„Perger Lajos” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a →Élete |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
Szemeréden atyja gazdatiszt volt báró Breuner uradalmában, akinek korai halála után a család [[Esztergom]]ba települt. Ott végezte gimnáziumi és teológiai tanulmányait. 1876. július 16-án szentelték fel. Segédlelkész volt [[Varbó]]n, 1880. március 16-tól [[Dunamocs]]on, 1881-ben [[Gúta|Gútán]], 1885-ben [[Esztergom]]ban (Királyváros). 1886. október 28-tól plébános volt Esztergom- |
Szemeréden atyja gazdatiszt volt báró Breuner uradalmában, akinek korai halála után a család [[Esztergom]]ba települt. Ott végezte gimnáziumi és teológiai tanulmányait. 1876. július 16-án szentelték fel. Segédlelkész volt [[Varbó]]n, 1880. március 16-tól [[Dunamocs]]on, 1881-ben [[Gúta|Gútán]], 1885-ben [[Esztergom]]ban ([[Királyi városrész (Esztergom)|Királyváros]]). 1886. október 28-tól plébános volt Esztergom-[[Szentgyörgymező]]n. |
||
==Művei== |
==Művei== |
||
A lap 2020. május 1., 18:27-kori változata
| Perger Lajos | |
| Született | 1853. január 3. Alsószemeréd |
| Elhunyt | 1929. szeptember 7. (76 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | katolikus pap |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Perger Lajos (Alsószemeréd, 1853. január 3. – Budapest, 1929. szeptember 7.) római katolikus plébános, esperes.
Élete
Szemeréden atyja gazdatiszt volt báró Breuner uradalmában, akinek korai halála után a család Esztergomba települt. Ott végezte gimnáziumi és teológiai tanulmányait. 1876. július 16-án szentelték fel. Segédlelkész volt Varbón, 1880. március 16-tól Dunamocson, 1881-ben Gútán, 1885-ben Esztergomban (Királyváros). 1886. október 28-tól plébános volt Esztergom-Szentgyörgymezőn.
Művei
- 1887 Esztergom város és vármegye egyházi és világi íróinak koszorúja. Esztergom. (Különnyomat az Esztergom és Vidékéből)
- 1901 Esztergom-szentgyörgymezei plébánia története 1801–1901. Esztergom.
Cikkei az István bácsi Naptárában (1877. A házasságról, pályadíjat nyert mű, 1891. A primási leányárvaház Esztergomban); a Kath. Hetilapban (1881. A rózsa, 1882., Élet és halál között, Mese és művészet. A zene hatása, 1883. A rabszolgaság, 1884. Mammuth-barlang), a Népnevelőben (1882. Iskolamulasztás és pénzbirság, 1883. A szorgalmi idő, Néhány szó a tandíjakhoz, 1884. A gyermekszeretet, 1885. Hasznossági elv a nevelésben); a Magyar Sionban (1890. Lelkész és gazda.).
Források
- Beke Margit 2008: Az esztergomi (esztergom-budapesti) főegyházmegye papsága 1892-2006. Budapest.
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Budapest.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Zelliger Alajos 1893: Egyházi irók Csarnoka. Nagyszombat, 396.