„Bazár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: Kategorizálatlan csonksablon |
kis bővítés Címkék: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő kezdőknek javasolt feladat |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Copper Bazar Isfahan 1800s.jpg|bélyeg|250px|Az iszfaháni nagybazár rézművesei a 19. században]] |
[[Fájl:Copper Bazar Isfahan 1800s.jpg|bélyeg|250px|Az iszfaháni nagybazár rézművesei a 19. században]] |
||
A '''bazár''' ([[újperzsa nyelv|perzsa]] ’piac’) elsődleges jelentésében a közel-keleti és észak-afrikai, főként [[iszlám]] kultúrájú városokra jellemző, üzletekkel és kézművesműhelyekkel teli utca, városrész, szabadtéri piachely, esetenként kifejezetten e célra létrehozott árucsarnok ([[arab nyelv|arab]] szóval ''szúk''). A magyar nyelvben régebben a ''bazár'' szóval jelölték a házak aljában húzódó, üzletekkel beépített átjárót is, napjainkban pedig a kétes minőségű, olcsó tömegcikkeket árusító pavilonsorokat, illetve a kirakodóvásárral egybekötött jótékonysági rendezvényeket.{{jegyzet|{{CitLib|tit=A magyar nyelv nagyszótára III. (B–Bes)|loc=Budapest|red=MTA Nyelvtudományi Intézet|ann=2011|ass=főszerk. Ittzés Nóra|pag=308|isbn=978-963-9074-55-2}}}} |
A '''bazár''' ([[újperzsa nyelv|perzsa]] ’piac’) elsődleges jelentésében a közel-keleti és észak-afrikai, főként [[iszlám]] kultúrájú városokra jellemző, üzletekkel és kézművesműhelyekkel teli utca, városrész, boltíves, szabadtéri piachely, esetenként kifejezetten e célra létrehozott árucsarnok ([[arab nyelv|arab]] szóval ''szúk''). Egy igazi bazárban szinte mindent kapni süteményektől kezdve ajándékokon át az aranyi. A magyar nyelvben régebben a ''bazár'' szóval jelölték a házak aljában húzódó, üzletekkel beépített átjárót is, napjainkban pedig a kétes minőségű, olcsó tömegcikkeket árusító pavilonsorokat, illetve a kirakodóvásárral egybekötött jótékonysági rendezvényeket.{{jegyzet|{{CitLib|tit=A magyar nyelv nagyszótára III. (B–Bes)|loc=Budapest|red=MTA Nyelvtudományi Intézet|ann=2011|ass=főszerk. Ittzés Nóra|pag=308|isbn=978-963-9074-55-2}}}} |
||
Kialakulásuk jellemzően egy [[mecset]]hez kötődött, annak falánál jelentek meg az első kereskedők és kézművesek, de idővel a bazár külön városrészt alkothatott. Nemritkán teljesen vagy részlegesen fedett volt, különösen a kényes portékát áruló kereskedők (ékszerművesek, kelmeárusok stb.) igyekeztek árujuk védelmét így biztosítani. Minden jelentősebb városnak vagy városrésznek megvolt a bazárja, amelynek belső elrendezését az jellemezte, hogy az azonos termékek üzletei és műhelyei (aranyművesek, nemezkészítők stb.) egy helyre csoportosulva várták vevőiket. A bazárban árulók tevékenységét, a tisztességes kereskedelmet és a portékák megfelelő minőségét a [[muhtaszib]] felügyelte. A legnagyobb bazárok [[Irán]] területéről ismertek (pl. [[Teherán]], [[Iszfahán]]), a leginkább eredeti formájában fennmaradt bazár pedig a [[marokkó]]i [[Fez (település)|Fez]] városában található.{{jegyzet|{{MNL|3|403}}}} |
Kialakulásuk jellemzően egy [[mecset]]hez kötődött, annak falánál jelentek meg az első kereskedők és kézművesek, de idővel a bazár külön városrészt alkothatott. Nemritkán teljesen vagy részlegesen fedett volt, különösen a kényes portékát áruló kereskedők (ékszerművesek, kelmeárusok stb.) igyekeztek árujuk védelmét így biztosítani. Minden jelentősebb városnak vagy városrésznek megvolt a bazárja, amelynek belső elrendezését az jellemezte, hogy az azonos termékek üzletei és műhelyei (aranyművesek, nemezkészítők stb.) egy helyre csoportosulva várták vevőiket. A bazárban árulók tevékenységét, a tisztességes kereskedelmet és a portékák megfelelő minőségét a [[muhtaszib]] felügyelte. A legnagyobb bazárok [[Irán]] területéről ismertek (pl. [[Teherán]], [[Iszfahán]]), a leginkább eredeti formájában fennmaradt bazár pedig a [[marokkó]]i [[Fez (település)|Fez]] városában található. Ismert még a [Jeruzsálemi[Jeruzsálem]] bazár is. {{jegyzet|{{MNL|3|403}}}} |
||
{{csonk}} |
{{csonk}} |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
A lap 2020. május 20., 21:28-kori változata
A bazár (perzsa ’piac’) elsődleges jelentésében a közel-keleti és észak-afrikai, főként iszlám kultúrájú városokra jellemző, üzletekkel és kézművesműhelyekkel teli utca, városrész, boltíves, szabadtéri piachely, esetenként kifejezetten e célra létrehozott árucsarnok (arab szóval szúk). Egy igazi bazárban szinte mindent kapni süteményektől kezdve ajándékokon át az aranyi. A magyar nyelvben régebben a bazár szóval jelölték a házak aljában húzódó, üzletekkel beépített átjárót is, napjainkban pedig a kétes minőségű, olcsó tömegcikkeket árusító pavilonsorokat, illetve a kirakodóvásárral egybekötött jótékonysági rendezvényeket.[1]
Kialakulásuk jellemzően egy mecsethez kötődött, annak falánál jelentek meg az első kereskedők és kézművesek, de idővel a bazár külön városrészt alkothatott. Nemritkán teljesen vagy részlegesen fedett volt, különösen a kényes portékát áruló kereskedők (ékszerművesek, kelmeárusok stb.) igyekeztek árujuk védelmét így biztosítani. Minden jelentősebb városnak vagy városrésznek megvolt a bazárja, amelynek belső elrendezését az jellemezte, hogy az azonos termékek üzletei és műhelyei (aranyművesek, nemezkészítők stb.) egy helyre csoportosulva várták vevőiket. A bazárban árulók tevékenységét, a tisztességes kereskedelmet és a portékák megfelelő minőségét a muhtaszib felügyelte. A legnagyobb bazárok Irán területéről ismertek (pl. Teherán, Iszfahán), a leginkább eredeti formájában fennmaradt bazár pedig a marokkói Fez városában található. Ismert még a [Jeruzsálemi[Jeruzsálem]] bazár is. [2]
Jegyzetek
- ↑ A magyar nyelv nagyszótára III. (B–Bes). Főszerk. Ittzés Nóra. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 2011. 308. o. ISBN 978-963-9074-55-2
- ↑ Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 403. o. ISBN 963-05-6821-7