
A Rákóczi induló témája belekerül Erkel Ferenc Hunyadi László című operája utólag készült nyitányának gyors részébe,^[8] mely 1845. október 2-án hangzott el először. (A nyitány lassú részének témája a Rákóczi-nótából származik.) Ezzel a Rákóczi-induló túllép a Rákóczi-szabadságharc korán és hangulatán, és a magyar szabadságeszme általános zenei jelképévé válik.

${ \relative c' { \key a \minor \time 2/4 \set Score.tempoHideNote = ##t \tempo 4 = 90 \set Staff.midiInstrument = "tremolo strings" \transposition c' \partial 8 \times 2/3 { ais'16( b c) } | b8 \times 2/3 { ais16 b cis } b8 \times 2/3 { ais16 b cis } | b4. ais16 ais | g8 fis e fis | b,4.-> cis16 d | e8:16 dis: e: fis: | g: ais: b: cis: | d16 cis b d cis b ais cis | b } }$

1846. február 15-én és 20-án mutatták be a Nemzeti Színházban a Rákóczi-induló legismertebb, Hector Berlioz szerezte feldolgozását, melyet maga a szerző vezényelt. A darab kirobbanó sikert aratott, a közönség követelte az ismétlést.^[9] Berlioz az eredeti kéziratot Erkel Ferencnek adta; az ő hagyatékából került a Széchényi Könyvtár gyűjteményébe.^[10]

Az 1846-os bemutató után Berlioz még finomított a hangszerelésen, és átdolgozta a kóda végét: az eredeti változat utolsó 7 ütemét 19 új ütemmel cserélte ki. Ez az átdolgozott változat került bele az 1845–46-ban komponált, Faust elkárhozása című drámai legendába, amit Liszt Ferencnek ajánlott.

Az 1848–49-es szabadságharc bukása után a Rákóczi-indulót betiltották, és csak 1859. november 27-én játszhatta először a Filharmóniai Társaság. Erkel Ferencnek a következő évben három egymás utáni hangversenyen kellett vezényelnie a Berlioz-féle Rákóczi-indulót, mert a közönség nem tudott betelni vele.

Berlioz műve a mai napig a legnépszerűbb feldolgozása a Rákóczi-indulónak, bár a bemutató után sokakat megihletett az induló. Liszt Ferenc 1860-ban zenekarra is feldolgozta.^[11] Rajta kívül Mosonyi Mihály, Reményi Ede, Bartók Béla, Johannes Brahms, Kodály Zoltán több művében feltűnnek a motívumai ill. rövidebb-hosszabb idézetei. Az átiratok száma több százra tehető; ezekről még nem készült bibliográfia.

Az eredeti változat

Nikolaus Scholl „Racozy Marsch”-ának eredeti változata (No. 9.):

$\version "2.18.2" \header { tagline = "" } % ne legyen copyright szöveg dallam = \relative c' { \key c \major \time 4/4 \set Score.tempoHideNote = ##t \tempo 4 = 108 % \set Staff.midiInstrument = "drawbar organ" \transposition c' r2. \times 2/3 { e'8 fis gis } | \repeat volta 2 { a4 gis8 b a4 gis8 b | \slashedGrace b8 a4 gis a2 | a8 gis a b c2 | c8 b a gis a4. c8 | b a gis b a cis, fis a | gis fis e gis fis e dis fis | fis( e) e( dis) fis( e) e( dis) | } \alternative { { e2 e'4 \times 2/3 { e,8 fis gis } } { e2 e'4 \times 2/3 { fis,8 e dis | } } } <e b gis>4 r <gis e c> r | b2.. e8 | b4.. e16 b4.. e16 | b2 e | c8 e c4 b8 dis b4 | a8 c a4 gis8 b gis4 | f8 a f4 e4.. gis16( | e4..) gis16 e8 gis e gis | e2 e'4 \times 2/3 { e,8 fis gis } | a4 gis8 b a4 gis8 b | \slashedGrace b8 a4 gis a2 | a8 b c4. b8 a4. a8 f4. e8 d cis | d8 e f4. e8 d4 ~ | d c8 b4 a8 gis a | gis b e4 e,2 | a8 c e4 e,2 | gis'4 b e,2 | a4 c e,2 | \slashedGrace d'8 e4 e,2 gis4 | a8 c gis b a4 \bar "|." } kiseret = \relative c' { \clef bass \key c \major r1 | \repeat volta 2 { <a e c a>4 <a e c> a, <a' e c> | \repeat unfold 3 { a, <a' e c> a, <a' e c> | } e <b' gis> a <f' cis> | b, <gis' e> b,, <b' fis dis> | | } \alternative { { r | } { r | } } <e e,> r r | <e, b g e>2. r4 | <e' gis, e>2 <e gis, e>2 | <gis gis, e> <gis gis, e> | <a, a,> | <c c,> | <dis c a f> <e b g e> | <e b gis e> <e b gis e> | <e b gis e>2. r4 | \repeat unfold 6 { a,, <a' e c> } | a, <g' cis,> a, <g' cis,> d <d' a d,> d, <d' a d,> | d, <b' a f> d, <b' a f> | 2 | <c a e>4 <c a e> <c a f>2 | \repeat unfold 2 { 4 e } | \repeat unfold 2 { <c a e> e } | \repeat unfold 2 { e } | <c a>8 <e c> e <c a>4 } kotta = { \new PianoStaff << \new Staff { \dallam } \new Staff { \kiseret } >> } \score { \kotta \header { title = "Rákóczi-induló" composer = "Nikolaus Scholl" % poet = "" } \layout { indent = 0.0\cm } } \score { \unfoldRepeats \kotta %\kiseret \midi { } }$

Trio:

$\version "2.18.2" \header { tagline = "" } % ne legyen copyright szöveg afisd = \relative { <a fis d> } ismet = \relative c' { a'2. cis8 e | a,4 cis8 e a,4 a'8 gis | gis fis fis eis gis fis fis eis | fis2. fis'8 e | e d d cis e d d cis | d2. d,8 fis | b,2. b'8 d | e,4 b'8 d e,4 b'8 d | cis b a cis b a gis b | a cis gis b a4 \bar "S" } ismkis = \relative c' { \repeat unfold 3 { <cis a> } r4 \repeat unfold 3 { <cis a> } <cis gis e cis> | <cis a fis> <cis gis eis cis> <cis a fis> <cis gis eis cis> <cis a fis> <cis a fis>8 <cis a fis> <cis a fis>4 <a e cis a> | \afisd < a e cis a> \afisd <a e cis a> \afisd <a fis d>8 <a fis d> <a fis d>4 r | \repeat unfold 3 { } r | \repeat unfold 3 { } r | <cis a e>2 <e b gis e> | <cis a>4 <e b gis e> <cis a> } dallam = \relative c' { \key a \major \time 4/4 \set Score.tempoHideNote = ##t \tempo 4 = 90 % \set Staff.midiInstrument = "drawbar organ" \transposition c' \partial 4 cis'8 e \bar "S" | \ismet \bar "||" \once \override Score.RehearsalMark.break-visibility = ##(#t #t #f) \mark \markup { \musicglyph #"scripts.segno" } \break <a a,>4 | <g g,> <f f,> <e e,> <d d,> | <cis cis,> <d d,> <e e,>4.. <a a,>16 | <e e,>4.. <a a,>16 <e e,>4.. <a a,>16 | e8 cis a cis e cis e a | e2 <a a,> | g8 e f d e c d b | c8 b c d e4 d | c2 c8 e g b, | c e g b, c e g b, | c2 c'4 cis,8 e | \override Score.RehearsalMark.self-alignment-X = #1 \override Score.RehearsalMark.Y-offset = #6 \mark \markup { \vcenter "D.C. al" \musicglyph #"scripts.segno" } \bar "S-S" } kiseret = \relative c' { \clef bass \key a \major \partial 4 r4 \ismkis r | <cis, cis,> <d d,> <e e,> <f f,> | <g g,> <f f,> <e e,>2 | <a e a,>2 <a e a,> | <a e cis a>4 <a e cis a>8. <a e cis a>16 <a e cis a>4 <a e cis a> | <a e a,>2 <a e a,> | e4 f g g, | <g' e c> <g e c>8. <g e c>16 <g e c>4 <g d b g> | <g e c> <g e c>8. <g e c>16 <g e c>4 <g e c> | <g e c> <g d b g> <g e c> <g d b g> | <g e c> <g e c>8 <g e c> <g e c>4 r | } \score { \new PianoStaff << \new Staff { \dallam } \new Staff { \kiseret } >> \layout { indent = 0.0\cm } } \score { \unfoldRepeats << { \dallam \ismet } { \kiseret \ismkis } >> \midi { } }$

Bihari János változata

Nikolaus Scholl szerette hallgatni Bihari János cigánybandáját, és gyakran játszatta vele Rákóczi keservét. Néhányan úgy gondolják, hogy nem is Scholl, hanem Bihari szerezte a Rákóczi-indulót.

A Bihari János által játszott változat első része Dr. Wekerle Sándor szövegével:^[12]

$\version "2.18.2" \layout { \context { \Voice \consists "Ambitus_engraver" } } \header { tagline = "" } % ne legyen copyright szöveg dallam = \relative c' { \key a \minor \time 4/4 \set Score.tempoHideNote = ##t \tempo 4 = 72 \set Staff.midiInstrument = "trombone" \transposition c' \partial 4 \times 2/3 { e8 fis gis } | \repeat volta 2 { a4 gis8 b a4 gis8 b | a4 gis a2 | a8 gis a b c4. b8 | c b a gis a4. c8 | %{akarata%} b a gis b a gis fis a | gis fis e gis fis e dis fis | fis e e dis fis e e dis } \alternative { { e2 r4 \times 2/3 { e8 fis gis | } } { e2. e'4 } } %{Hős Rákóczi%} e,2 gis | b2. e4 | b4. e8 b e b e | b2 e4 r | c8 e c4 b8 d b4 | a8 c a4 gis8 b gis4 | f8 a f4 e gis | e4. gis8 e gis e gis | e2 e'4 %{Ujul a vészx%} \times 2/3 { e,8 fis gis } | a4 gis8 b a4 gis8 b | a4 gis a2 | a8 b c4. b8 a4 ~ | a8 g f2 e4 | %{Hej, hová lettek%} d' cis8 e d4 cis8 e | d4 cis d2 | %{A vezérek, mily sors%} d8 e f4. e8 d4 ~ | d8 c b2 a4 | gis8 b e4 e,2 | a8 c e4 e,2 | gis8 b gis b e,2 | a8 c a c e,2 | e'4 e,2 fis8( gis) | a4 gis8( b) a4 r | \bar "|." } \score { << \dallam \addlyrics { Ma -- gya -- rok Is -- te -- ne, rontsd a la -- banc ha -- dát, kö -- ze -- leg az ó -- ra csa -- ta -- ri -- a -- dó -- ra, hogy a ma -- gyar a -- ka -- ra -- ta, csa -- ta va -- sa, di -- a -- da -- la ment -- se meg e szo -- mo -- rú ha -- zát. Ma -- gya -- rok, zát, haj! Hős Rá -- kó -- czi né -- pe, ku -- ru -- cok e -- lő -- re! Di -- a -- dal ve -- le -- tek, el -- le -- nes fe -- le -- tek le -- ti -- por -- tá -- tok, ver -- je go -- no -- szo -- kat á -- tok. Ú -- jul a vész, a ha -- zát im el -- á -- ru -- lák, jön a rom -- bo -- lók új ár -- ja, hej, ho -- vá let -- tek a hős dal -- ják? A ve -- zé -- rek mily sors vár -- ja a sze -- gény nép sok e -- zer -- jét, a ko -- mor szí -- vű had -- u -- rak fe -- jét? Buj -- dos -- nak szer -- te -- szét. } >> \layout { indent = 0.0\cm } } \score { \unfoldRepeats \dallam \midi { } }$

Vegyeskari feldolgozások

Vavrinecz Béla vegyeskari feldolgozásának részlete (szöveg: Vargha József):^[13]

$\version "2.18.2" \layout { \context { \Staff \consists "Ambitus_engraver" } } \header { tagline = "" } % ne legyen copyright szöveg kozos = \relative c' { \partial 4 \times 2/3 { d'8 d d } | d4 d8 d d4 d8 d | d4 d d2 ~ | d8 d d d d2 ~ | d8 d d d d2 ~ | d1( | d,2) r4 } felso = \relative c' { \times 2/3 { d8 e fis } | g4 fis8 a g4 fis8 a | g4 fis g2 | g8 fis g a bes2 | bes8 a g fis g4. %{hogy árva népünk%} bes8 | a g fis a g b, e g | fis e d fis e d cis e | e d d cis e d d cis | d2 b'\rest | } also = \relative c' { \times 2/3 { d8 e fis } | d4 d8 d d4 d8 d | d4 d d2 | es4 es8 es es2 | g4 g8 fis g4. d8 | fis e d fis e b e g | d4 d cis cis | a a8 a a4 a8 a | a2 b'\rest | } dallam = \relative c' { \key d \phrygian \time 4/4 \set Score.tempoHideNote = ##t \tempo "Allegro" 4 = 72 \set Staff.midiInstrument = "trombone" \transposition c' \new Voice = "dallam" { %{Riad a kürt%} \kozos { << \voiceOne \felso \new Voice { \voiceTwo \also } >> } } \bar "|." } \score { << \dallam \new Lyrics \lyricsto "dallam" { Ri -- ad a kürt sza -- va, dob -- ban az if -- jú szív! Re -- pül a szó: a ha -- za hí! Vö -- rös a ég, kel a nap, jön az el -- len -- ség, bosz -- szú tü -- ze ég, azt a -- kar -- ja rég, hogy ár -- va né -- pünk ő -- si jo -- gát, i -- gaz har -- cunk di -- a -- da -- lát meg ne lás -- sa ez a nem -- ze -- dék! } >> \layout { indent = 0.0\cm } } \score { \unfoldRepeats \dallam \midi { } }$

Egy másik vegyeskari feldolgozás Goll Jánosé, ugyancsak Dr. Wekerle László szövegére.^[14]

Jegyzetek

↑ Egyes vélemények szerint elképzelhető, hogy már 1818-ban vagy 1819-ben.
↑ A kétkezes változat Hieronymus Payer (de), a négykezes Franz v. Decret átirata.
↑ A nemzet három dala. Zongorára átírta Tarnay G. Országos Széchényi Könyvtár. Budapest és Lipcse: Rózsavölgyi és Társa (Hozzáférés: 2017. október 19.)
↑ A Budapest I. rádió szünetjele
↑ Gaál József: A PELESKEI NÓTÁRIUS. mek.oszk.hu (1838) (Hozzáférés: 2017. október 14.)
↑ Rákóczy indulója. Zongorára alkalmazta Erkel Ferenc Országos Széchényi Könyvtár (1840) (Hozzáférés: 2017. október 19.)
↑ Liszt Ferenc: Magyar Rhapsodiák. rakoczi-indulo.oszk.hu. Bécs: Haslinger (1847) (Hozzáférés: 2017. október 19.)
↑ Erkel Ferenc: Hunyadi László: Nyitány. Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Eugene Kohn YouTube. app László Sportaréna (2012. augusztus 10.) (Hozzáférés: 2017. október 14.) (videó) 3:37-től.
↑ Maga Berlioz úgy emlékszik vissza, hogy kétszer végig sem tudták játszani a forte-részt a közönség tombolása miatt, erről azonban – bár nagy szenzáció lett volna – egyik újság sem számolt be. Később Berlioz úgy emlékezett vissza, hogy Pestre indulása előtt, február 6-ról 7-re virradó éjjel komponálta az indulót, de az utólagos kutatások alapján ez is kétségbe vonható.
↑ Hector Berlioz: Rákóczi induló. Országos Széchényi Könyvtár. Szerzői kézirat (1846) (Hozzáférés: 2017. október 19.)
↑ Liszt Ferenc: Rákóczy Marsch für grosses Orchester. rakoczi-indulo.oszk.hu. Leipzig: J. Schubert & Co. (1871) (Hozzáférés: 2017. október 19.). Liszt azért várt 11 évet a kiadással, mert nem akart konkurrenciát teremteni Berlioz Faust elkárhozásának.
↑ Tiboldi József: A magyar népdal családfája: A magyar népdal eredete és családfájának ismertetése művelődéstörténet, etnográfia, esztétika és a nemzetnevelés szempontjából. Mellékelve a legszebb magyar népdalokból összesen 101 dal. Budapest: Szerző kiadása: Rózsavölgyi és Társa. 1936. 26. kotta
↑ Pécsi Géza – Uzsayné Pécsi Rita: Énektár: A Kulcs a muzsikához c. tankönyv melléklete. Pécs: Kulcs a muzsikához Alapítvány. 1999. 234. o.
↑ [www.mozaweb.hu/Lecke-ENK-Enek_Zene_7-Rakoczi_indulo-99375 Ének-Zene 7.] Mozaik Education (Hozzáférés: 2017. október 19.)

Források

A Rákóczi-induló. Országos Széchényi Könyvtár (Hozzáférés: 2017. október 19.)
Berlioz: Rákóczi induló: Az autográf fogalmazvány facsimile kiadása. Keletkezéstörténeti tanulmánnyal közreadja Bónis Ferenc. Budapest: Balassi Kiadó. 2010. ISBN 978 963 506 814 2

Felvételek

Liszt Ferenc: Hungarian Rhapsody No. 15: "Rákóczi March". Cziffra György YouTube (2013. május 18.) (Hozzáférés: 2017. október 1.) (audió, kotta)
Liszt Ferenc: 15. Magyar rapszódia. Vásáry Tamás YouTube (1996) (Hozzáférés: 2017. október 1.) (videó)
Liszt Ferenc: Rákóczi-induló R. 439. Nemzeti Filharmonikus Zenekar, vezényel Németh Gyula YouTube (1980. május 30.) (Hozzáférés: 2017. október 19.) (audió)
Rákóczi induló. A Magyar Néphadsere Központi Fúvószenekara YouTube (1981. november 16.) (Hozzáférés: 2017. október 19.) (audió)
Rákóczi induló. YouTube (2012. február 21.) (Hozzáférés: 2017. október 19.) (videó) gépzongora.
Hector Berlioz: Rákóczi induló. Állami Hangversenyzenekar, vezényel Ferencsik János YouTube (2011. április 15.) (Hozzáférés: 2017. október 19.) (videó)
Hector Berlioz: Rákóczi induló. MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Somogyi László YouTube (1969. július 26.) (Hozzáférés: 2017. október 19.) (audió)
Hector Berlioz: The Damnation Of Faust: Rakoczi March. Vezényel Herbert von Karajan YouTube (2009. szeptember 4.) (Hozzáférés: 2017. október 19.) (audió) 0:40-től.
Hector Berlioz: The Damnation of Faust: Hungarian March. Orchestre National du Capitole (en), vezényel Tugan Szohijev YouTube (2013. február 15.) (Hozzáférés: 2017. október 19.) (videó)

Kapcsolódó szócikkek

Rákóczi-nóta

Sablon:Dallisták navbox

Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Egyes vélemények szerint elképzelhető, hogy már 1818-ban vagy 1819-ben.

[2] A kétkezes változat Hieronymus Payer (de), a négykezes Franz v. Decret átirata.

[3] A nemzet három dala. Zongorára átírta Tarnay G. Országos Széchényi Könyvtár. Budapest és Lipcse: Rózsavölgyi és Társa (Hozzáférés: 2017. október 19.)

[4] A Budapest I. rádió szünetjele

[5] Gaál József: A PELESKEI NÓTÁRIUS. mek.oszk.hu (1838) (Hozzáférés: 2017. október 14.)

[6] Rákóczy indulója. Zongorára alkalmazta Erkel Ferenc Országos Széchényi Könyvtár (1840) (Hozzáférés: 2017. október 19.)

[7] Liszt Ferenc: Magyar Rhapsodiák. rakoczi-indulo.oszk.hu. Bécs: Haslinger (1847) (Hozzáférés: 2017. október 19.)

[8] Erkel Ferenc: Hunyadi László: Nyitány. Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Eugene Kohn YouTube. app László Sportaréna (2012. augusztus 10.) (Hozzáférés: 2017. október 14.) (videó) 3:37-től.

[9] Maga Berlioz úgy emlékszik vissza, hogy kétszer végig sem tudták játszani a forte-részt a közönség tombolása miatt, erről azonban – bár nagy szenzáció lett volna – egyik újság sem számolt be. Később Berlioz úgy emlékezett vissza, hogy Pestre indulása előtt, február 6-ról 7-re virradó éjjel komponálta az indulót, de az utólagos kutatások alapján ez is kétségbe vonható.

[10] Hector Berlioz: Rákóczi induló. Országos Széchényi Könyvtár. Szerzői kézirat (1846) (Hozzáférés: 2017. október 19.)

[11] Liszt Ferenc: Rákóczy Marsch für grosses Orchester. rakoczi-indulo.oszk.hu. Leipzig: J. Schubert & Co. (1871) (Hozzáférés: 2017. október 19.). Liszt azért várt 11 évet a kiadással, mert nem akart konkurrenciát teremteni Berlioz Faust elkárhozásának.

[12] Tiboldi József: A magyar népdal családfája: A magyar népdal eredete és családfájának ismertetése művelődéstörténet, etnográfia, esztétika és a nemzetnevelés szempontjából. Mellékelve a legszebb magyar népdalokból összesen 101 dal. Budapest: Szerző kiadása: Rózsavölgyi és Társa. 1936. 26. kotta

[13] Pécsi Géza – Uzsayné Pécsi Rita: Énektár: A Kulcs a muzsikához c. tankönyv melléklete. Pécs: Kulcs a muzsikához Alapítvány. 1999. 234. o.

[14] [www.mozaweb.hu/Lecke-ENK-Enek_Zene_7-Rakoczi_indulo-99375 Ének-Zene 7.] Mozaik Education (Hozzáférés: 2017. október 19.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

@@ 287. sor: / 287. sor: @@
 * {{CitWeb|url=https://www.youtube.com/watch?v=cU_wM6oIHII|tit=Rákóczi induló|aut=[[Hector Berlioz]]|ass= MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel [[Somogyi László (karmester)|Somogyi László]]|form=audió|work=YouTube|date=1969-07-26|accd=2017-10-19}}
 * {{CitWeb|url=https://www.youtube.com/watch?v=O32PuoBWKC0|tit=The Damnation Of Faust|subtit=Rakoczi March|aut=[[Hector Berlioz]]|ass=Vezényel [[Herbert von Karajan]]|form=audió|misc=0:40-től|work=YouTube|date=2009-09-04|accd=2017-10-19}}
-* {{CitWeb|url=https://www.youtube.com/watch?v=oJZKTRlDFVg|subtit=Hungarian March|tit=The Damnation of Faust|aut=[[Hector Berlioz]]|ass={{linkiw1|Orchestre National du Capitole|Orchestre national du Capitole de Toulouse}}, vezényel {{linkiw1|Tugan Szohijev|Tugan Sokhiev}}|form=videó|work=YouTube|date=2013-02-15|accd=2017-10-19}}
+* {{CitWeb|url=https://www.youtube.com/watch?v=oJZKTRlDFVg|subtit=Hungarian March|tit=The Damnation of Faust|aut=[[Hector Berlioz]]|ass={{linkiw1|Orchestre National du Capitole|Orchestre national du Capitole de Toulouse}}, vezényel [[Tugan Szohijev]]|form=videó|work=YouTube|date=2013-02-15|accd=2017-10-19}}
 == Kapcsolódó szócikkek ==