„Znióváralja” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
B36Bot (vitalap | szerkesztései)
botok
31 774 szerkesztés
a turisztikai régió/régió paraméter eltávolítása a Szlovák település infoboxból (WP:BÜ) AWB
81. sor: 81. sor:
*Itt született 1748-ban [[Kluch József]] nyitrai püspök, érsek, egyházi író.
*Itt született 1748-ban [[Kluch József]] nyitrai püspök, érsek, egyházi író.
*Itt született 1846-ban [[Ján Capko]] szlovák jogász, költő.
*Itt született 1846-ban [[Ján Capko]] szlovák jogász, költő.
*Itt született 1897-ben [[Zsabka Kálmán]] producer, rendező, forgatókönyvíró, színész.<ref>{{cite web|url=https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/zsabka-kalman|title=Zsabka Kálmán|work=hangosfilm.hu|accessdate=2020-05-14}}</ref>
*Itt született [[1900]]-ban [[Alexander Moyzes]] szlovák zeneszerző.
*Itt született 1900-ban [[Alexander Moyzes]] szlovák zeneszerző.
*Itt született 1905-ben [[Jozef Zvrškovec]] politikus.
*Itt született 1905-ben [[Jozef Zvrškovec]] politikus.
*Itt hunyt el 1812-ben [[Valentini János]] római katolikus plébános.
*Itt hunyt el 1812-ben [[Valentini János]] római katolikus plébános.

A lap 2020. május 14., 08:12-kori változata

Znióváralja (Kláštor pod Znievom)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurócszentmártoni
Rangközség
Első írásos említés1112
PolgármesterErika Cintulová
Irányítószám038 43
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámMT
Népesség
Teljes népesség1757 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság494 m
Terület39,03 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 58′ 20″, k. h. 18° 48′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 20″, k. h. 18° 48′ 30″
Znióváralja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Znióváralja témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Znióváralja (szlovákul Kláštor pod Znievom) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Turócszentmártoni járásában. Lazány tartozik hozzá.

Fekvése

Turócszentmártontól 20 km-re délnyugatra fekszik.

Története

A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban is éltek emberek, majd a kora bronzkorban a puhói kultúra települése állt.

Znió, vagy más néven Turóc kisméretű várát a Hontpázmány nembeli András építtette 1243 előtt. 1241-ben itt húzódott meg rövid időre a menekülő IV. Béla a tatárok elől. Turóc vármegye egykori székhelye, királyi vár. Az 1440-es években átmenetileg huszita kézre került. 1681-ben felégették, hogy ne kerüljön kuruc kézre, azóta rom. Utolsó írásos említése 1713-ból származik.

A község területe a 12. században a zoborhegyi bencés apátság birtoka volt. Első írásos említése 1243-ból származik "Turuch" néven. 1251-ben "Turch, Turul", 1252-ben "Thuruch", 1422-ben "Suburbium oppidum Thuroch" alakban említik a korabeli forrásokban. A hagyomány szerint a tatárok elől menekülő IV. Béla király rövid időre itt talált menedéket. 1248-ban a király premontrei szerzeteseket telepített ide és 1252-ben nekik adta Szucsányváralja, Turóctótfalu, Valcsa és Lazány falvakat. A király hálából a tatárok elől való megmenekülés emlékére a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére 1253-ban itt templomot építtetett. Megalapította a zniói a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett premontrei konventet, mely 1780-ig hiteleshelyként működött. 1530-ig premontrei, majd királyi, végül 1586-tól jezsuita irányítás alatt állt. A település a 13. század második felében a korponai jog alapján kapta kiváltságait, a 14. századra nemesi mezővárossá fejlődött. 1266-ban a király a monostor népeit, a király és prépostság bíróságait kivéve, minden egyéb bíróság alól fölmentette, a kiváltságokat IV. László király kiterjesztette. 1586-ban Draskovich György kalocsai érsek közbenjárására II. Rudolf király a turóci prépostságot a jezsuitáknak adományozta. 1591-ben a jezsuiták kollégiumot alapítottak itt, melynek beindítása a kedvezőtlen viszonyok miatt három évig elhúzódott. 1599 és 1609 között a jezsuita atyák elhagyták Zniót, a konventet Pázmány Péter (aki 1616-ban lett turóci prépost) szervezte újjá. Pázmány az esztergomi érseki székre emelése után sem feledkezett meg Znióról. 1637-től turóci prépostok voltak az általa 1635-ben alapított nagyszombati egyetem rektorai. A település a magyar és szlovák kultúra egyik nevezetes helyévé vált. Itt fordította magyarra a Bibliát Káldi György. Znió a jezsuita iskola a kultúra és az ellenreformáció központja volt. A kuruc háborúk és a járványok hatására a lakosság száma jelentősen csökkent. 1715-ben 46 polgárcsalád mellett egy zsellércsalád és 11 szabad, összesen mintegy 300 ember lakott a városban. 1720-ban már 84 család élt itt, mely mintegy 400-500 lakost jelent. 1785-ben Znióváralja 128 házában 1141 lakos élt. 1828-ban 137 háza és 1584 lakosa volt. 1850-ben itt állították fel a járásbíróságot. 1869-ben itt alapították az első szlovák nyelvű katolikus gimnáziumot és tanítóképző intézetet. Az itt lakókat a jezsuiták tanították meg a növényi olajok készítésére. Közülük sokan foglalkoztak gyógyolaj készítéssel és kereskedelemmel, eljutottak Lengyelországba, a német tartományokba és Oroszország vidékeire is. A kereskedelem, mely korábban jelentős szerepet töltött be a városban a század végén visszaesett, de helyette új ipari üzemek jöttek létre. 1880 és 1890 között sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. 1885-ben megalakult a gazdaszövetkezet. 1909-ben a járási hivatalt Stubnyafürdőre költöztették.

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott. A háború után lakói főként mezőgazdasággal, kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoztak. 1919-ben a magyar tanítóképzőt bezáratták, míg a szlovák gimnázium újraalakult.[2]

Vályi András szerint "Znió Várallya. Tót Mezőváros Túrócz Vármegyében, fekszik Znió Vára mellett, Sz. Mártonhoz 1 3/4 órányira; lakosai katolikusok, és másfélék, földgye jó, és könnyü mívelésű, réttye kétszer kaszáltatik, legelője elég, fája is van, piatza helyben, országos, és héti vásárjai is vagynak."[3]

Fényes Elek szerint "Znio-Váralja, (Kloster, Klastor), Thurócz m. tót m.v., Sz. Mártontól délre 2, a Trencsén megyei határtól pedig 1 mfdnyi távolságra. Számlál 1572 kath., 12 evang. lak. Kath. paroch. temploma nézésre méltó épület; földe könnyen mivelhető; legelője sok; erdeje derék; patakja melly rajta kersztülfolyik, több liszt-, és egy papirosmalmot forgat. IV. Béla itt egy gazdag prépostságot alakitott, mellyet később a jesuiták birtak, most a pesti egyetem birja a hozzá tartozó uradalommmal együtt. Nyugotra 1 kis fertály órai járásra fekszik az igen régi znio-váraljai vár, mellyről sokan azt hiszik, hogy már a magyarok bejövetele előtt állott; azonban annyi bizonyos, hogy IV. Béla a tatárok ellen elvesztvén a Sajó melletti ütközetet, itt lelte menedékhelyét. Megjegyzésre méltó, hogy a vár közelében fekvő Jankova nevezetü rétségnek olly magas fekvése vagyon, hogy onnan 10 vármegyének, sőt Sziléziának hegyeit is beláthatni. Ut. p. Rudnó."[4]

Népessége

1880-ban 1321 lakosából 1022 szlovák, 124 magyar, 97 német, 12 más anyanyelvű, 3 idegen és 63 csecsemő volt. Lazányban 293 szlovák anyanyelvű élt.

1890-ben 1088 lakosából 939 szlovák és 62 magyar anyanyelvű volt. Lazányban 314 szlovák és 6 magyar anyanyelvű élt.

1900-ban 1143 lakosából 916 szlovák, 135 magyar, 68 német, 16 egyéb anyanyelvű volt. 319-en beszéltek magyarul. Ebből 925 római katolikus, 134 evangélikus, 55 zsidó, 28 református és 1 egyéb vallású. Lazányban 296 szlovák és 1 magyar anyanyelvű élt.

1910-ben 1117 lakosából 820 szlovák, 187 magyar, 92 német, 1 román és 17 egyéb anyanyelvű volt. Lazányban 241 szlovák anyanyelvű élt.

1921-ben 949 lakosából 884 csehszlovák és 2 magyar volt. Lazányban 279 csehszlovák élt.

1930-ban 1307 lakosából 1190 csehszlovák és 6 magyar volt. Lazányban 282 csehszlovák és 1 magyar élt.

1991-ben 1516 lakosából 1490 szlovák és 2 magyar volt.

2001-ben 1457 lakosából 1444 szlovák és 2 magyar volt.

2011-ben 1510 lakosából 1425 szlovák és 2 magyar volt.

Nevezetességei

  • A községtől északnyugatra 985 m magas hegytetőn állnak Znió 13. századi várának romjai. A várat a 14. század első felében bővítették és gótikus stílusban építették át. A 15. és 16. században megerősítették. 1681-ben felégették, azóta pusztul.
  • IV. Béla által alapított premontrei kolostora és temploma a 13. században épült, később erődítményként is szolgált. Ez Szlovákia legrégibb épen maradt kolostora. 1586-ban a jezsuiták vették át, ők tanították meg a népet a növényi olajok készítésére, amelyet az itteniek Európa szerte árultak. A gótikus templomot a 16. század elején átépítették.
  • A Szent Miklós plébániatemplom 1250-ben épült, 1728-ban barokk stílusban építették át.
  • A Kálvária-templom 1729-ben épült barokk stílusban.
  • A barokk plébánia 1726-ban épült.
  • Az egykori városházát 1780-ban építették.
  • Klasszicista kúria a 19. század első feléből.
  • 19. századi polgárházak.
  • A gimnázium épülete 1873-74-ben épült.

Neves személyek

Jegyzetek

  • 1846 Domová pokladnica na rok 1847
  • M. Štilla 1966: Znievské gymnázium k stému výročiu jeho vzniku.
  • M. Štilla 1969: Znievske gymnázium 1869-1959.
  • M. Štilla 1970: Pamätnica znievskeho gymnázia.
  • J. Felix 1999 (zost.): Kláštor pod Znievom - Dôveryhodné miesto. Bratislava.
  • Milan Horňák – Veronika Krištofová – Martin Kvietok 2013: Výsledky záchranného výskumu v Kláštore pod Znievom. Zbor. SNM - Archeológia 23, 125-136.
  • Marek Druga 2015: Forgáčovská vetva Poznanovcov za vlády Árpádovskej dynastie. Vox discipuli historiae V.
  • Žažová, Henrieta: Stredoveké premonštrátske kláštory v slovenskej časti územia bývalého ostrihomského arcibiskupstva.
  • Kvasnicová, M. - Šeregi, M. 2018 (zost.): Architektúra kláštorov a rehoľných domov na Slovensku.
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Első vezetője František Kabina lett (Roman Holec 2001: Nepochopený (Franko Kabina). In: Holec, Roman: Zabudnuté osudy - Desat’ životných príbehov z novodobých slovenských dejín. Martin, 155–176. (175); Katona Csaba 1998: Egy budapesti szlovák kultúrpolitikus. Népszabadság (Hétvége) 58, 34 (1998. december 11.); Katona Csaba 2006: Két nemzedék. Egy apa–fiú konfliktus nemzetiségi háttere. In: Sic Itur ad Astra 18/ 3–4, 209–236).
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Zsabka Kálmán. hangosfilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 14.)

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Znióváralja&oldid=22627702”