„Kürtös” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
57. sor: 57. sor:


== További információk ==
== További információk ==
* http://www.napkut.hu/naput_2001/2001_04/088.htm Sarusi Mihály "Bun, drága, bun - Kürtösön, virágvasárnap" című művéből részlet a Napkút kiadó/Napút Online oldalán]
* [http://www.napkut.hu/naput_2001/2001_04/088.htm Sarusi Mihály "Bun, drága, bun - Kürtösön, virágvasárnap" című művéből részlet a Napkút kiadó/Napút Online oldalán]





A lap 2020. május 9., 15:14-kori változata

Kürtös (Curtici, Kurtitsch)
Kürtös címere
Kürtös címere
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
Rangváros
KözségközpontCurtici
PolgármesterBogdan Ioan Ban (PNL)
Irányítószám315200
Körzethívószám(+40) 02 57
SIRUTA-kód9495
Népesség
Népesség7279 fő (2021. dec. 1.)[1]
Magyar lakosság139 (2%, 2021)[2]
Népsűrűség99,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Terület72,82 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 20′ 31″, k. h. 21° 18′ 22″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 31″, k. h. 21° 18′ 22″
Kürtös weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kürtös témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kürtös (románul Curtici) város Romániában, Arad megyében. 2004-ig Kisiratos is hozzátartozott.

Fekvése

Aradtól 15 km-re északra fekszik.

Nevének eredete

Neve a magyar Kürt törzsnévből eredhet, de lehet hogy lakói kürtösök voltak.

Története

1519-ben Kurteghaz néven említik. A település középkorban már létezhetett, és valószínűleg templomos hely volt. A magyar lakosságú falut 1596-ban a tatárok pusztították el, a 18. században nagyrészt románokkal telepítették újra. 1910-ben 8298 lakosából 5928 román, 2166 magyar és 180 német volt. A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Aradi járásához tartozott. 1992-ben Kisiratossal együtt 9987 lakosa volt, ebből 7031 román (70,40%), 2151 magyar (21,53%), 753 cigány (7,53%) és 24 német (0,24%).

Nevezetességei

A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Botrány a katolikus temető körül

1944. szeptemberében Kürtös határában súlyos harcok folytak az Arad felől hátráló magyar honvédcsapatok, az 1. magyar páncéloshadosztály és a szovjet 18. harckocsihadtest csapatai között. A harcokban hősi halált haltak közül mintegy negyven magyar katonát a kürtösi katolikus temetőben helyeztek örök nyugatlomra.[3] Az itt eltemetettek között nyugszik többek között Duska József százados az 1. gépkocsizó lövészezred 3. századának parancsnoka, az osztrogorszki hős Duska László testvérbátyja is.[4] A katonák nyugalmát évtizedekig semmi sem háborgatta. 2010 őszén a helyi önkormányzat megbízásából a település halastavát kikotorták és az iszapot a katolikus temető kerítését megbontva több méter magasan annak régi magyar sírjaira és a katonasírokra hordták. Mi több a régi sírok egy részén utat alakítottak ki. Ez ügyben 2011. április 6-án a temetőben lakossági fórumot tartott a település magyar lakóinak egy csoportja.[5]

Jegyzetek

További információk