„Bana” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
99. sor: 99. sor:
Fájl:Bana33.JPG|Az első világháború áldozatainak emlékműve
Fájl:Bana33.JPG|Az első világháború áldozatainak emlékműve
Fájl:Bana35.JPG|Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékműve
Fájl:Bana35.JPG|Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékműve
Fájl:Bana37.JPG|Szent István faszobra
Fájl:Szent István szobra, 2009-08-24 Bana37.jpg|Szent István faszobra
Fájl:Óvoda, 2009-08-24 Bana15.jpg|Óvoda
Fájl:Óvoda, 2009-08-24 Bana15.jpg|Óvoda
Fájl:Bana17.JPG|Jókai Művelődési Ház
Fájl:Bana17.JPG|Jókai Művelődési Ház

A lap 2020. április 17., 11:29-kori változata

Bana
A banai Szentháromság katolikus templom
A banai Szentháromság katolikus templom
Bana címere
Bana címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásKomáromi
Jogállásközség
PolgármesterToma Richárd[1]
Irányítószám2944
Körzethívószám34
Népesség
Teljes népesség1505 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség65,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 38′ 60″, k. h. 17° 55′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 60″, k. h. 17° 55′ 16″
Bana (Komárom-Esztergom vármegye)
Bana
Bana
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Bana weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bana témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bana község Komárom-Esztergom megyében, a Komáromi járásban található.

Fekvése

A település a megye északnyugati szögletében, Győr-Moson-Sopron megye határán fekszik. Az Igmánd–Kisbéri-medence északi peremén, a Duna teraszvidékétől északra egy kavicsos dombvonulat választja el. Győrtől 25, Komáromtól 23, Tatától 32 kilométer távolságra található. Szomszédos települések: Ács, Bábolna, Tárkány, Rétalap, Bőny, Nagyszentjános.

Főutcája a Tata, Nagyigmánd és Győr között húzódó, nagyjából kelet-nyugati irányt követő 8136-os számú mellékút, amibe a község nyugati határán torkollik be a 8152-es út. Még egy útja számozódik országos közútként, a 8136-osba annak 32,300-as kilométerszelvényénél, 5,3 kilométer megtétele után beletorkolló 81 141-es út, amely Ács és a 8151-es út, illetve az M1-es autópálya ottani le- és felhajtója felé biztosít összeköttetést.

Vasútállomása nincs a településnek, legközelebb a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal nagyszentjánosi, illetve a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal nagyigmándi állomása található, előbbi 9, utóbbi 12 kilométerre. A falura a községen átmenő kerékpáros turizmus jellemző.

A község a Cuhai-Bakony-ér és mellékerei által tagolt, 135 méteres átlagmagasságú hullámos síkságon terül el; a kielégítő rétegvízkészlet miatt saját ivóvízrendszerrel rendelkezik. Felszíni kőzetanyaga ártéri és folyóvízi homok, kavics és iszap. Eredeti növénytakarója homoki tölgyessel kevert homokpuszta volt. A Cuha völgysíkjában réti öntéstalaj található, ezeken nagyüzemi szántóföldi növénytermesztés folyik. Éghajlata a kontinentális éghajlat száraz és meleg változata. Éves csapadékátlaga 600 milliméter, átlaghőmérséklete: 10 °C. Uralkodó széliránya északnyugati.

Élővilága

Banán gólyafészek található, ahol 2013-ban is fészkeltek a gólyák.

Története

A falu neve személynévből keletkezett. Alapjául a „bán” méltóságnév szolgált. Az írások először a települést 1236-ban említik Bana alakban.

A honfoglaló törzsek a 10. században települtek meg e területen. A falu határában lovas temetkezés nyomait találták meg. Az Árpád-korban királyi várbirtok volt, ahol a királyi várispánok székeltek. A község ispánjai a Bána nemzetség s a tőlük származó gróf Cseszneky család tagjai voltak, akiket a Koppán nemzetségbeli Paulin rokonaként tartottak számon. A tatárjárás során a település várával együtt elpusztult. 1349-ben Nagy Lajos király Árpával együtt a Kolos nemzetségbeli Jakabnak adományozza. 1380-ban határjárást végeztek itt.[3]

1449-ben Győr vármegyéhez tartozott. A 15. században a Rozgonyiak és több köznemes szerzett itt birtokot. A falu a törökdúlások idején elpusztult. A 17. században telepedtek meg először a református családok. A református templom 1680-ban elpusztult, de ugyanott újjáépítették. Bana a környék református központja volt. A 18. században a római katolikus betelepedők jutottak túlsúlyba. A katolikusok temploma először 1249-ben épült, de az elpusztult. Plébánia 1787-ben újjáépítették késő barokk stílusban. Az 1784-es összeírás köznemesek birtokaként tartotta nyilván.

Bana határának nagy része szántóföld volt. Az 1840-es években az állam epreskerteket telepített, selyemhernyó-tenyésztés céljából. Emellett híresek voltak az itt tenyésztett lipicai lovak. A 19. századtól a lakosok a szomszédos Bábolna pusztára jártak dolgozni. A községet 1851-ben Esztergom vármegyéhez csatolták. 1897-ben megalakult Bana-Bábolna Hitelszövetkezet. A községháza 1914-ben épült meg. Az első világháború után különböző társadalmi szervezetek alakultak.

Mai élete

A második világháború után, 1949-ben alakult az első termelőszövetkezet Búzakalász néven. 1992-ben feloszlott és több kisebb mezőgazdasági kft. alakult meg. Számottevő ipar nincs a településen. Újjáéledőben van a lipicai lovak tenyésztése.

1974-ben Bábolnához csatolták. Közös tanács alakult. 1984-től 1988-ig Komárom vonzáskörzetéhez tartozott. A rendszerváltozás óta újra önálló önkormányzattal rendelkezik. Önkormányzati hivatalt Bàbolnàval közösen tart fenn.[4]

A rendszervàltàs ótafejleszti az önkormányzat az infrastruktúra minden összetevőjét. A veze tékes ivóvízhálózat 1971-ben valósult meg. A szennyvízelvezetést és -tisztítást 1996-ban fejezték be. Kiépítették a vezetékes gázt és bővítették a telefonhálózatot. A helyi utak portalanítása részben fejeződött be. A település oktatása 150 éves múltra tekinthet vissza, az első római katolikus iskoláját 1849-ben építették. 1904-től új épületben volt az oktatás. A református iskoláról 1896-ból vannak adatok.Az intézmény a köznevelésért felelős àllamtitkàr hatàrozatànak értelmêben 2015-ben megszűnt, az alsó tagozat a Bàbolnai Àltalànos Iskola Banai Telephely néven a bàbolnai iskola részeként működik tovàbb.[5] Jelenleg három csoportos napköziotthonos óvoda működik a településen.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990-1994: Petőcz Imre (FKgP)[6]
  • 1994-1998: Petőcz Imre (független)[7]
  • 1998-2002: Petőcz Imre László (FKgP)[8]
  • 2002-2006: Sáhóné Horváth Márta (független)[9]
  • 2006-2010: Petőcz Imre (független)[10]
  • 2010-2014: Sáhóné Horváth Márta (független)[11]
  • 2014-2019: Sáhóné Horváth Márta (független)[12]
  • 2020-tól: Toma Richárd (független)[1]

A településen a 2019. október 13-i rendes polgármester-választás után nem lehetett eredményt hirdetni, mert szavazategyenlőség alakult ki az első helyen az induló jelöltek közül kettő, Horváth Márta és Toma Richárd között.[13] Az időközi polgármester-választást 2020. január 12-én tartották meg, ezen már hatan indultak el, de a győzelem a korábbi holtversenyben részes két fél között dőlt el, 35 szavazatnyi különbséggel Toma Richárd javára.[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1630
1621
1629
1612
1505
1505
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46%, református 15,6%, evangélikus 3,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,6% (21,6% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei

  • Római katolikus templom – késő barokk műemlék jellegű épület 1784 körül épült. 1897-ben eklektikus stílusban átalakították.
  • Református templom – Többször átépítették. A jelenlegi 1788-ban készült; tornya később, 1858-ban épült fel.
  • A temetőben található a Pulay család síremléke. Jókai Mór édesanyja Pulay Mária banai származású volt. 1812-ben itt kötött házasságot Jókay Józseffel.
  • Francia kő – I. Napóleon 1809-ben csapataival végigvonult a településen. Ennek emlékét őrzi ez a földrajzi elnevezés.
  • Az államalapító szobra a Fő téren.
  • Helyi védelem alatt álló épületek
    • A falu közepén, a Petőfi Sándor utcai kanyarban lévő romos épületben töltött egy éjszakát Mária Terézia átutazása során.[forrás?]
  • Pikóta tó a településen található, ahol az 1938-as János vitéz című film néhány jelenetét forgatták.[15]
  • Az Ördögásta hegyen 1956-ban kavicsbányászás közben honfoglalás kori tarsolylemezt találtak,ami a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.[15]

Képtár

  • Községháza
    Községháza
  • A Szentháromságnak szentelt római katolikus templom
    A Szentháromságnak szentelt római katolikus templom
  • Szent István-emlékmű a katolikus templom mellett
    Szent István-emlékmű a katolikus templom mellett
  • A katolikus templom bejárata
    A katolikus templom bejárata
  • A második világháborúban elesett banaiak emléktáblája a katolikus templomban
    A második világháborúban elesett banaiak emléktáblája a katolikus templomban
  • Református templom
    Református templom
  • A református templom bejárata
    A református templom bejárata
  • Az első világháború áldozatainak emlékműve
    Az első világháború áldozatainak emlékműve
  • Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékműve
    Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékműve
  • Szent István faszobra
    Szent István faszobra
  • Óvoda
    Óvoda
  • Jókai Művelődési Ház
    Jókai Művelődési Ház
  • Út menti feszület Banán
    Út menti feszület Banán
  • Üdvözlőtábla
    Üdvözlőtábla
  • Tájkép a község nyugati részén
    Tájkép a község nyugati részén
  • Temető
    Temető
  • Temető
    Temető

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Bana települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. január 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ 1889 A Komárom-vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet 1888. évi jelentése, 11.
  4. ↑ www.bana.hu
  5. ↑ Bàbolnai Fórum 26. évfolyam 7. szàm
  6. ↑ Bana települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Bana települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  8. ↑ Bana települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  9. ↑ Bana települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  10. ↑ Bana települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  11. ↑ Bana települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)[halott link]
  12. ↑ Bana települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  13. ↑ Bana települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  14. ↑ Bana Helységnévtár
  15. ↑ a b Kulturális adatgyűjtő lap: Bana. kbtkt.hu (Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás hivatalos honlapja) (magyarul) (Hozzáférés: 2017. február 19.) (doc)

Források

Commons:Category:Bana (Hungary)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bana témájú médiaállományokat.

További információk

Sablon:Komárom-Esztergom megye helységei

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bana&oldid=22518143”