„Osztrák Császárság” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
46. sor: | 46. sor: | ||
==Létrejötte== |
==Létrejötte== |
||
Miután [[I. Napóleon francia császár|Napoleon Bonaparte]] francia első konzul ''I. Napóleon'' néven császárrá kiáltotta ki és megkoronázta saját magát [[1804]]-ben megalapítva a Francia Császárságot, félő volt, hogy Napóleon megszünteti a rivális és már csak formálisan létező [[Német-római Birodalom|Német-római Császárságot]], és ezzel a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] elvesztették volna az [[1452]] óta viselt [[Nyugati császárok listája|császári címüket]], amivel Európa első számú uralkodóiból visszacsúsztak volna a francia császár és orosz cár mögé. Ezt megakadályozandó az [[1620]]-tól a [[Cseh Királyság]]ot is magában foglaló [[Osztrák örökös tartományok]]ból, valamint Lengyelországnak a Habsburg-uralom alá került területeiből megalapították az új államot, lényegében a császári címhez rendeltek hozzá területeket, az |
Miután [[I. Napóleon francia császár|Napoleon Bonaparte]] francia első konzul ''I. Napóleon'' néven császárrá kiáltotta ki és megkoronázta saját magát [[1804]]-ben megalapítva a Francia Császárságot, félő volt, hogy Napóleon megszünteti a rivális és már csak formálisan létező [[Német-római Birodalom|Német-római Császárságot]], és ezzel a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] elvesztették volna az [[1452]] óta viselt [[Nyugati császárok listája|császári címüket]], amivel Európa első számú uralkodóiból visszacsúsztak volna a francia császár és orosz cár mögé. Ezt megakadályozandó az [[1620]]-tól a [[Cseh Királyság]]ot is magában foglaló [[Osztrák örökös tartományok]]ból, valamint Lengyelországnak a Habsburg-uralom alá került területeiből megalapították az új államot, lényegében a császári címhez rendeltek hozzá területeket. Államjogilag a Magyar Királyság csak az 1848-1849-es szabadságharc leverését követően, a [[neoabszolutizmus |neoabszolutizmus]] idején, a [[kiegyezés]]t megelőzően tartozott az Osztrák Császársághoz. 1867-ben a kiegyezéssel az Osztrák Császárság alakult át [[Osztrák-Magyar Monarchia|Osztrák-Magyar Monarchiává]]. A kiegyezést követően az osztrák birodalomfél neve mesterséges alkotás lett: ''a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok'',<ref>{{hiv-web|url= https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Petrik-magyar-konyveszet-17121920-2/19111920ii-2FB2A/szerzodes-a-magyar-szent-korona-orszagai-es-a-birodalmi-tanacsban-kepviselt-kiralysagok-es-orszagok-kozott-a-kolcsonos-vegrehajtasi-jogsegely-szabalyo-33554/|cím= Szerződés a magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában, 1914|elérés=2019-3-19|családnév=|keresztnév=|munka= Arcanum|nyelv=magyar }}</ref> amelyet később nem hivatalosan Osztrák Császárságnak kezdtek címezni a központi Ausztria nevének kiterjesztéseként.<ref>{{hiv-web|url= https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/OMMonarchia-az-osztrak-magyar-monarchia-irasban-es-kepben-1/az-osztrak-magyar-monarchia-8749/hegy-es-vizrajzi-leiras-sonklar-karoly-vezerornagytol-20/a-monarchia-alkoto-reszei-es-terulete-29/|cím= A monarchia alkotó részei és területe|elérés=2019-3-19|családnév=|keresztnév=|munka= Arcanum|nyelv=magyar }}</ref> Az új császári cím és császárság megalapítását csak két évvel élte túl a német-római császári cím és a Német-római Császárság, amely [[1806]]-ban valóban megszűnt, és ezzel a Habsburgok számára már csak az új császári cím maradt egészen [[1918]]-ig. |
||
==Az állam adatai== |
==Az állam adatai== |
A lap 2020. május 8., 10:31-kori változata
Osztrák Császárság A birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok | |||
Kaisertum Österreich 1804. augusztus 11. – 1918. november 12.Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder | |||
| |||
Az Osztrák Császárság 1867-től az Osztrák–Magyar Monarchia alkotó tagállamaként rózsaszínnel (Ciszlajtánia), zölddel a Magyar Királyság, és kékkel a közösen kormányzott Bosznia és Hercegovina | |||
Mottó: Indivisibiliter ac Inseparabiliter „Feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul” Nemzeti himnusz: németül: Gott erhalte, Gott beschütze / Unsern Kaiser, unser Land! Tartsa Isten! Óvja Isten! Császárunk s a közhazát! | |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | Bécs | ||
Terület | 1910: 300 005 km² | ||
Népesség | 28 571 934 (1910) fő | ||
Hivatalos nyelvek | német | ||
Vallás | római katolikus protestáns ortodox kereszténység izraelita szunnita iszlám | ||
Államvallás | katolicizmus | ||
Nemzeti ünnep | a császár születésnapja | ||
Pénznem | Konvenciós tallér (1804–1857) Egyleti tallér (1857–1867) Osztrák–magyar forint (1867–1892) Osztrák–magyar korona (1892–1918) | ||
Kormányzat | |||
Államforma | abszolút monarchia (1804–1867) alkotmányos monarchia (1867–1918) | ||
Uralkodó | I. Ferenc (1804–1835) I. Ferdinánd (1835–1848) I. Ferenc József (1848–1916) I. Károly (1916–1918) | ||
Dinasztia | Habsburg-ház | ||
Államfő | császár | ||
Kormányfő | államminiszter (1821–1848) miniszterelnök (1867–1918) | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák Császárság A birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok témájú médiaállományokat. |
Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich, 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt.
A Monarchia ciszlajtániai területével szemben ott volt a szintén nem hivatalosan Transzlajtánia névvel illetett Magyar Királyság, hivatalos megnevezése szerint a magyar szent korona országai, amelyet többször próbáltak beolvasztani az Osztrák Császárságba, de jogilag tőle mindig független maradt, mint ahogy az 1806-ban megszűnt elődállam Német-római Birodalomtól is.
Létrejötte
Miután Napoleon Bonaparte francia első konzul I. Napóleon néven császárrá kiáltotta ki és megkoronázta saját magát 1804-ben megalapítva a Francia Császárságot, félő volt, hogy Napóleon megszünteti a rivális és már csak formálisan létező Német-római Császárságot, és ezzel a Habsburgok elvesztették volna az 1452 óta viselt császári címüket, amivel Európa első számú uralkodóiból visszacsúsztak volna a francia császár és orosz cár mögé. Ezt megakadályozandó az 1620-tól a Cseh Királyságot is magában foglaló Osztrák örökös tartományokból, valamint Lengyelországnak a Habsburg-uralom alá került területeiből megalapították az új államot, lényegében a császári címhez rendeltek hozzá területeket. Államjogilag a Magyar Királyság csak az 1848-1849-es szabadságharc leverését követően, a neoabszolutizmus idején, a kiegyezést megelőzően tartozott az Osztrák Császársághoz. 1867-ben a kiegyezéssel az Osztrák Császárság alakult át Osztrák-Magyar Monarchiává. A kiegyezést követően az osztrák birodalomfél neve mesterséges alkotás lett: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok,[1] amelyet később nem hivatalosan Osztrák Császárságnak kezdtek címezni a központi Ausztria nevének kiterjesztéseként.[2] Az új császári cím és császárság megalapítását csak két évvel élte túl a német-római császári cím és a Német-római Császárság, amely 1806-ban valóban megszűnt, és ezzel a Habsburgok számára már csak az új császári cím maradt egészen 1918-ig.
Az állam adatai
Az Osztrák Császárság (Ciszlajtánia) központja Bécs volt, amely egyben a Monarchia egyik fővárosa is volt, Budapest mellett. 1910-ben a térségben élők száma 28 571 900 fő volt. A nyugati határának Vorarlberg, a keletinek a Galíciai Királyság valamint a Bukovinai Hercegség, az északinak a Cseh Királyság, a délinek pedig a Dalmáciai Királyság számított.[3]
Koronatartományok
Állam | Német neve | Központ (németül) | |
---|---|---|---|
1 | Cseh Királyság | Königreich Böhmen | Prága (Prag) |
2 | Bukovinai Hercegség | Herzogtum Bukowina | Czernowitz (Chernivtsi) |
3 | Karintiai Hercegség | Herzogtum Kärnten | Klagenfurt |
4 | Krajnai Hercegség | Herzogtum Krain | Ljubljana (Laibach) |
5 | Dalmáciai Királyság | Königreich Dalmatien | Zára (Zara) |
6 | Galíciai és Ladomériai Királyság | Königreich Galizien und Lodomerien | Lemberg |
7 | Osztrák tengermellék | Österreichisches Küstenland | Trieszt (Triest) |
8 | Alsó-Ausztriai Főhercegség | Erzherzogtum Österreich unter der Enns | Bécs (Wien) |
9 | Morvai Őrgrófság | Markgrafschaft Mähren | Brno (Brünn) |
10 | Salzburgi Hercegség | Herzogtum Salzburg | Salzburg |
11 | Sziléziai Hercegség | Herzogtum Schlesien | Opava (Troppau) |
12 | Stájer Hercegség | Herzogtum Steiermark | Graz |
13 | Tiroli Hercegesített Grófság | Gefürstete Grafschaft Tirol | Innsbruck |
14 | Felső-Ausztriai Főhercegség | Erzherzogtum Österreich ob der Enns | Linz |
15 | Vorarlberg | Bregenz |
Transzlajtánia
A magyar szent korona országai (Transzlajtánia), mely nem volt része az Osztrák Császárságnak:
- Magyarország
- Horvát–Szlavónország
- Fiume (Corpus separatum)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Cisleithania című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- ↑ Szerződés a magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában, 1914 (magyar nyelven). Arcanum. (Hozzáférés: 2019. március 19.)
- ↑ A monarchia alkotó részei és területe (magyar nyelven). Arcanum. (Hozzáférés: 2019. március 19.)
- ↑ Az Osztrák–Magyar Monarchia (Österreich-Ungarn) (magyar nyelven). [2017. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 19.)