„Lóth Ila” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Peadar (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
102. sor: 102. sor:
* [https://web.archive.org/web/20161112041005/http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/k-o/lothelet.htm Színészkönyvtár]
* [https://web.archive.org/web/20161112041005/http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/k-o/lothelet.htm Színészkönyvtár]
* [http://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/loth-ila Hangosfilm]
* [http://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/loth-ila Hangosfilm]
{{nemzetközi katalógusok}}

{{portál|filmművészet}}
{{portál|filmművészet}}



A lap 2020. május 3., 00:30-kori változata

Lóth Ila
SzületettRónai Mária
1900. május 28.[1]
Budapest
Elhunyt1975. szeptember 21. (75 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
GyermekeiRohonczy Judit
Foglalkozásaszínész
SírhelyeFiumei Úti Sírkert

SablonWikidataSegítség

Lóth Ila, Rónai Mária (Budapest, 1900. május 28.[2] – Budapest, 1975. szeptember 21.) színésznő, Magyarország első mozicsillaga.

Életútja

Rónai István építési rajzoló és Horváth Mária leányaként született. Az Állami Operaház Balettiskolájában, majd Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában végezte tanulmányait. 1916-ban már szerepelt a János vitéz filmváltozatában mint statiszta, s hamarosan a némafilmek népszerű sztárja lett Magyarországon. 1917-ben Pakots József fedezte fel és a Star filmvállalathoz került, 1919-ben pedig a Corvin Filmgyárhoz, ahogy Korda Sándor ajánlott neki főszerepet. Balogh Béla több filmjében is feltűnt naivaként. Az 1920-as évek elején Münchenben is készített néhány filmet. 1923. október 26-án Budapesten férjhez ment Rohonczy Storer Győző János posztónagykereskedőhöz[3] és hosszabb időre visszavonult. Az 1950-es években szerepelt újra filmekben, de játszott a Madách Színházban is. Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található.

Filmjei

  • János vitéz (1916) – táncoló tündérek egyike
  • Raskolnyikov (1916) - mezítlábas cseléd
  • Leoni Leo (1917)
  • Lili (1917) - Antoinine, Lili unokája
  • Az élet királya (1917) - Sybill, a színésznő
  • Havasi szerelem (1918) - Kitty, Lord Newcastle lánya
  • Küzdelem a létért (1918) - Betty, postásleány
  • A csitri (1918) – Colette
  • Nebántsvirág (1918) - Denise, de Flavigny, a Nebántsvirág
  • A művészet diadalútja (1918) - Dori Meinberg
  • Casanova (1918)
  • Rekvirált férj (1918, rövidfilm)
  • A gőg (1918) – Magda
  • A baba (1919) – Alexia
  • Tilos a csók (1919) - Henriette, a királyné
  • A magas diplomácia (1919) - Anna Mária
  • Asszonybosszú (1919) – a kártyabarlang tulajdonosnőjének lánya
  • Yamata (1919) - Ninon, a házmesterleány
  • Jön a rozson át (1919) – Helén
  • Hegyek alján (1920) - Márta, a molnárlány
  • A tizennegyedik (1920) – Claire
  • Az V-ik osztály (1920) – Gladys
  • Lengyelvér (1920) – Beatrix
  • A loowodi árva (1920) - Jane Eyre
  • A Vörösbegy (1920) – Erzsike
  • Szentmihály (1920)
  • Kedvenc (1920)
  • Sugárka (1921) – Sugárka
  • Fehér galambok fekete városban (1923) – Erzsike
  • Lélek órása (1923) – Magda
  • Egy dollár (1923) – Maggie
  • Talpalatnyi föld (1948)
  • Déryné (1951)
  • Semmelweis (1952)
  • Liliomfi (1954)
  • Gábor diák (1955)
  • Szegény gazdagok (1959)
  • Szombattól hétfőig (1959)
  • A pénzcsináló (1964)

Jegyzetek

Források