„Jobboldal” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Kapcsolódó szócikkek: Lásd még fejezetcím módosítás az ajánlás szerint AWB |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A '''jobboldal''' azon [[politika]]i eszmék, [[ideológia|ideológiák]] csoportja, melyek fő jellemzője a társadalom hierarchikus felépítésének elfogadása, az emberek közötti társadalmi és anyagi egyenlőtlenség adottságként kezelése és helyeslése.<ref>Bobbio, Norberto and Allan Cameron,''Left and Right: The Significance of a Political Distinction''. [[University of Chicago Press]], 1997, p. 51, 62. {{ISBN|978-0-226-06246-4}}</ref><ref name="autogenerated1">J. E. Goldthorpe. ''An Introduction to Sociology''. Cambridge, England, UK; Oakleigh, Melbourne, Australia; New York, New York, USA Pp. 156. {{ISBN|0-521-24545-1}}.</ref><ref>Rodney P. Carlisle. ''Encyclopedia of politics: the left and the right, Volume 2''. University of Michigan; Sage Reference, 2005. Pp.693, 721. {{ISBN|1-4129-0409-9}}</ref> |
A '''jobboldal''' azon [[politika]]i eszmék, [[ideológia|ideológiák]] csoportja, melyek fő jellemzője a társadalom hierarchikus felépítésének elfogadása, az emberek közötti társadalmi és anyagi egyenlőtlenség adottságként kezelése és helyeslése.<ref>Bobbio, Norberto and Allan Cameron,''Left and Right: The Significance of a Political Distinction''. [[University of Chicago Press]], 1997, p. 51, 62. {{ISBN|978-0-226-06246-4}}</ref><ref name="autogenerated1">J. E. Goldthorpe. ''An Introduction to Sociology''. Cambridge, England, UK; Oakleigh, Melbourne, Australia; New York, New York, USA Pp. 156. {{ISBN|0-521-24545-1}}.</ref><ref>Rodney P. Carlisle. ''Encyclopedia of politics: the left and the right, Volume 2''. University of Michigan; Sage Reference, 2005. Pp.693, 721. {{ISBN|1-4129-0409-9}}</ref> |
||
A jobboldal elnevezés eredetileg a [[nagy francia |
A jobboldal elnevezés eredetileg a [[Francia forradalom|nagy francia forradalomra]] vezethető vissza, ahol a [[Nemzeti Konvent]]ben az elnöktől jobbra foglaltak helyet a monarchiát és a [[nemesség|nemesi]] előjogokat (a [[status quo|status quó]]<nowiki/>t) támogató és a radikális változásokat elutasító képviselők, vagyis az [[ancien régime]] hívei.<ref>The Right-wing Press in the French Revolution, William J. Murray, 1789-92 Royal Historical Society, 1986 {{ISBN|0-86193-201-3}}, 9780861932016</ref><ref>Gerhard Linski, ''Current Issues and Research in Macrosociology'', Brill Archive, 1984, pg; 59</ref><ref>Barry Clark, ''Political Economy: A Comparative Approach'', Praeger Paperback, 1998, pgs; 33-34.</ref> |
||
A 20. században jobboldali jelzővel illették a [[szabadpiac]] és a [[laissez-faire]] [[kapitalizmus]] híveit is.<ref>"Right-wing". Concise Encyclopedia Britannica. Published in 2006.</ref> |
A 20. században jobboldali jelzővel illették a [[szabadpiac]] és a [[laissez-faire]] [[kapitalizmus]] híveit is.<ref>"Right-wing". Concise Encyclopedia Britannica. Published in 2006.</ref> |
||
16. sor: | 16. sor: | ||
Az [[Új Jobboldal]] a 60-as években megjelent egyfajta újraértelmezése a jobboldaliságnak. Az Új Jobboldal a tradíciókból merítve alkotott új eszmei vonulatot. |
Az [[Új Jobboldal]] a 60-as években megjelent egyfajta újraértelmezése a jobboldaliságnak. Az Új Jobboldal a tradíciókból merítve alkotott új eszmei vonulatot. |
||
Az ezredfordulón jelent meg [[Kelet-Európa|Kelet-Európában]] a jobboldaliság újfajta értelmezése. A volt [[Szocializmus|szocialista]] országokban a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után egy évtizeddel a tömeges [[privatizáció]]k és a gazdaság nyitása (szabad vállalkozás, a sikertelenek csődje, az állam egyenlő szereplő a gazdaságban) okozta az egzisztenciális bizonytalanság ( |
Az ezredfordulón jelent meg [[Kelet-Európa|Kelet-Európában]] a jobboldaliság újfajta értelmezése. A volt [[Szocializmus|szocialista]] országokban a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után egy évtizeddel a tömeges [[privatizáció]]k és a gazdaság nyitása (szabad vállalkozás, a sikertelenek csődje, az állam egyenlő szereplő a gazdaságban) okozta az egzisztenciális bizonytalanság (áremelkedések, [[munkanélküliség]], általános értékvesztés) hatására a magukat jobboldaliként meghatározó [[párt]]ok szakítottak a gazdaságba való minimális beavatkozás elvével és erős állami szerepvállalást hirdettek a hagyományosnak gondolt egyéb konzervatív értékek – a [[vallás]] (az [[egyház]]ak) erős szerepvállalása, a nemzeti hagyományok ápolása és erős hangsúlyozása, a helyi vállalkozások előnybe hozása a külföldiekkel szemben, a mezőgazdaság (a "föld") fontosságának megtartása és tulajdonlásának helyi kézben tartása, az anyanyelv szerepének ápolása – megtartásával. Ezt a jobboldalt az első évtizedben több ([[Magyarország|Magyar]]-, [[Csehország|Cseh]]-, [[Lengyelország|Lengyel]]-) országban is a "'''polgári'''" jelzővel illették, de a 10-es évek közepére már mindenhol elvetették és maradtak a megszokott "[[Konzervativizmus|konzervatív]]" szónál.{{forrás}} |
||
== Jellemzői == |
== Jellemzői == |
||
23. sor: | 23. sor: | ||
; Mérsékelt formája |
; Mérsékelt formája |
||
A jobboldalt általában a fennálló politikai, társadalmi, erkölcsi rendhez való ragaszkodás és csak a lassú, szerves változások támogatása jellemzi. A hagyomány és a tekintély tiszteletéből indul ki, szemléletét a történeti vagy vallási alapon nyugvó társadalomfelfogás jellemzi. Sokszor hivatkozik érzelmekre, nem racionális vélekedésekre, gyakran nacionalista. A |
A jobboldalt általában a fennálló politikai, társadalmi, erkölcsi rendhez való ragaszkodás és csak a lassú, szerves változások támogatása jellemzi. A hagyomány és a tekintély tiszteletéből indul ki, szemléletét a történeti vagy vallási alapon nyugvó társadalomfelfogás jellemzi. Sokszor hivatkozik érzelmekre, nem racionális vélekedésekre, gyakran nacionalista. A kultúrában a hagyományokat követi, a gazdaság területén az állam minimális szerepvállalását hirdeti. A szabadpiacra, a szabad versenyre és az egyén öngondoskodására épít; elfogadja a nagyobb társadalmi különbségeket.<ref>[http://www.enc.hu/1enciklopedia/mindennapi/jobboldal.htm Jobboldal] {{Wayback|url=http://www.enc.hu/1enciklopedia/mindennapi/jobboldal.htm# |date=20060708153923 }} a Magyar Virtuális Enciklopédiában</ref> |
||
A politikában a jobboldal jelenti azt a szegmensét a politikai spektrumnak, amelyet gyakran társítanak a konzervativizmus számos irányának valamelyikéhez, a vallásos jobboldalhoz, az ellenforradalmisághoz, a klasszikus liberalizmushoz, vagy egész egyszerűen a baloldali politika ellentétének tekintik. |
A politikában a jobboldal jelenti azt a szegmensét a politikai spektrumnak, amelyet gyakran társítanak a konzervativizmus számos irányának valamelyikéhez, a vallásos jobboldalhoz, az ellenforradalmisághoz, a klasszikus liberalizmushoz, vagy egész egyszerűen a baloldali politika ellentétének tekintik. |
A lap 2020. április 28., 14:08-kori változata
A jobboldal azon politikai eszmék, ideológiák csoportja, melyek fő jellemzője a társadalom hierarchikus felépítésének elfogadása, az emberek közötti társadalmi és anyagi egyenlőtlenség adottságként kezelése és helyeslése.[1][2][3]
A jobboldal elnevezés eredetileg a nagy francia forradalomra vezethető vissza, ahol a Nemzeti Konventben az elnöktől jobbra foglaltak helyet a monarchiát és a nemesi előjogokat (a status quót) támogató és a radikális változásokat elutasító képviselők, vagyis az ancien régime hívei.[4][5][6]
A 20. században jobboldali jelzővel illették a szabadpiac és a laissez-faire kapitalizmus híveit is.[7]
Történelme
A legelterjedtebb felfogás szerint a jobboldal-baloldal fogalmi ellentétpár a 18. századi francia parlamenti ülésrendből ered: a jobb oldalon foglaltak helyet a hagyományos rend, a királyság képviselői, vagyis az első és a második rend, a bal oldalon pedig a forradalom hívei, a polgárság, azaz a harmadik rend.
Tágabb értelemben a jobboldaliság a világot abszolútumnak, az embert pedig ehhez képest relatívumnak tekintő világszemlélet politikai vetülete, míg a baloldaliság az embert abszolútumnak, a világegyetem többi elemét pedig relatívumnak tekintő világnézet politikai vetülete.[forrás?] A jobboldaliság és a baloldaliság mint szellemi-világnézeti meghatározottság, illetve a belőle következő viszonyulás az emberi élet különböző szegmenseihez tehát jóval régebb óta létezik, mint e jelenségek megnevezése.[forrás?] A jobboldali ember történelemszemlélete ciklikus, a történelmet fölívelő és leágazó szakaszok váltakozásának fogja föl, a baloldali történelemszemlélete lineáris, azt folytonos haladásnak, egy történelmi időszakot az előzőhöz és az előzőekhez képest jobb és jobb társadalmi berendezkedés kifejlődésének tartja.[forrás?]
A 20. század során a jobboldal leginkább a gazdaságpolitika terén állt szemben a baloldallal (a kapitalizmus és a kommunizmus szembenállása). Napjainkban a jobboldalt a tradíciók megőrzésével, a hasznosnak vélt újítások beengedésével asszociálhatjuk. Fontos a szerepe a nemzeti politika (de nem feltétlenül a nacionalista politika) terén.
Megjegyzendő, hogy a jobboldali nemzettudat általánosan nem egyenlő a más nemzetek lenézését jelentő sovinizmussal vagy vulgárnacionalizmussal. A jobboldal mérsékeltebb formáiban a nemzettudat a hazaszeretetként és a hagyományok iránti tiszteletként nyilvánul meg.
Az Új Jobboldal a 60-as években megjelent egyfajta újraértelmezése a jobboldaliságnak. Az Új Jobboldal a tradíciókból merítve alkotott új eszmei vonulatot.
Az ezredfordulón jelent meg Kelet-Európában a jobboldaliság újfajta értelmezése. A volt szocialista országokban a rendszerváltás után egy évtizeddel a tömeges privatizációk és a gazdaság nyitása (szabad vállalkozás, a sikertelenek csődje, az állam egyenlő szereplő a gazdaságban) okozta az egzisztenciális bizonytalanság (áremelkedések, munkanélküliség, általános értékvesztés) hatására a magukat jobboldaliként meghatározó pártok szakítottak a gazdaságba való minimális beavatkozás elvével és erős állami szerepvállalást hirdettek a hagyományosnak gondolt egyéb konzervatív értékek – a vallás (az egyházak) erős szerepvállalása, a nemzeti hagyományok ápolása és erős hangsúlyozása, a helyi vállalkozások előnybe hozása a külföldiekkel szemben, a mezőgazdaság (a "föld") fontosságának megtartása és tulajdonlásának helyi kézben tartása, az anyanyelv szerepének ápolása – megtartásával. Ezt a jobboldalt az első évtizedben több (Magyar-, Cseh-, Lengyel-) országban is a "polgári" jelzővel illették, de a 10-es évek közepére már mindenhol elvetették és maradtak a megszokott "konzervatív" szónál.[forrás?]
Jellemzői
Ahogy a jobboldaliság és baloldaliság fogalma is változhat térben és időben, így a mérsékeltség fogalmáról is eltérőek lehetnek a vélemények.
- Mérsékelt formája
A jobboldalt általában a fennálló politikai, társadalmi, erkölcsi rendhez való ragaszkodás és csak a lassú, szerves változások támogatása jellemzi. A hagyomány és a tekintély tiszteletéből indul ki, szemléletét a történeti vagy vallási alapon nyugvó társadalomfelfogás jellemzi. Sokszor hivatkozik érzelmekre, nem racionális vélekedésekre, gyakran nacionalista. A kultúrában a hagyományokat követi, a gazdaság területén az állam minimális szerepvállalását hirdeti. A szabadpiacra, a szabad versenyre és az egyén öngondoskodására épít; elfogadja a nagyobb társadalmi különbségeket.[8]
A politikában a jobboldal jelenti azt a szegmensét a politikai spektrumnak, amelyet gyakran társítanak a konzervativizmus számos irányának valamelyikéhez, a vallásos jobboldalhoz, az ellenforradalmisághoz, a klasszikus liberalizmushoz, vagy egész egyszerűen a baloldali politika ellentétének tekintik.
- Szélsőséges formái
A jobboldali eszme szélsőséges, antidemokratikus, totalitárius formái többek között a német nemzetiszocializmus, az olasz fasizmus és a Szálasi Ferenc által kialakított magyar hungarizmus. Ezek a rendszerek sokszor erőteljesen szociális, sőt szocialista jelleget is ölthetnek, amely baloldali politikai elemre utalna. Ezek azonban sokszor szociális demagógiába csapnak át, ami a baloldali típusú jelszavak hangoztatása közbeni szélsőjobboldali tevékenységek gyakorlását jelenti. Különösen vitatott a szélsőséges, soviniszta irányzatok (például: fasiszta, nemzetiszocialista és neonáci) elnevezése. A vélt vagy valós „fasiszta” vagy „nemzetiszocialista” nézetekkel szimpatizáló személyeket általában egyszerűen szélsőjobboldalnak nevezi a média. Ezt a nézetet sok jobboldali párt ellenzi, mivel a „szélsőséges” elnevezést lényegében mindenkire használni szokták a napi politikában, és objektív tartalmát szinte teljesen elveszítette.
- Nemzeti radikalizmus
Gyűjtőfogalom, mely a magyarországi parlamenti jobbközép pártoktól jobbra elhelyezkedő, ám a neonáci irányzatoktól önmagukat elhatároló szervezeteket, illetve ezek honi és határon túli szimpatizánsait jelöli.
Kapcsolódó szócikkek
Források
- ↑ Bobbio, Norberto and Allan Cameron,Left and Right: The Significance of a Political Distinction. University of Chicago Press, 1997, p. 51, 62. ISBN 978-0-226-06246-4
- ↑ J. E. Goldthorpe. An Introduction to Sociology. Cambridge, England, UK; Oakleigh, Melbourne, Australia; New York, New York, USA Pp. 156. ISBN 0-521-24545-1.
- ↑ Rodney P. Carlisle. Encyclopedia of politics: the left and the right, Volume 2. University of Michigan; Sage Reference, 2005. Pp.693, 721. ISBN 1-4129-0409-9
- ↑ The Right-wing Press in the French Revolution, William J. Murray, 1789-92 Royal Historical Society, 1986 ISBN 0-86193-201-3, 9780861932016
- ↑ Gerhard Linski, Current Issues and Research in Macrosociology, Brill Archive, 1984, pg; 59
- ↑ Barry Clark, Political Economy: A Comparative Approach, Praeger Paperback, 1998, pgs; 33-34.
- ↑ "Right-wing". Concise Encyclopedia Britannica. Published in 2006.
- ↑ Jobboldal Archiválva 2006. július 8-i dátummal a Wayback Machine-ben a Magyar Virtuális Enciklopédiában