„Bornholm” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 41. sor: | 41. sor: | ||
{{Bővebben|Bornholmi nyelvjárás}} |
{{Bővebben|Bornholmi nyelvjárás}} |
||
A sziget sajátos [[nyelvjárás]]áról is nevezetes. A bornholmi nyelvjárást (''bornholmsk'') általában a [[dán nyelv|dán]] egy nyelvjárásának tekintik. Viszonylag több eltérést mutat a dán irodalmi nyelvtől, mint más nyelvjárások a [[Jylland|Jüt-félsziget]]en és a környező szigeteken, ennek ellenére a különbségek nem markánsak. Bornholm távolabb fekszik Dániától és közelebb Svédországhoz, ezért a [[svéd nyelv]]hez, kiváltképpen [[Skåne tartomány|Skåne]] nyelvjárásához már jóval közelebbinek mondható, ezért akadnak olyanok, akik svéd nyelvjárásnak tartják. Az [[izlandi nyelv|izlandi]] és [[norvég nyelv]]ekhez hasonlóan megtalálható benne a három nyelvtani nem, ami viszont a dán irodalmi nyelvben hiányzik. |
A sziget sajátos [[nyelvjárás]]áról is nevezetes. A bornholmi nyelvjárást (''bornholmsk'') általában a [[dán nyelv|dán]] egy nyelvjárásának tekintik. Viszonylag több eltérést mutat a dán irodalmi nyelvtől, mint más nyelvjárások a [[Jylland|Jüt-félsziget]]en és a környező szigeteken, ennek ellenére a különbségek nem markánsak. Bornholm távolabb fekszik Dániától és közelebb Svédországhoz, ezért a [[svéd nyelv]]hez, kiváltképpen [[Skåne tartomány|Skåne]] nyelvjárásához már jóval közelebbinek mondható, ezért akadnak olyanok, akik svéd nyelvjárásnak tartják. Az [[izlandi nyelv|izlandi]] és [[norvég nyelv]]ekhez hasonlóan megtalálható benne a három nyelvtani nem, ami viszont a dán irodalmi nyelvben hiányzik. |
||
A bornholmi megőrzésének fontosságát hangsúlyozza a Tonny Borrinjaland vezette autonomista mozgalom, amely széleskörű önrendelkezést akar a szigetnek. Borrinjaland még az [[Újszövetség]]et is lefordította bornholmira. |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap jelenlegi, 2020. május 24., 18:52-kori változata
| Bornholm | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Dánia |
| Régió | Hovedstaden |
| Község | Bornholm |
| Legnagyobb település | Rønne |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 39 632 fő (2018. jan. 1.) |
| Rønne népessége | 14 031 fő (2009. jan 1.)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 588,36 km² |
| Legmagasabb pont | Rytterknægten (162 m) |
| Időzóna | CET (UTC+1) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Bornholm
Pozíció Dánia térképén
| |
 é. sz. 55° 07′ 30″, k. h. 14° 55′ 00″Koordináták: é. sz. 55° 07′ 30″, k. h. 14° 55′ 00″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bornholm témájú médiaállományokat. | |
Bornholm Dániához tartozó sziget a Balti-tengerben.
Földrajz[szerkesztés]
A sziget a Balti-tengerben, Dániától keletre, Svédországtól délre és Lengyelországtól északra fekszik.
A három apró szigetből álló, Ertholmene nevű szigetcsoport Bornholmtól 18 km-re északkeletre található.
Történelem[szerkesztés]
Stratégiai fekvése miatt a sziget állandó versengés tárgya volt. Legtöbbször Dániához tartozott, de volt Lübeck és Svédország birtokában is. A Hammershus várrom a sziget északnyugati csúcsán bizonyítja Bornholm stratégiai jelentőségét, mivel Észak-Európa legnagyobb erődje található itt.
A II. világháború alatt 1945. február és május között 12 000 magyar katonát vezényeltek Dániába. Feladatuk volt az orosz és a nyugati frontra átirányított német katonák helyének átvétele, és gyakorlatilag őrző feladatokat folytattak a német megszállók parancsnoksága alatt. A megbízhatatlan szövetségesnek tartott magyaroknak a németek nem mertek fontos katonai feladatokat adni: vasutakat és hidakat őriztek, néha pedig egyszerű munkaszolgálatos feladatokra küldték őket. A Bornholm szigeten állomásozó katonák többek között a mai Bornholm repülőtérétől délkeletre, a mai Rønne településhez tartozó Arnager kicsiny halászfalu erdőültetvényében, földből készült kunyhóban laktak. Pár nappal a német kapituláció után szovjet munkaszolgálatra vezényelték őket. A magyar katonák ezt követően szibériai hadifogságba kerültek és csak kevesen tértek haza.[2] A szovjet katonák 1946-ben hagyták el a szigetet.
Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés]
A sziget egyetlen községet alkot, székhelye és a legnagyobb település Rønne.
Gazdaság[szerkesztés]
A legfontosabb gazdasági ágazatok a halászat, a kézműipar (például üvegművesség és a helyben kitermelt agyagot felhasználó fazekasság) és a tejelő állattartás. A nyári időszakban az idegenforgalom is jelentős.
Nyelv[szerkesztés]
A sziget sajátos nyelvjárásáról is nevezetes. A bornholmi nyelvjárást (bornholmsk) általában a dán egy nyelvjárásának tekintik. Viszonylag több eltérést mutat a dán irodalmi nyelvtől, mint más nyelvjárások a Jüt-félszigeten és a környező szigeteken, ennek ellenére a különbségek nem markánsak. Bornholm távolabb fekszik Dániától és közelebb Svédországhoz, ezért a svéd nyelvhez, kiváltképpen Skåne nyelvjárásához már jóval közelebbinek mondható, ezért akadnak olyanok, akik svéd nyelvjárásnak tartják. Az izlandi és norvég nyelvekhez hasonlóan megtalálható benne a három nyelvtani nem, ami viszont a dán irodalmi nyelvben hiányzik.
A bornholmi megőrzésének fontosságát hangsúlyozza a Tonny Borrinjaland vezette autonomista mozgalom, amely széleskörű önrendelkezést akar a szigetnek. Borrinjaland még az Újszövetséget is lefordította bornholmira.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ BEF44: Population 1 January, by urban areas (angol nyelven). Statistics Denmark, 2009. július 8. (Hozzáférés: 2009. július 8.)
- ↑ Søren Peder Sørensen (2012. május 11.). Magyar katonák Dániában. (Hozzáférés: 2014. február 28.)
További információk[szerkesztés]
- Bornhorm portál (dán)
- Idegenforgalmi információ (angol, német)
- Bornholm Múzeum (dán, angol, német)
