„Albár” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
B36Bot (vitalap | szerkesztései)
botok
31 774 szerkesztés
a turisztikai régió/régió paraméter eltávolítása a Szlovák település infoboxból ([WP:BÜ]]) AWB
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
botok
25 802 szerkesztés
55. sor: 55. sor:


==Híres emberek==
==Híres emberek==
* Albáron született [[1945]]. március 9-én [[Bereck József]] író, műfordító, szerkesztő.<ref>Tóth László (szerk.): Szlovákiai magyar írók arcképcsarnoka, SZMIT, 2009</ref>
* Albáron született [[1945]]. március 9-én [[Bereck József]] író, [[műfordító]], szerkesztő.<ref>Tóth László (szerk.): Szlovákiai magyar írók arcképcsarnoka, SZMIT, 2009</ref>
*Itt hunyt el 1979-ben [[Farkas Jenő (költő)|Farkas Jenő]] római katolikus pap, költő, műfordító.
*Itt hunyt el 1979-ben [[Farkas Jenő (költő)|Farkas Jenő]] római katolikus pap, költő, műfordító.


A lap 2020. április 14., 11:23-kori változata

Albár (Dolný Bar)
Albár címere
Albár címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásDunaszerdahelyi
Rangközség
Első írásos említés1244
PolgármesterBereczk Oszkár
Irányítószám930 14
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámDS
Népesség
Teljes népesség819 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság114 m
Terület8,20 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 57′ 57″, k. h. 17° 41′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 57″, k. h. 17° 41′ 11″
Albár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Albár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Ez a szócikk Albárról szól. Hasonló címmel lásd még: Bár (egyértelműsítő lap).

Albár (szlovákul Dolný Bar) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában. Alsó- és Kisbár egyesüléséből keletkezett.

Fekvése

Dunaszerdahelytől 5 km-re délkeletre.

Története

Első írásos említése 1244-ből származik. 1269-ben Bodó a királyi udvarnokok ispánja kérte és kapta adományul IV. Bélától. 1295-ben Bodó fia Mihály tulajdona. 1359-ben Lőrinc fia Bodó igazolta a nádori közgyűlésen, hogy Latusbaria az ő jogos tulajdona. 1395-ben Királyfalvai Pál fia Lászlót iktatják be Kétszarva, Bár és Magyar birtokába. 1396-ban Zsigmond király ezt megerősíti. 1406-ban pereskednek a Bári családbeliek Bodóbár, Bodófalva és Óbárfölde felett. 1420-ban Jubar János pozsonyi prépost rendezi a bári nemesek temetkezés körül kialakult viszályát, melyben elrendeli hogy ezentúl a templomba csak a patrónusok temetkezhetnek és ezért 40 dénár helyett 40 márkát fizessenek. Ezt abban az évben Esztergomban is jóváhagyják. 1454-ben a Szent István első vértanú tiszteletére épült bári templom miatt a bodóbári és nagybári nemesek közt nagy vita folyt, amelyet a békebírákból, úgymint a magyari és szentmihályi plébánosokból, a karcsai, szentmihályi, gellei, dercsikai és budafalvai nemesekből alakult vegyes bizottság rendezett el a következőképpen: mind bodóbári mind nagybári egyházatya lesz, a plébánost a két fél közösen választja. 1487-ben Mátyás király a beleegyezését adja ahhoz, hogy Nagylucsei Orbán egri érsek és rokonsága Bodóbárt és Bodófalvát a korábbi években megvette.

Vályi András szerint "ALBÁR. Elegyes lakosú falu Poson Vármegyében, birtokosai Gróf Illésházy, Gróf Amade, és mások, lakosai katolikusok, fekszik Felbár mellett úgy, hogy tsak egy út választya el tőle. Szélesen terjedett mezeje van, melly a’ gazdáskodásra minden természet ajándékjaival bővelkedik. Istvánfi Miklósnak lakó helye vala, és itt írta amaz esméretes Magyar Ország’ Historiáját; Fiának halálára írtt Deák Versei, most is látszatnak a’ templomban, jeles vagyonnyaihoz, ’s tulajdonságaihoz képest első Osztálybéli."[2]

Albári iskola

Pozsony vármegye monográfiája szerint "Albár kisközségnek, a komárom-dunaszerdahelyi vasút mentén, 93 háza és 514, nagyobbára róm. kath. vallású magyar lakosa van. E község legrégibb birtokosául János deák szerepel, a ki itt 1300-ban a pozsonyi káptalannak egy kúriát ajándékozott. 1334-ben Nicolaus de Baár királyi ember nevében fordul elő, a mikor már három Bár községet különböztetnek meg az egykorú okiratok, u. m. Al-, Fel- és Kisbárt. 1737-ben özv. Maholányi Tamásné a birtokosa, ki Unger Sámuelnek engedi át. A község különben a vajkai érseki székhez tartozott, melyről más helyen bővebben írunk. A mult század első felében a Pőthe családon kívül a Bertalanffy család is birtokos volt itt és ezeknek külön-külön kúriájuk volt, a melyek ma is megvannak. A róm. kath. templom 1802-ben épült. A község körjegyzőségi székhely. Van postája és távíróhivatala."[3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 475 magyar lakosa volt.

2011-ben 597 lakosából 468 magyar és 119 szlovák volt.

Nevezetességei

  • Kereszt
    Kereszt
  • Kereszt
    Kereszt

Híres emberek

További információk

Források

  • Házi, J. 2000: Pozsony vármegye középkori földrajza. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye.
  4. ↑ Tóth László (szerk.): Szlovákiai magyar írók arcképcsarnoka, SZMIT, 2009
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Albár&oldid=22506692”