Mennybemenetel

Áldozócsütörtök
Andrea Mantegna festménye Krisztus mennybemeneteléről
Hivatalos neve	Áldozócsütörtök
Alternatív neve	Mennybemenetel ünnepe, Urunk mennybemenetelének ünnepe, áldozónap
Ünneplik	a legtöbb keresztény felekezet
Vallás	kereszténység
Típusa	keresztény
Tartalma, jelentése	Jézus Krisztus mennybemenetelének ünnepe
Ideje	húsvét után 40. nap (csütörtök)
2021.	május 13.
2022.	május 26.
2023.	május 18.
Kapcsolódó ünnep	húsvét, pünkösd
A Wikimédia Commons tartalmaz Áldozócsütörtök témájú médiaállományokat.

Mennybemenetel, áldozócsütörtök, áldozónap, Urunk mennybemenetelének ünnepe (Ascensio Domini) húsvét után a 40. nap, ekkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus mennybemenetelét. Az ünnep csütörtökre esik, amely a húsvétvasárnap utáni 39. nap, de általában a következő vasárnap tartják. A magyar katolikusok inkább az első két kifejezés valamelyikét, míg a protestánsok (különösen a reformátusok) a harmadik megnevezést használják.

Jézus Krisztus mennybemenetelének leírása az Újszövetségben három helyen szerepel: Márk evangéliuma 16. fejezetében, Lukács evangéliuma 24. fejezetében és az Apostolok cselekedeteiről írt könyv 1. fejezetében.

Az ősegyház a 4. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelte. De ekkortól a Szentírásból ismert húsvét utáni 40. napra került. Így (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: április 30., a legkésőbbi pedig június 3. (húsvétvasárnap után 39., nagyszombat utáni 40. nap)

A 12. századtól kezdett elterjedni az ünnephez kapcsolódó körmenet szokása. A középkori és kora újkori Magyarországon szokás volt, hogy az áldozócsütörtöki misén a mennybemenő Krisztust ábrázoló szobrot kötelekkel felhúzták a templom mennyezetéig. A katolikus egyházban 1918-ig ez az ünnep volt a húsvéti szentáldozás határnapja; ebből ered az egyedülálló magyar név: áldozócsütörtök. Liturgikus színe a fehér. Az ünnep témáját az evangélikus liturgikus könyv így foglalja össze: „Isten jobbjára ült: közbenjár egyházáért.”