„Soomaa Nemzeti Park” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
== A terület földrajza == |
== A terület földrajza == |
||
A Közép-Észtországban található nemzeti parkot 1993-ban hozták létre, hogy megóvják a hatalmas mocsarakat, az ártéri gyepeket, a halott erdőket és a szabályozatlan folyókat. A terület nagy részét mocsarak borítják, amelyeket egymástól a Pärnu-medence folyói választanak el: a [[Navesti]], a [[Halliste]], a [[Raudna]] és a [[Lemmjõgi]]. A védett mocsarak közül a leginkább figyelemre méltó a Kuresoo meredek déli lejtője, amely Lemmejõgi felé 8 métert ereszkedik 100 m megtétele alatt. A nemzeti park keleti peremén fekszenek az észt szárazföld legmagasabb dűnéi, körülbelül 50 km-re a jelenlegi tengerparttól. A [[Balti-tenger]] elődje, az egykori [[Balti-jégtó]] (11 200-10 600 évvel ezelőtt) ezen képződményei, amelyek a korábbi vízszintet jelölik a valamikori part mentén, ma a [[Sakala-dombság]] északnyugati és nyugati szélein helyezkednek el, közülük is a Ruunaraipe-dűnék a legmagasabbak. Az északnyugatról délkeletre kanyargó dűnesor 1,2 km hosszú, amelynek maximális magassága 12 méter. 2009-ben a Soomaa Nemzeti Park, mint Európa legnagyobb érintetlen tőzegláp-rendszere, amelyet vadonként megőriztek, csatlakozott a PAN Parks hálózatához, mivel bizonyította kiválóságát a vadon védelme és a fenntartható turizmus fejlesztése terén. |
A Közép-Észtországban található nemzeti parkot 1993-ban hozták létre, hogy megóvják a hatalmas mocsarakat, az ártéri gyepeket, a halott erdőket és a szabályozatlan folyókat. A terület nagy részét mocsarak borítják, amelyeket egymástól a Pärnu-medence folyói választanak el: a [[Navesti]], a [[Halliste]], a [[Raudna]] és a [[Lemmjõgi]]. A védett mocsarak közül a leginkább figyelemre méltó a Kuresoo meredek déli lejtője, amely Lemmejõgi felé 8 métert ereszkedik 100 m megtétele alatt. A nemzeti park keleti peremén fekszenek az észt szárazföld legmagasabb dűnéi, körülbelül 50 km-re a jelenlegi tengerparttól. A [[Balti-tenger]] elődje, az egykori [[Balti-jégtó]] (11 200-10 600 évvel ezelőtt) ezen képződményei, amelyek a korábbi vízszintet jelölik a valamikori part mentén, ma a [[Sakala-dombság]] északnyugati és nyugati szélein helyezkednek el, közülük is a Ruunaraipe-dűnék a legmagasabbak. Az északnyugatról délkeletre kanyargó dűnesor 1,2 km hosszú, amelynek maximális magassága 12 méter. 2009-ben a Soomaa Nemzeti Park, mint Európa legnagyobb érintetlen tőzegláp-rendszere, amelyet vadonként megőriztek, csatlakozott a PAN Parks hálózatához, mivel bizonyította kiválóságát a vadon védelme és a fenntartható turizmus fejlesztése terén. |
||
== Árvizek == |
|||
Amikor hatalmas mennyiségű víz folyik le a Sakala-domdságről, Soomaa folyói nem képesek mindet levezetni. A víz emiatt kiönt az ártéri gyepekre és erdőkre, és elvágja a kapcsolatot a külvilággal. Néhány évben a tavaszi árvizek napi egy métert is emelkedhetnek 3-4 napig. A Riisa árterülete is így alakult ki; a legnagyobb kiöntés idején 175 km<sup>2</sup>-es kiterjedésével ez a legnagyobb rendszeresen elárasztott terület Észtországban és egész [[Észak-Európa|Észak-Európában]]. A maximális árvízszintnél a víz által borított terület akár 7–8 km széles lehet. Ilyenkor meredek lejtőjű, kiemelkedő mocsarak szigetekként állnak a vízben. Az áradást Soomaaban gyakran „ötödik évszaknak” hívják.<ref>{{Cite web |title=Soomaa national park {{!}} Visit Estonia |url=https://www.visitestonia.com/en/where-to-go/west-estonia/soomaa-national-park |work=Visitestonia.com |accessdate=2020-05-08 |language=en}}</ref> |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2020. május 8., 23:59-kori változata
| Soomaa Nemzeti Park (Soomaa rahvuspark) | |
 | |
| A Riisa-mocsár | |
| Ország |  Észtország |
| Elhelyezkedése | Viljandimaa |
| Terület | 359 km² |
| Alapítás ideje | 1993. december 8. |
 é. sz. 58° 26′ 27″, k. h. 25° 06′ 20″Koordináták: é. sz. 58° 26′ 27″, k. h. 25° 06′ 20″ | |
| Soomaa Nemzeti Park weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Soomaa Nemzeti Park témájú médiaállományokat. | |
A Soomaa Nemzeti Park (észtül: Soomaa rahvuspark) egy nemzeti park Észtország délnyugati részén. A Soomaa (jelentése „mocsárföld”) 390 km²-es területe védettséget élvez. A parkot 1993-ban hozták létre, de már 1989 óta IBA (Important Bird Area) minősítéssel rendelkezik, 1997 óta rámszari-terület, 2004 óta pedig a Natura 2000 terület.[1]
A terület földrajza
A Közép-Észtországban található nemzeti parkot 1993-ban hozták létre, hogy megóvják a hatalmas mocsarakat, az ártéri gyepeket, a halott erdőket és a szabályozatlan folyókat. A terület nagy részét mocsarak borítják, amelyeket egymástól a Pärnu-medence folyói választanak el: a Navesti, a Halliste, a Raudna és a Lemmjõgi. A védett mocsarak közül a leginkább figyelemre méltó a Kuresoo meredek déli lejtője, amely Lemmejõgi felé 8 métert ereszkedik 100 m megtétele alatt. A nemzeti park keleti peremén fekszenek az észt szárazföld legmagasabb dűnéi, körülbelül 50 km-re a jelenlegi tengerparttól. A Balti-tenger elődje, az egykori Balti-jégtó (11 200-10 600 évvel ezelőtt) ezen képződményei, amelyek a korábbi vízszintet jelölik a valamikori part mentén, ma a Sakala-dombság északnyugati és nyugati szélein helyezkednek el, közülük is a Ruunaraipe-dűnék a legmagasabbak. Az északnyugatról délkeletre kanyargó dűnesor 1,2 km hosszú, amelynek maximális magassága 12 méter. 2009-ben a Soomaa Nemzeti Park, mint Európa legnagyobb érintetlen tőzegláp-rendszere, amelyet vadonként megőriztek, csatlakozott a PAN Parks hálózatához, mivel bizonyította kiválóságát a vadon védelme és a fenntartható turizmus fejlesztése terén.
Árvizek
Amikor hatalmas mennyiségű víz folyik le a Sakala-domdságről, Soomaa folyói nem képesek mindet levezetni. A víz emiatt kiönt az ártéri gyepekre és erdőkre, és elvágja a kapcsolatot a külvilággal. Néhány évben a tavaszi árvizek napi egy métert is emelkedhetnek 3-4 napig. A Riisa árterülete is így alakult ki; a legnagyobb kiöntés idején 175 km2-es kiterjedésével ez a legnagyobb rendszeresen elárasztott terület Észtországban és egész Észak-Európában. A maximális árvízszintnél a víz által borított terület akár 7–8 km széles lehet. Ilyenkor meredek lejtőjű, kiemelkedő mocsarak szigetekként állnak a vízben. Az áradást Soomaaban gyakran „ötödik évszaknak” hívják.[2]
Jegyzetek
- ↑ Soomaa rahvuspark | Eesti kaitsealad. kaitsealad.ee. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
- ↑ Soomaa national park | Visit Estonia (angol nyelven). Visitestonia.com. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Soomaa National Park című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
