Henszlmann Imre

Henszlmann Imre
Henszlmann Imre, Marastoni József litográfiája, 1861
Született	1813. október 13. Kassa
Elhunyt	1888. december 5. (75 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	művészettörténész művelődéstörténész régész egyetemi oktató építész politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1869. április 22. – 1872. április 15.)
Iskolái	Padovai Egyetem (–1837, orvostudomány)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (34/2-1-47)
A Wikimédia Commons tartalmaz Henszlmann Imre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Henszlmann Imre (Kassa, 1813. október 13. – Budapest, 1888. december 5.) művészettörténész, építész, régész, kritikus, író, orvos, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Életpályája

Pesten, Bécsben és Padovában orvosi tanulmányokat folytatott, majd művészettörténeti és archeológiai szakra jelentkezett. Bécsben a pénzverde igazgatója, a magyar származású Böhm József Dániel vezette be erre a tudományszakra. 1848-ban Bécsben Esterházy Pál Antal sajtóreferense lett. 1849-ben a forradalomban való részvétele miatt börtönbe zárták, majd Londonba és Párizsba távozott. Párizsban III. Napóleon támogatásával jelent meg Théorie des proportions appliqués dans l’architecture című műve 1860-ban. Magyarországra visszatérve ő vezette a meginduló székesfehérvári és kalocsai ásatásokat. 1862-ben Henszlmann Imre a székesfehérvári püspöki palota kertjében dolgozhatott ásatásokon. 1874-ben a helyi püspöki szék megüresedett, és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a Műemlékek Ideiglenes Bizottságának javaslatára elrendelte az ásatás folytatását, mely 1874. augusztus 18-tól Henszlmann vezetésével hét héten keresztül folyt tovább. A sírokban talált földi maradványokat az 1874-ben és 1882-ben előkerültekkel együtt összekeverve hat ládában tárolták, amelyek közül egynek nyoma veszett. Később az 1938. augusztus 13-án fellelt „embertani anyagot” (egybedobált, azonosítatlan uralkodói, főúri, főpapi csontokat) gyufagyári faládákban a vár hajdani vizesárkában kialakított beton tömegsírba zárták.

1867-től a Műemlékek Országos Bizottságának első előadója volt. 1873-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Sok tanulmányt és cikket írt, szerkesztette az Archaeologiai Értesítő és az Archaeologiai Közlemények című periodikákat.

Henszlmann Imre kezdeményezte az egykori kassai Felsőmagyarországi Rákóczi-múzeum létrehozását, aminek utódja ma Kelet-Szlovákia legnagyobb és legfontosabb múzeuma.

Henszlmann Imre sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-1-47

Emlékezete

Budapesten, az V. kerületben utca viseli nevét.

Fontosabb művei

• Párhuzam az ó- és újkori művészeti nézetek és nevelések közt (Pest, 1841)
• Kassa városának ó-német stylű templomairól (Pest, 1846) időrendben ez az első magyar művészettörténeti monográfia
• A kisbényi románízlésű egyház (Pest, 1862)
• A székesfehérvári ásatások eredménye (Pest, 1864)
• Műrégészeti kalauz I-II. kötet (Pest, 1866)
• Pécsnek középkori régiségei I-II. kötet (Pest, 1869-72)
• Die Grabungen des Erzbischofs von Kalocsa (Lipcse, 1873)
• Tanulmányok a góthok művészetéről (Pest, 1874)
• Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése (Bp, 1876) Online
• Lőcsének régiségei (Bp, 1878)
• Bártfa középkori műemlékei (Bp, 1879)
• Magyarország csúcs-íves stylü műemlékei (Bp, 1880) Online
• A nagyszebeni és székesfehérvári régi templom Reissenberger Lajossal, (Bp, 1883)

Források

• Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
• Korach R.: Henszlmann Imre művészeti elmélete, Bp, 1902

Kapcsolódó szócikkek

• Henszlmann Imre: Tanulmányok a góthok művészetéről. Értekezések a történeti tudományok köréből (3. 6). Pest, 1874
• Budaszentlőrinci pálos kolostor
• Magyar akadémikusok listája
• Muzsikáló ház

További információk

• Ferenczy Jakab – Danielik József: Magyar írók. Életrajzgyűjtemény I–II. Pest: Szent István Társulat. 1856–1858.   (elektronikus elérhetőség)
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927
• F. Kiss Erzsébet: Az 1848-49-es magyar minisztériumok. Bp., Akadémiai Kiadó, 1987
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967–1969
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993–
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993–
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003
• Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893–1904
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911–
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891–1914. Hornyánszky Viktor
• ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Első füzet, vagyis országgyülési emlény az 1843-44-iki országgyülés emlékezetére. Harmadik kiadat. Pest, 1861. Id. Poldini Ede és Noséda ny.
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926–1933
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936–1942
• Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
• Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925. 982 o.; 2. átdolg., bőv. kiad. 1927
• Henszlmann Imre 1813–1888 & Myskovszky Viktor 1838–1909 & Wick Béla 1873–1955 és tevékenységük kulturális örökségünk védelmében; fel. szerk. Csala Kornélia, Sápos Aranka; Kassai Polgári Klub, Košice, 2008 (Híres kassaiak)
• Kerny Terézia: Henszlmann Imre az intézményes műemlékvédelem szolgálatában (1872–1888) In: Henszlmann Imre (1813–1988). Kiállítás születésének 200 évfordulója alkalmából. MTA Művészeti Gyűjtemény 2013. október 15. – 2013. december 13. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont. Argumentum, Budapest, 43–44. oldalak ISBN 978-615-5133-09-1 Megtekintve 2020-04-29.