Guyana

Guyanai Szövetkezeti Köztársaság
Co-operative Republic of Guyana
Guyana zászlaja Guyana címere
Nemzeti mottó: One people, one nation, one destiny Egy nép, egy nemzet, egy végzet Nemzeti himnusz: Dear Land of Guyana, of Rivers and Plains
Fővárosa	Georgetown
é. sz. 6° 49′, ny. h. 58° 09′6.8166666666667, -58.15
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	David Granger
Miniszterelnök	Moses Nagamootoo
Hivatalos nyelv	angol
Beszélt nyelvek	amerikai indián nyelvek, kreol, hindi, urdu
Függetlenség	az Egyesült Királyságtól
kikiáltása	1966. május 26.
Tagság	Lista A Nemzetközösség, a CARICOM, a Dél-amerikai Nemzetek Uniója, az ENSZ, az OAS, a IMF és az OIC
Népesség
Népszámlálás szerint	777 859 fő (2017)
Rangsorban	165
Becsült	784 894 fő (2010. június)
Rangsorban	165
Népsűrűség	3,5 fő/km²
GDP	2005-ös becslés
Összes	870 millió dollár (164) PPP: 3 456 millió dollár
Egy főre jutó	1 147 dollár (123) PPP: 4 851 dollár
HDI (2003)	0,720 (107) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	214 970 km²
Rangsorban	81
Víz	8,4%
Időzóna	GYT (UTC-4)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Guyanai dollár (GYD)
Nemzetközi gépkocsijel	GUY
Hívószám	592
Segélyhívó telefonszám	999 911 912 913
Internet TLD	.gy
Villamos hálózat	240 volt
Elektromos csatlakozó	NEMA 1-15 NEMA 5-15 AC power plugs and sockets: British and related types BS 1363
Közlekedés iránya	bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Guyanai Szövetkezeti Köztársaság témájú médiaállományokat.

Guyana (IPA: [ɡaɪˈɑːnə]) vagy hivatalos nevén Guyanai Szövetkezeti Köztársaság Dél-Amerika egyik országa. A Magyarországnál több mint kétszer nagyobb, nagyrészt ma is erdő borította, egykor Brit Guyana néven ismert gyarmat 1966-ban nyerte el függetlenségét. Az ország indián eredetű nevének jelentése: a sok víz országa.

Történelme

Aravak indiánok éltek a területen, akik növénytermesztéssel foglalkoztak.

Az ország első telepesei a Kolumbusz nyomán felfedező utakra indult spanyolok voltak a 15-16. század fordulóján, de a kedvezőtlen klíma, a mocsaras part és az őserdők miatt nem hoztak létre településeket. 1620-ban a területet a hollandok szerezték meg. A 17. századtól ültetvényeket hoztak itt létre, cukornádat, kávét és dohányt termesztettek.

1803-ban Anglia foglalta el. Az 1814-es angol-holland egyezmény értelmében három holland gyarmat Nagy-Britannia birtokába került, és ezek 1831-ben Brit Guyana néven egyesültek.

A rabszolgatartás 1834-es betiltása után a korábbi rabszolgák közül sokan városba települtek. A cukornádültetvények megművelésére szerződéses munkásokat hoztak a mai Portugáliából (1834), Németországból (először 1835-ben), Írországból (1836), Skóciából (1837), Máltáról (1839), Kínából és Indiából (1838-tól kezdve). Ma az indiai származásúak alkotják Guyana legnagyobb etnikai csoportját, őket követik az afrikaiak.

Venezuela 1824-es függetlenedése óta igényt tart az Essequibo-folyótól nyugatra fekvő területekre. Simón Bolívar olyan leveleket írt a brit kormánynak, melyekben figyelmeztette, hogy brit telepesek Berbice és Demerara területén olyan helyeken telepedtek le, melyeket Venezuela sajátjának tekint. Egy nemzetközi bíróság 1899-ben az Egyesült királyságnak ítélte ezeket a területeket.

Guyana 1966. május 26-án vált ki az Egyesült Királyságból, és innentől számít független államnak, mely 1970. február 23. óta köztársaság, ennek ellenére továbbra is tagja a Nemzetközösségnek. Ebben az időben az USA külügyminisztériuma, a CIA és a brit kormány is nagy hatást gyakorolt a politikai ellenőrzés kialakítására. Titkos pénzügyi és nyílt politikai támogatásban részesítették az afrikai származású guyanaiak nyugatbarát szárnyát, különösen a Forbes Burnham által vezetett Nép Nemzeti Kongresszusát (PNC), hogy az visszaszorítsa Cheddi Jagan vezette Népi Haladó Pártot (PPP), melynek szavazói leginkább az indiai eredetű lakosok.

Földrajza

• 
  Politikai térkép
• 
  Fő régiók, utak, települések, folyók
• 
  Éghajlati térkép Köppen osztályozásán
• 
  A Kaieteur-vízesés
• 
  Arakanga papagájok

Domborzata

Az ország Dél-Amerika északkeleti részén terül el. 400 km hosszú partvidékén mangrove-mocsaras síksággal érintkezik az Atlanti-óceánnal. Az ország túlnyomó részét a trópusi esőerdőkkel fedett, 800–2000 m magas Guyanai-felföld foglalja el. Legmagasabb pontja: Roraima, 2772 méter.

Nagy tájai:

• Keskeny, mocsaras, termékeny alföld a tengerparton. Itt él a lakosság zöme.
• Valamivel távolabb agyagos talajok, illetve "fehér homok" öve. Itt találhatók az ország ásványkincsei.
• A középső vidékek sűrű esőerdői.
• Délen sík, füves szavanna.
• A belső területek hegyvidéke, a csapadéktól függően esőerdő vagy szavanna fedi. A szakadékos oldalú táblahegyek miatt nehezen járható. Nagyon ritka lakosságú vidék, máig érintetlen területek is vannak itt.

Vízrajza

A csapadékos Guyanai-fennsíkról bővízű folyók tartanak az Atlanti-óceán felé: Essequibo, Demerara, Berbice.

Éghajlata

Az éghajlat nedves trópusi. A partvidéken a hőséget északkeleti passzátszél enyhíti. Itt két esős évszak van, az első májustól augusztus közepéig, a második november közepétől január közepéig tart. A parti szakaszon évi 1500–2000 mm a csapadék mennyisége.

A Köppen-osztályozáson az éghajlati övezetei északról dél felé haladva: trópusi esőerdő (Af), trópusi monszun (Am) és trópusi szavanna éghajlat (Aw).

Georgetown éghajlati jellemzői

Georgetown (1961–1990) éghajlati jellemzői Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év Átlagos max. hőmérséklet (°C) 28,6 28,9 29,2 29,5 29,4 29,2 29,6 30,2 30,8 30,8 30,2 29,1 29,6 Átlagos min. hőmérséklet (°C) 23,6 23,9 24,2 24,4 24,3 23,8 23,5 23,8 24,2 24,4 24,2 23,8 24,0 Átl. csapadékmennyiség (mm) 185 89 111 141 286 328 268 201 98 107 186 262 2260 Havi napsütéses órák száma 201 209 220 198 179 157 202 234 230 235 211 187 2461 Forrás: NOAA

Élővilág, természetvédelem

A vidék változatos élővilágára már a korai utazók is felfigyeltek. Fennmaradását elősegítette, hogy a Guyanai-felföld nehezen járható, gazdaságilag kiaknázatlan terület maradt a legutóbbi időkig. Az ország területének mintegy 90%-át ma is őserdő borítja. Az őserdőben él az anakonda, a folyókban piranhák és krokodilok, az erdőkben számtalan rovarfaj, az erdő lombkoronájában papagájok, kolibrik stb. A ragadozók többsége a macskafélékhez tartozik: puma, jaguár, ocelot és tigrismacska. Faunájában megtalálhatók az oposszumok képviselői, jellegzetesek a Dél-Amerikában endemikus vendégízületesek, pl. az óriástatu, a törpehangyász, a kappler armadilló, a háromujjú és kétujjú lajhár. Igen gazdag a rágcsálófauna, jellemzőbb fajai pl. az amazóniai kúszósül, az alföldi tengerimalac, a kapibara (vízidisznó).

Nemzeti parkjai

2017-es állapot szerint csak egy nemzeti parkja van:

• Kaieteur Nemzeti Park - különlegesen gazdag élővilág a 226 méter magas Kaieteur-vízesés környékén.

Természeti világörökségei

Az UNESCO guyanai nemzeti bizottsága három helyszínt javasolt világörökségnek:

• Kaieteur Nemzeti Parkot,
• Georgetown gyarmati óvárosát
• "Shell Beach" (Kagylópart) nevű tengerpartot.

Idáig egyik javaslat sem érte el a célját.

Államszervezet és közigazgatás

A parlament épülete, Georgetown

Alkotmány, államforma

• Államforma: elnöki szövetkezeti köztársaság

Közigazgatási beosztás

• Barima-Waini
• Cuyuni-Mazaruni
• Demerara-Mahaica
• East Berbice-Corentyne
• Essequibo Islands-West Demerara
• Mahaica-Berbice
• Pomeroon-Supenaam
• Potaro-Siparuni
• Upper Demerara-Berbice
• Upper Takutu-Upper Essequibo

Népesség

Piackép

Georgetown-i gyerekek

Általános adatok

A lakosság 90%-a a keskeny part menti síkságon él és dolgozik, elsősorban a főváros körzetében. Az ország népességének kb. 1/3-a él városokban. A népességnövekedés 0,44%-os, az írástudatlanság 1,9%-os.

Nyelvi összetétel

Az országban a hivatalos nyelv az angol, de beszélik még az indián nyelveket, a guyanai kreolt, a hindit és az urdut is.

Etnikai összetétel

2012-es becslés alapján a lakosság etnikailag kelet-indiai (indiai, pakisztán) 39,8%, fekete (afrikai) 29,3%, kevert 19,9%, indián 10,5%, egyéb 0,5% (portugál, kínai, fehér).

Az indiaiakat kezdetben az ültetvényekre hozták be, és ma is többnyire ott dolgoznak. A négerek többsége elhagyta az ültetvényeket és a városokban telepedtek le. Egy részük az iparban és a bányászatban helyezkedett el, többségük viszont a szolgáltatásokban dolgozik. A kínaiak többségében a kereskedelemben tevékenykednek.

Vallási összetétel

2012-es becslés alapján a lakosság 34,8%-a protestáns keresztény (pünkösdi 22,8%, adventista 5,4%, anglikán 5,2%, metodista 1,4%), hindu 24,8%, római katolikus 7,1%, muszlim 6,8%, Jehova Tanúja 1,3%, rasztafári 0,5%, egyéb keresztény 20,8%, egyéb 0,9%, egy sem 3,1%.

Gazdasága

Egy technikus Georgetown egy élelmiszeripari laboratóriumában

Általános adatok

• Gazdasága: gyengén fejlett agrár-ipari ország, jelentős kitermelőiparral. A 2015 utáni években gazdag tengeri kőolajmezőket fedeztek fel, így Dél-Amerika új olajhatalma lehet.

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság fő terményei: cukornád, rizs, déligyümölcsök.

A tengerparton az angolok és az USA létesítette cukornád-ültetvényekre 16 cukorgyár is épült. A cukornád és a cukor exportja komoly bevételt jelent az országnak. Jelentőségét tekintve 2. helyen a rizstermesztés áll, amiből szintén jut exportra. A termelt manióka és a kukorica a népélelmezést szolgálja. A gyümölcsfélékből is jut exportra. A kókuszdió mellett citrusfélékből, banánból, ananászból növekvő a kivitel.

Ipar

Iparából a gyógyszeripar, cukoripar, textilipar, élelmiszeripar, faipar (fakitermelés) és a bányászat emelhető ki (bauxit, arany, gyémánt). Ezenkívül timföldgyártása (Linden, Everton), és hűtőszekrénygyártása érdemel említést.

Az ásványkincseinek kitermelését beárnyékolja a korrupció és a csempészet.

Külkereskedelem

• Exporttermékek: cukor, arany, bauxit és alumínium, rizs, déligyümölcs, garnélarák, melasz, rum, fa.
• Importtermékek: ipari termékek, műszaki berendezések, kőolaj, élelmiszer.

Legfőbb kereskedelmi partnerek 2016-ban:

• Export: Kanada 30,6%, USA 20,7%, Trinidad és Tobago 11,4%
• Import: Trinidad és Tobago 29%, USA 27,5%, Kína 7,3%, Suriname 5,5%

Egyéb

A kábítószer-kereskedelem fontos cél- és tranzitországa.

Közlekedés

Országút a parttól beljebb, Linden közelében

Közlekedési hálózata a partvidéken koncentrálódik; itt lehet elsősorban közlekedni.

• Közutak hossza: 7970 km, ebből csak kb. 560–600 km aszfaltozott.
• Vasútvonalak hossza: 187 km,

• Repülőterek-légikikötők száma: 8
• Kikötők száma: 5

Kultúra

Iskola Georgetownban

Central Vaidik Mandir hindu templom, Georgetown

Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

Turizmus

Javasolt oltások Guyana-ba utazóknak:

• Hastífusz
• Hepatitis A (Az egész országban magas a fertőzésveszély.)
• Sárgaláz

Malária elleni gyógyszer. (Nagy a kockázata a fertőzésnek.)

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

• Sárgaláz

Sport

Providence Stadion, Georgetown

Az olimpián az ország még sose nyert. Egyetlen bronzérmük van amit Michael Anthony nyert ökölvívásból az 1980-as moszkvai olimpián.

• Bővebben: Guyana az olimpiai játékokon

A Guyanai labdarúgó-válogatott eddig nem ért el kiemelkedő eredményt.

• Bővebben: Guyanai labdarúgó-válogatott

Ünnepek

A guyanai ünnepségek különleges részét képezik az évnek. Ilyenkor több ezer ember özönlik az utcákra színes ruhákban és rendkívüli hangulat árasztja el az országot. Ha valóban meg szeretnénk ismerni a helyi kultúrát, akkor a legjobb, ha egy ilyen időszakban látogatjuk meg ezt a nemzetet: megismerhetjük a helyi táncokat, zenéket, tradíciókat illetve az ottani ételeket.

Mashrami

Ez a köztársaság napja Guyanában. Minden évben február 23-án ünneplik és a helyiek az ünnepélyt általában az utcákon töltik. Álarcosbálokat illetve partikat rendeznek, ahol a helyiek tánccal, tarka jelmezekkel, különböző versenyekkel és természetesen zenével töltik meg az alapvetően átlagos szürke utcákat. Zenei stílusok közül felcsendül a Soca, a Calypso és a Chutney. Az ünnepség átnyúlik az éjszakába is és ekkor a hangulat a tetőfokára hág.

Phagwah

A Phagwah egy Kelet-Indiából származó ünnepség, mely minden év márciusában vagy áprilisában kerül megrendezésre. Ezen ceremónia megegyezik az indiai Holival. Ilyenkor az emberek fehérbe öltöznek és színes port szórnak egymásra. Ezenkívül a máglyarakás is szerves részét képezi ennek az eseménynek, melynek célja a rossz szellemek elűzése. Az utcákon találkozhatunk ilyenkor különféle indiai ételekkel, de túlnyomórészt inkább indiai édességekkel.

Húsvét Guyanaban

Guyana lakosságának számottevő része vallja magát kereszténynek, így nem csoda, hogy a Húsvét itt is sokak számára fontos eleme ez az évnek. A hagyományok hasonlóak Magyarországéhoz, de ami itt ráadás, az a papírsárkány eregetés. Ezt nagyobbrészt a strandokon teszik a helyiek és a színes kis sárkányok rendkívül pompázatossá varázsolják az eget.

Rupununi és Sand Creek Rodeo

A húsvéti hétvégén kerül megrendezésre minden évben a Rupununi Rodeo, melynek a lethemi stadiont nyújt otthont. Az arra járók találkozhatnak természetesen helyi ételkülönlegességekkel, illetve vásárolhatnak különféle portékákat. A szórakoztatásért a különböző rodeoval kapcsolatos megmérettetések felelnek. Éjszaka a zene és a szórakozás dominál, majd másnap folytatódik a ceremónia.

Bartica Regatta

Egy másik rendezvény, ami a húsvéti hétvégén zajlik, az a Bartica Regatta. Ekkor Bartica vizein hajóversenyeket rendeznek, élő zene szól és ételt kínáló bódék foglalnak helyet a tömegben.

Guyanai Karnevál

A karneválra az utcán kerítenek sort és ilyenkor jelmezekben mulatoznak az emberek. A jelmezek az ország nemzeti színeiben pompáznak, azaz zöldben, sárgában, pirosban, fehérben és feketében. Az első ilyen eseményt még 2018 májusában rendezték és azt remélik, hogy ez egy éves eseménnyé válhat.

Források

• Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Guyana témájú médiaállományokat.

• hivatalos oldal
• Ongo