„Osztrák Császárság” változatai közötti eltérés

	Osztrák Császárság (1804-1867); A birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok (1867-1918)
	Kaisertum Österreich; Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder 1804. augusztus 11. – 1918. november 12.
; Az Osztrák Császárság címere	; Az Osztrák Császárság zászlaja
	Az Osztrák Császárság 1867-től az Osztrák–Magyar Monarchia alkotó tagállamaként rózsaszínnel (Ciszlajtánia), zölddel a Magyar Királyság, és kékkel a közösen kormányzott Bosznia és Hercegovina
	Mottó: Indivisibiliter ac Inseparabiliter; „Feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul”; Nemzeti himnusz: németül: Gott erhalte, Gott beschütze / Unsern Kaiser, unser Land!; Tartsa Isten! Óvja Isten! Császárunk s a közhazát!;
	Általános adatok
Fővárosa	Bécs
Terület	1910: 300 005 km²
Népesség	28 571 934 (1910) fő
Hivatalos nyelvek	német
Vallás	római katolikus; protestáns; ortodox kereszténység; izraelita; szunnita iszlám
Államvallás	katolicizmus
Nemzeti ünnep	a császár születésnapja
Pénznem	Konvenciós tallér (1804–1857); Egyleti tallér (1857–1867); Osztrák–magyar forint (1867–1892); Osztrák–magyar korona (1892–1918)
	Kormányzat
Államforma	abszolút monarchia (1804–1867); alkotmányos monarchia (1867–1918)
Uralkodó	I. Ferenc (1804–1835); I. Ferdinánd (1835–1848); I. Ferenc József (1848–1916); I. Károly (1916–1918)
Dinasztia	Habsburg-ház
Államfő	császár
Kormányfő	államminiszter (1821–1848); miniszterelnök (1867–1918)
Elődállam	Utódállam
←	→
←	→
←
	A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák Császárság (1804-1867); A birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok (1867-1918) témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2020. május 8., 11:29-kori változata

Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt.

A Monarchia ciszlajtániai területével szemben ott volt a szintén nem hivatalosan Transzlajtánia névvel illetett Magyar Királyság, hivatalos megnevezése szerint a magyar szent korona országai, amelyet többször próbáltak beolvasztani az Osztrák Császárságba, de a magyar felfogás szerint közjogilag tőle mindig független maradt, mint ahogy az 1806-ban megszűnt elődállam Német-római Birodalomtól is.

Létrejötte

Miután Napoleon Bonaparte francia első konzul I. Napóleon néven császárrá kiáltotta ki és megkoronázta saját magát 1804-ben megalapítva a Francia Császárságot, félő volt, hogy Napóleon megszünteti a rivális és már csak formálisan létező Német-római Császárságot, és ezzel a Habsburgok elvesztették volna az 1452 óta viselt császári címüket, amivel Európa első számú uralkodóiból visszacsúsztak volna a francia császár és orosz cár mögé. Ezt megakadályozandó az 1620-tól a Cseh Királyságot (Königreich Böhmen) is magában foglaló Osztrák örökös tartományokból (Habsburgische Erblande), valamint Lengyelországnak a Habsburg-uralom alá került területeiből, a Galíciai és Ladomériai Királyságból (Königreich Galizien und Lodomerien) megalapították az új államot, lényegében a császári címhez rendeltek hozzá területeket. Az osztrák császári cím már örökletes volt a választófejedelmek (Kurfürst) által megválasztott német-római császárral szemben. Államjogilag az osztrák felfogás szerint a Magyar Királyság csak az 1848-1849-es szabadságharc leverését követően, a neoabszolutizmus idején, a kiegyezést megelőzően tartozott az Osztrák Császársághoz, de a magyar közjogi gondolkodás ezt vitatja. 1867-ben a kiegyezéssel az Osztrák Császárság alakult át Osztrák-Magyar Monarchiává. A kiegyezést követően az osztrák birodalomfél neve mesterséges alkotás lett: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok,^[1] amelyet nem hivatalosan megint csak Osztrák Császárságnak kezdtek címezni a központi Ausztria nevének kiterjesztéseként.^[2] Az új császári cím és császárság megalapítását csak két évvel élte túl a német-római császári cím és a Német-római Császárság, amely 1806-ban valóban megszűnt, és ezzel a Habsburgok számára már csak az új császári cím maradt egészen 1918-ig.

Az Osztrák-Császárság kiscímere 1815-1866 között, 1867 és 1915 között pedig az Osztrák-Magyar Monarchia kiscímere.
Az Osztrák-Császárság középcímere 1815-1866 között, 1867 és 1915 között pedig az Osztrák-Magyar Monarchia középcímere.
Ciszlajtánia (birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok) kiscímere 1915-1918 között.
Az osztrák császári korona (Österreichische Kaiserkrone vagy Krone des Kaisertums Österreich), eredetileg II. Rudolf császár számára készült.
I. Ferenc az első osztrák császár, teljes osztrák császári díszben.

Österreichische Kaiserkrone vagy Krone des Kaisertums Österreich

Az állam adatai

Az Osztrák Császárság (Ciszlajtánia) központja Bécs volt, amely egyben a Monarchia egyik fővárosa is volt, Budapest mellett. 1910-ben a térségben élők száma 28 571 900 fő volt. A nyugati határának Vorarlberg, a keletinek a Galíciai Királyság valamint a Bukovinai Hercegség, az északinak a Cseh Királyság, a délinek pedig a Dalmáciai Királyság számított.^[3]

Koronatartományok

Ciszlajtánia koronatartományai
	Állam	Német neve	Központ (németül)
1	Cseh Királyság	Königreich Böhmen	Prága (Prag)
2	Bukovinai Hercegség	Herzogtum Bukowina	Czernowitz (Chernivtsi)
3	Karintiai Hercegség	Herzogtum Kärnten	Klagenfurt
4	Krajnai Hercegség	Herzogtum Krain	Ljubljana (Laibach)
5	Dalmáciai Királyság	Königreich Dalmatien	Zára (Zara)
6	Galíciai és Ladomériai Királyság	Königreich Galizien und Lodomerien	Lemberg
7	Osztrák tengermellék	Österreichisches Küstenland	Trieszt (Triest)
8	Alsó-Ausztriai Főhercegség	Erzherzogtum Österreich unter der Enns	Bécs (Wien)
9	Morvai Őrgrófság	Markgrafschaft Mähren	Brno (Brünn)
10	Salzburgi Hercegség	Herzogtum Salzburg	Salzburg
11	Sziléziai Hercegség	Herzogtum Schlesien	Opava (Troppau)
12	Stájer Hercegség	Herzogtum Steiermark	Graz
13	Tiroli Hercegesített Grófság	Gefürstete Grafschaft Tirol	Innsbruck
14	Felső-Ausztriai Főhercegség	Erzherzogtum Österreich ob der Enns	Linz
15	Vorarlberg		Bregenz

Transzlajtánia

A magyar szent korona országai (Transzlajtánia), mely nem volt része az Osztrák Császárságnak:

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cisleithania című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

↑ Szerződés a magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában, 1914 (magyar nyelven). Arcanum. (Hozzáférés: 2019. március 19.)
↑ A monarchia alkotó részei és területe (magyar nyelven). Arcanum. (Hozzáférés: 2019. március 19.)
↑ Az Osztrák–Magyar Monarchia (Österreich-Ungarn) (magyar nyelven). [2017. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 19.)

Történelemportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Szerződés a magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában, 1914 (magyar nyelven). Arcanum. (Hozzáférés: 2019. március 19.)

[2] A monarchia alkotó részei és területe (magyar nyelven). Arcanum. (Hozzáférés: 2019. március 19.)

[3] Az Osztrák–Magyar Monarchia (Österreich-Ungarn) (magyar nyelven). [2017. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 19.)

[1]

[2]

[3]

@@ 52. sor: / 52. sor: @@
 File:Imperial Coat of Arms of Austria.svg|Ciszlajtánia (birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok) kiscímere 1915-1918 között.
 File:Weltliche Schatzkammer Wien (265).JPG|Az osztrák császári korona (''Österreichische Kaiserkrone'' vagy ''Krone des Kaisertums Österreich''), eredetileg [[Rudolf magyar király|II. Rudolf]] császár számára készült.
+File:Francis II, Holy Roman Emperor by Friedrich von Amerling 003.jpg|[[I. Ferenc]] az első osztrák császár, teljes osztrák császári díszben.
 </gallery>

m v sz Az Osztrák–Magyar Monarchia közigazgatása
A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok	Cseh Királyság Bukovinai Hercegség Karintiai Hercegség Krajnai Hercegség Dalmáciai Királyság Galíciai és Ladomériai Királyság Osztrák Tengermellék Alsó-Ausztriai Főhercegség Morvai Őrgrófság Salzburgi Hercegség Sziléziai Hercegség Stájer Hercegség Tiroli Hercegesített Grófság Felső-Ausztriai Főhercegség Vorarlberg
A Magyar Szent Korona Országai	Magyar Királyság Horvát–Szlavón Királyság Fiume
Közös igazgatás	Bosznia-Hercegovina

m v sz Habsburg Birodalom országai és koronatartományai
A Habsburg-ház osztrák ága által uralt területek	Cseh Királyság • Horvát Királyság • Dalmát Királyság • Galícia és Lodoméria Királysága • Magyar Királyság • Illír Királyság • Lombard–Velencei Királyság • Szlavóniai Királyság • Osztrák Főhercegség • Bukovinai Hercegség • Karintiai Hercegség • Krajnai Hercegség • Stájer Hercegség • Salzburgi Hercegség • Alsó- és Felső-Sziléziai Hercegség • Erdélyi Fejedelemség • Isztriai őrgrófság • Morva őrgrófság • Tiroli hercegesített grófság • Vorarlberg • Görz és Gradisca grófság • Szerb Vajdaság és Temesi Bánság • Trieszt • katonai határőrvidék
A Habsburg-ház spanyol ága által uralt területek	Spanyol Királyság (1516–1700): Kasztíliai és Leóni Királyság • Aragóniai Királyság • Portugál Királyság • Tizenhét Tartomány • Dél-Németalföld
Ideiglenes Habsburg befolyás alatt lévő országok, területek	Parmai és Piacenzai Hercegség (1735–1748) • Toszkánai Nagyhercegség (1737–1799; 1814–1859) • Modenai és Reggiói Hercegség (1814–1859)